Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Ujváry Zoltán: A Miatyánk, a Hiszekegy és a tízparancsolat travesztiái a néphagyományban
koztató versek, játékok között kaptak helyet - 2. a két variáns feltűnő hasonlósága miatt a közös eredet feltételezhető. A Miatyánk-travesztia lakodalomban való előfordulását az említett két példa már mutatja. Az alábbiakban még néhány idevonatkozó adatot említünk s a népi kéziratos forrásokon kívül az élő néphagyományból nyert recens példák is teljes mértékben bizonyítják a lakodalom szokáskörébe való bekerülését. Mint említettem, a két variáns közös forrásra vezethető. Ez a forrás lehet a Pesti Hírlap 1898. január 26-i, vagy a Pesti Napló ugyanazon évi, hónapi és napi száma. Mindkét újság (lehetséges azonban, hogy más újság is, esetleg egyéb nyomtatvány) Régi Miatyánk, ill. Imádság a magyar huszár ellen címmel közölt egy Miatyánk-travesztiát, amelynek a szövege a fenti sárrétudvari, ill. a karcagi variánssal megegyezik. Lényeges eltérés csak annyi, hogy az újságbeli variánsban a szöveg a huszárra, a huszárságra vonatkozik. A két vőfélykönyvi változatban ellenségről, ill. katonaságról van szó. Egyik variánsból sem tűnik ki, hogy milyen nemzetiségű ellenségről, katonáról, huszárról van szó. A két népi variáns első sorából viszont megtudjuk (,,Tapasztalta magyar hazánk"), hogy Magyarországra jött ellenségre, idegen katonaságra vonatkozik a szöveg. Azért tartom szükségesnek mindezt hangsúlyozni, mert ha az újságok által közölt „Miatyánk" a népi variánsnak a forrása, akkor a lejegyző a szöveget nyilvánvalóan a hazai viszonyokra módosította, a készen kapott formát csekély változtatással a magyarországi egykori vagy az aktuális helyzetnek megfelelően, de mindenképpen az ellenség iránti mindenkori hangulatot kifejezően alkalmazta. Az újságokban közölt Miatyánk szövege egyáltalában nem mutatja, hogy magyar huszárokról van szó. Ezt csak a kísérőszövegben olvashatjuk, ill. erre az egyik variáns közlője a címben utal. Fel kell vetnünk azt a kérdést, hogy a népi variánsok - bármilyen kézenfekvőnek látszik - valóban az említett újságokban vagy esetleg más (általunk nem ismert) nyomtatványban megjelent közlemények nyomán jöttek-e létre a XIX-XX. sz. fordulóján? Mint említettem, Szentesi Tóth Kálmán azt írja, hogy az általa közölt katona Miatyánk az 1810-es évekből való. Az nem állapítható meg, hogy a szöveg keletkezését helyezi-e a XIX. sz. elejére, vagy csak a tartalom alapján hozza kapcsolatba a Miatyánkot a császári katonák egykori karcagi tartózkodásával. Ha a szöveg valóban az 1810-es években keletkezett, az esetben az említett nyomtatványokból való átvételt az időbeli eltérés természetszerűleg kizárja. Bár a múlt század elejéről a mi példánkkal megegyező Miatyánk-parafrázisra nincs adatunk, abban az időszakban való keletkezését a hasonló XIX. sz. eleji variánsok nyomán feltételezhetjük. Ilyen variánst közöl Bán Imre-Julow Viktor Az elnyomott jobbágyok Miatyánkja a földesurak ellen címmel a debreceni kollégiumi diákköltészet anyagából. Korábban másik változatát publikálta Komlós Aladár, ill. részleteit Molnár Pál. 8 Az alábbiakban mi is bemutatunk egy variánst, amely az összevetést, a párhuzam megvonását elősegíti: 8 Bán I.~Julow V.: i. m. 151-153.; Komlós A.: i. m.; Molnár Pál: Debrecen a régi magyar irodalomban. Budapest, é. n. 118. 173'
