Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Dankó Imre: A magyar vásárok funkciói
gyártó vagy másféle famives, kik készítményeiket Bács, Pest, sőt Csongrád vármegyében is elhordják". l j A technikai újítások elterjesztése, új terményféleségek bevezetése vagy a régiek intenzívebb termesztése mind-mind kapcsolatba hozható a vásárok elterjesztő, átadó és átvevő szerepével. A vásárok ilyen vonatkozású jelentőségét felismerve rendeztek a múlt század derekától kezdődően a kor követelményeinek megfelelő mezőgazdaság propagálására több vásárban árubemutatót, eszköz-, szerszámkiállítást. 1 0 De ezen a konkrét kulturális hatáson túl számos kevésbé konkrét kapcsolattal is kell számolnunk. A vásárok - és piacok egyik legfontosabb funkciója az, hogy találkozóhelyek. Már a legrégibb időktől fogva rokonok, azonos szakmák dolgozói, azonos vallások hivői, illetőleg különböző emberek gyülekező helye volt a vásár és a piac, ahol egyrészt az egyező, másrészt a különböző emberek, illetve embercsoportok között számtalan tapasztalat, ismeret, hír és műveltségi elem terjedt el, cserélődött ki. Nemcsak elterjedt és kicserélődöt, hanem módosult is és más vásárokon, piacokon át tovább adományozódott. A vásárrajárók és a vásárhelyeken őket fogadók között egyrészt gazdasági, másrészt társadalmi (sokszor rokoni) kapcsolatok alakultak ki és állandósultak. Ismeretesek például a leányvásárok, amelyek a vásárok és piacok társadalmi funkcióit a legbeszédesebben mutatják. 1' A vásárok, piacok társadalmi hatásával kapcsolatosan meg kell említenünk, hogy a feudalizmusban, amikor a társadalom a rendiség szorító korlátai között élt, kevés más alkalom, lehetőség mellett egyedül a vásárokon és a piacokon érezhette magát az ember társadalmilag kötetlennek, függetlennek, szabadabbnak. Ez érthető is, hiszen az adom-veszem, kifizetem, megveszem, megadom az árát stb. pszichológiai tartalmában és hatásában a társadalmi korlátok elmosódtak, az elkülönülések elhalványodtak. Merészség lenne azt állítani, hogy a magyar szóhasználat egyes esetekben talán ebből eredően is nevezi a vásárt szabadságnak, sok más, ismert (jogi, az adás-vevés szabadsága, engedélyezettsége, törvényessége) mozzanat mellett. A vásárok, piacok felszabadító sajátsága mellett, azzal összefüggésben kell megemlíteni azt, hogy a korábbi korokban a vásárok-piacok a világjárás, látás, a tájékozódás szempontjából is igen jelentősek voltak. Hosszú-hosszú évszázadokon át a népesség nagy hányadának egyedül a vásárban, a piacban, illetőleg a vásárjárásban, piacolásban adatott meg az utazás; más tájak, emberek, gazdasági és társadalmi körülmények megismertetése. Igen jelentős a vásározók hírközlő, tájékoztató szerepe is. Tudunk például arról, hogy a szatmári falvak lakossága a XVI. század elején a beregi vásáros helyeken ismerte meg a reformációt. I s De ismerjük azt is, hogy 15 Haas Mihály: Baranya (Pécs, 1845) 71. 16 Programja a folyó évi júniusi Medárd-vásár alatt Pesten tartandó gazdasági eszköz- és gépkiállításnak. Magyar Gazda 1859. 1. és Gazdasági Lapok 1859. március 31. szám. gr. Károlyi Sándor: Felhívás a tavaszi vásár alkalmával Szegeden tartandó gép- és gazdasági eszközök kiállítása s próbaszántás tárgyában. Magyar Gazda 1860. 17. 17 Erdélyben leghíresebb volt a gainai (román) leányvásár. Igen kiterjedt irodalma van. Vö. : Biharhegyi leányvásár. Hasznos Mulatságok. 1823. 60. és Szabó Imre és Ernyey József: A gainai leányvásár. Néprajzi Értesítő VIII. (1907.) 274-287. A Vajdaságban a szerbek között ugyancsak ismeretes volt. Vö. : Mirko Sulman: Devojacski vasari. Rad Vojvodanszkih Muzeja 1952. 193. 18 Dr. Barcsa János: A tiszántúli ev. ref. egyházkerület történelme I. (Debreczen, 1905) 136. 162'
