Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Kövér Sándor: Adatok Hajdúböszörmény egészségügyének történetéhez
Azaz Polgári Mihály a hajdúvárosok rendes fizikusának évi salláriuma 200 rhénes forint készpénz, tíz köböl tiszta búza, tíz köböl rozs, 10 köböl árpa és 4 szekér tűzifa. Polgári Mihály Utrechtben tanult és szerzett orvosi oklevelet. Apja Polgári Mihály (Tiszapolgár, 1713-1768, Németalföld) református prédikátor, történetíró. Hajdúhadházon, majd Mezőtúron volt prédikátor. 1752-ben a Habsburgok elleni lázítás vádjával letartóztatták, de börtönéből megszökve Németalföldre menekült és ott is halt meg. A helybeli ref. anyakönyvben ez olvasható: „Tiszti. Polgári Mihály úr özvegye Bányai Susánna élt 52 esztendőt.",. Tudjuk, hogy felesége és két gyermeke utána bújdosott Polgári Mihálynak fia Mihály orvosi oklevéllel hazatérve a Hajdúkerület physikusa lett. Fenti anyakönyv szerint Bányai Susánna fiával Mihállyal Böszörményben telepedett le és itt halt meg. ' A kerületi orvos rendszerint - de nem mindig - Böszörményben lakott és hetenként egyszer tartozott a kerület városaiba kiszállni. A ref. anyakönyv 1783-ban Sebeők Sándor doktor nevét említi, aki kerületi (distriktuális) orvos (physikus) volt. Sebeők később Bereg megye főorvosa lett. 1791-1801 között Földi Mihály volt a kerület főorvosa, aki azonban Hajdúhadházon lakott. Kerületi főorvos volt Komlódi András, aki 1822-ben Böszörményben halt meg 70 éves korában asthmában (Ref. anyakönyv). Részletesebben kell megemlékeznünk Kazinczi Sámuelről, aki a keleti ref. temetőben van eltemetve és sírkövének felirata szerint 1802-ben született Halason és 1855-ben halt meg Hajdúböszörményben. Kiskunhalasról Janó Ákos múzeumigazgatótól nyert értesítés szerint Kazinczi Sámuel nem Halason született, hanem másutt. Apja Kazinczi Szabó László kántor 1815-ben került Halasra és 1823-ig itt volt fenti minőségben. 1815-ből származó adat szerint a halasi Alumnus a debreceni kollégiumban tanuló diákok közül néhánynak anyagi segélyezését vállalta s erre a célra a város bizonyos összeget szavazott meg, így Kazinczi Sámuel részére is, melyet tovább fizettek. Debrecenben Kazinczi Sámuel 1815-től 1826-ig tanult, ahol senior is volt; közben 1824-ben Késmárkon volt német szóra. Azután Bécsbe ment az orvosi tudományok hallgatására. 1831ben a nagy kolerajárvány idején, mint ötödéves orvostanhallgatót Trencsénbe küldték. Bécsi tartózkodása alatt a Magyar Kurír főmunkatársa volt. Munkája: Dissertatio inaug, medica de odio. 1832-ben nyert orvosdoktori oklevelet Bécsben és júniusban a Hajdúkerület tisztiorvosa lett s az maradt 18 éven át; azután Szabolcs megye egyik főorvosa volt két évig és Hajdúböszörmény város orvosa három évig. 1855. okt. 6-án szélütés érte és meghalt ezen év dec. 7-én Hajdúböszörményben. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái c. műben az is meg van említve, hogy „23 évi gyakorlata alatt orvosi naplót írt, mely 26 kötetben a hajdúböszörményi ref. egyház könyvtárában van; eszerint 50 000 beteget gyógyított." — Sajnos, a ref. egyház levéltárában az orvosi napló nem található meg, csak Kazinczi 1834-1849. évekből származó évi jelentései kerületi főorvos korából. Ezeknek a jelentéseknek, közegészségügyi szempontból, kortörténeti jelentőségük van. Kazinczi minden valószínűség szerint a mai tejüzem épületében lakott, mert 1842-ben a városi térképen, illetve összeíráson ez a 7. sorszámú épület volt a „Doktori lak", ahol később Losonczy Álmos, a későbbi megyei főorvos is lakott, azután pedig főszolgabírói lakás lett. Kazinczi tudott magyarul, németül, latinul és franciául. Fizetése 1843-ban 400 Ft. volt és lakás. Kazinczi Sámuelről 1871-ben id. Révész Imre a Vasárnapi Újságban, Tóth Béla pedig három könyvében is megemlékezik. Egész terjedel134'
