Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Kövér Sándor: Adatok Hajdúböszörmény egészségügyének történetéhez
mében leközli Kazinczi Sámuel: Debreceni Professor Hatvani István életéből töredékek című művét, melyet először a Vasárnapi Újság nyomatott ki 1874ben. Hatvani István tudós debreceni professzorról ördöngös hírek, legendák voltak elterjedve a debreceni diákok körében s ezeket „a magyar Faustról" elterjedt híreket akarta Kazinczi kifigurázni, azonban éppen ezáltal lett a hírek fő terjesztője. A Töredékek 1874-ig csak kéziratos másolatban forgott közkézen. Bán Imre-Julow Viktor 1964-ben megjelent könyvükben arra hivatkoznak, hogy a mai kutatás szerint a monda sohasem élt a nép ajkán : a debreceni kollégium légkörében termett meg Csokonai idejében és legrégibb kézirata 1796ból való s lényegében a tréfára mindig kész diáksereg anekdotázása, melyet Kazinczi csak leírt, kibővített a régibb keletű Töredékekről. Hasonló a helyzet az Ábrándozás a gömböcről című paródiáról is, melyet egyesek szintén Kazinczinak tulajdonítottak. Kazincziról megemlékezik Tóth Béla könyve nyomán dr. Magyary-Kossa Gyula is, mint a Töredékek szerzőjéről. Akárhogy áll is a dolog, Kazinczi Sámuel íróember volt, hiszen, mint láttuk, a Magyar Kurir főmunkatársa volt. Ha már Hatvani Istvánról szó esett, említsük meg, hogy a mecénások közt, akik lehetővé tették külföldi tanulmányútját, szerepel Böszörmény városa is 51 krajcárral. Más városok 10-50 forintokat adtak. Kazinczi évi jelentéseiből az is kiderül, hogy az amputációhoz és boncoláshoz szükséges műszerek 1836-ban tisztításra és élesítésre szorultak, amire kérte a kerületi chirurgus a kerület felhatalmazását. 1837-ben a kerület a felhatalmazást megadta a házi pénztár terhére, minthogy azonban a pénztár üres volt, a műszerek javítása 1837-ben nem történhetett meg s így a chirurgus csak 1838-ban élhetett a felhatalmazással. V. Gyógyszertárak Az első patika, az Arany Sas 1828-ban nyílt meg a mai rendőrségi épület helyén állott házban. A gyógyszertári lakás pedig a Kossuth u. 6. szám alatti régi óvoda épület udvari részében volt. Az első kisdedóvó 1866-ban itt nyílt meg, a gyógyszertár pedig a Kossuth u. másik oldalára került a rendőrségi épülettel szemben, ahol most a Hajdú Áruház áll. Gyógyszerészek voltak: 1833-ban Bartsch Dániel, aki diplomáját Bécsben szerezte; 1834-ben Stollmann Károly, 1836-ban Sinai Dániel. A második gyógyszertár a Magyar Korona, az Ercseyféle patika 1871-ben; a harmadik az Isteni Gondviselés; Schuck-féle patika 1894-ben; a negyedik a Szent Háromság: Pap patika 1914-ben, az ötödik a Kigyó-Kutassy-féle gyógyszertár 1935-ben létesült. VI. Egyéb egészségügyi intézmények 1925-ben nyílt meg a Stefánia 95. számú fiókja városunkban a régi Kerületházban, ahonnan 1927-ben a Kossuth u. 11. szám alatti épületbe költözött. Ez az épület a városé volt, Konrád Dávid városi orvos lakott régebben benne. Innem költözött át 1943-ban a Mester u. 7. szám alatti Egészségházba, melyet a 135'
