Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

Bencsik János: Hajdúböszörmény népességének életmódbeli elkülönülése

Bencsik János HAJDÚBÖSZÖRMÉNY NÉPESSÉGÉNEK ÉLETMÓDBELI ELKÜLÖNÜLÉSE* A kérdés tanulmányozásakor abból a történelmi tényből indultam ki, hogy Hajdúböszörmény volt a legjelentősebb hajdúváros, s ezért e városban már csak számarányai miatt is, a társadalom rétegződése a polgári átalakulás kezdetén a legszembetűnőbb, a legmegfoghatóbb. A város társadalmában az azonos rendű és rangú családokból elegendő volt ahhoz, hogy ezek együtt tartsanak, keressék egymás támogatását, barátságát, sőt szövetségét is. Hajdúböszörmény népességének alakulása :

1 Évek 1847 1880 1900 1910 1930 1960 Lélekszám 17 000 19 035 25 070 28 159 28 914 32 199 A hajdú-mivoltból eredően az 1848-as jobbágyfelszabadítás is alig érintette a város társadalmát. Az új politikai lehetőségek nem rendezték át mindjárt Hajdúböszörmény szabadabb nemesi-paraszti közösségét, s nem távolította el egymástól az egyes rétegeket a polgári átalakulás első szakaszában. A majdhogy érintetlenül hagyott nemesi-paraszti világa is szinte töretlenül fejlődhetett tovább a XIX. század harmadik negyedében is. Debrecen közelsége miatt alig számottevő kisipara és kereskedelme, ennek következtében a város iparos és kereskedő (tehát a polgári átalakulásban közvetlenül érdekelt) rétege pedig jelentéktelen vagy alig számottevő. 1880-ban 262 (a lakosság 1,4%-a, 1910-ben is csupán 1389 fő 4,9%) foglalkozott iparral. Az iparosok származásuk vagy rokonságuk révén kapcsolatot tartottak a parasztsággal, paraszti szemléletükből eredően életmódjuk is sokban azonos volt. A társadalom rétegződése foglalkozás szerint 1910-ben r Keresők mezőgazd. ipar keresk. napsz. cseïéd egyéb 11 230 7986 1389 385 356 427 687 100% 71,3% 12,4%) 3,4% 3,1% 3,8% 6,1% A mezőgazdasági termeivények piacra vitelének hasznára számítva alakult ki a kupecek tekintélyes csoportja, a terményszállítás pedig a fuvarosok rétegét * Előadás a Hajdúsági Múzeum 1971. február 12-én tartott tudományos ülésszakán. 1 Az 1847-es adatok Sillye Gábor: Szózat a Hajdúkerület ügyében (Pest, 1847.) c. munkájából valók. A további adatok a Magyar Statiszkai Közlemények megfelelő köteteiben szerepelnek. 2 Magyar Statisztikai Közlemények 48 kötet. 594. 7 Hajdúsági Múzeum Évkönyvt Q~7