Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Bencsik János: Hajdúböszörmény népességének életmódbeli elkülönülése
hozta létre. Magából abból a tényből, hogy Hajdúböszörmény az egykori Hajdúkerület székhelye is volt, e vonatkozásban alig következik több, mint az, hogy a kerületi adminisztráció, a közigazgatási feladatok ellátása végett létrejött egy vékony réteg, mely életmódjában, kultúrájában kivált a hajdú-paraszti környezetéből. Ebbe az irányba hatott tevékenysége révén a többszázados múlttal, immár tradícióval rendelkező gimnázium is. Bár nem egyszer tapasztalhatjuk, hogy az alsóbb, sőt felsőbb osztályokból kimaradt tanulók felnővén, beilleszkedtek a paraszti világba. Életfelfogásuk, termelési gyakorlatuk, szemléletük alig különbözött a velük hasonló állapotú személyekétől. Akik viszont iskolai végzettségük, majd szellemi foglalkozásuk folytán szakítottak a paraszti életmóddal, még akkor is különálltak, ha birtokuk volt, s kapcsolatot tartottak a paraszti termeléssel. Ezek eltávolodtak a parasztságtól, és az ún. urak vékony rétegét alkották. Városunkban a kapitalizálódás elsősorban a mezőgazdaságban hozhatott lényeges változást. Ott is érintetlenül hagyta a hagyományos, extenzív termelési technikát, csupán a földművelés kereteit bővítette. Csakis úgy tudták növelni a szántóművelés alá vont területek nagyságát, hogy visszaszorult a legeltetőpásztorkodó, külterjes állattartás. 3 A tagosítás után megindult nagyobb méretű tanyásodás a korábbi életmódhoz viszonyítva változást eredményezett mind a termelésben, mind a tanyán lakók életmódjában is. Erdei Ferenc „A paraszti társadalom" című tanulmányában azt írja e kérdésről, hogy „az ország két vidékén haladta meg kétségtelenül a magyar parasztság a rendies paraszti állapotot, nevezetesen a Kisalföldön és a szomszédos észak-dunántúli részeken, továbbá a Nagyalföld tanyás városaiban." 4 Ehelyütt is a tanyák elszaporodása, a tanyásodás térhódítása a korábbi állapotból való kitörést jelzi. A tanya Hajdúböszörményben is lakott hellyé változott, bár a tanyán lakó kisbirtokosoknak is van lakóháza a városon, melyet csupán akkor vesznek igénybe, ha alkalmilag a városon tartózkodnak. Rendszerint a gazda fia költözött ki a tanyára, vagy tanyást fogadtak a parasztgazdák. 5 A tanya lett tehát a kapitalista fejlődés egyik lehetősége. Bár azáltal, hogy városunkban is jobbára szegényebb családok költöztek tanyásként vagy bérlőként a határba, illetve zömmel kis- és törpebirtokosok éltek saját tanyájukon, éppen a korábbi életmód konzerválódott, s a tanya őrizte meg leginkább a régi életmód elemeit. Gyimesi Sándor „A kapitalizmus és a parasztgazdaság" c. tanulmányában kifejti, hogy a XIX. század közepén a parasztság rétegekre bomlásának alapja, a jobbágyföld polgári értelemben vett földtulajdonná alakulásával adva volt. Az életszintben bekövetkezett hasadást körülbelül a 80-as évek tájára tehetjük.'' Tanulmányomban a néprajzi eszközökkel, módszerrel elérhető időtől, nagyjából a XIX. század végétől tanulmányozom a város társadalmát. Az 1897-es mezőgazdasági statisztika szerint a városban 3814 gazdaság van, s a gazdák 39 699 kh szántóföldön osztoznak. 7 1935-ben pedig nagyjából ugyanennyi terület 5974 birtokos kezén van. 8 A város lakosságában természe3 Gyimesi S. : A kapitalizmus és a parasztság. Ethn. LXXIX. 1968. 149-161. 4 Erdei F.: A paraszti társadalom. (Bp. 1943.) A Magyar Nép c. kötetben 114-135. 5 Kádár L. : A magyar ember a magyar tájban. (Bp. 1943.) A Magyar Nép c, kötetben 69-90. 6 Gyimesi S. i. m. 160. 7 Magyar Statisztikai Közlemények, XV. kötet. 492. 8 Uo. 1935. évf. 98'
