Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

77 A MAGYAR FINOMKERÁMIA, FAJANSZ, KŐEDÉNY, PORCELÁN alakú díszdobozt, míg a másikon a hasonló Siang noire minta látható, amelyben fehér és fekete sávok váltakoznak, a feketében hullámzó szárú fehér virágú folyondárok, a fehér sávokban színes famille rose és kisebb virágok. A meisseni eredetű Bouquet de Saxe, illetve a viszonylag újabb Bouquet de Tulipe mintát találjuk az áttört szélű tálon, amely a hasonló áttört díszű virág fogójú fedeles dobozhoz tartozik. Úgyszintén áttörés díszíti a kettős falú virágtartót, amelynek felső részén rácsszerű, alsó részében domború, áttört, színes virágok alkotják a díszítést. Ezeken a darabokon is jól kitűnik, hogyan fejlesztette tovább Herend a szász virágcsokrot, magyar virágokat, tulipánt, búzavirágot, árvácskát alkalmazva. Ugyancsak áttört falú az ovális medalionokkal, sokszínű virágcsokorral díszített fedeles díszdoboz, tetejének szélén befűzött szalagot utánzó díszítéssel. A másik nagyhírű európai gyár, Sévres hatását mutatja az ún. Dubarry mintával díszített két gyümölcstartó. A hullámos szélű tálon álló talpas, hosszú fogójú tartóedények díszítménye dús arany és sötétkék empire mintasorokból áll, amelyeket hat aranyszegélyű ovális medalion tagol, közepében árvácskával (90. kép). A harmadik herendi tárlóban egy étkészletet mutatunk be. Az 1856-ban készült készlet kissé geometrikus jellegű virágaival a ritka magyaros stílus egy korai darabja (91. kép). A másik világhírnévre szert tett kerámiagyárat, a pécsi Zsolnay gyárat a XIX. század második felében Zsolnay Vilmos alapította. Eleinte egyszerű használati edényeket gyártott, azonban hamar felismerte, hogy a cseh, osztrák és német gyárak olcsó termékeivel nem tud megbirkózni, ezért egyrészt jellegzetes magyaros stílust igyekezett kialakítani, másrészt az edények anyagát és díszítését egyaránt művészi színvonalra emelni. Kísérletei az 1870-es években sikerre 90. 91.