Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A XX. századi képzőművészeti anyagunk – Sz. Kürti Katalin

15. kép. Vadász Endre: Esős táj hajóvontatókkal (rézkarc, é. n.) ben Munkácsy-díjat kapott — a debreceni Agrártudományi Egyetem udvarán levő monumentális művének kis modellje. Méltán tartják mindkét alkotást számon a modern magyar plasztikában. Medgyessy Ferenc (1881—1958) Kossuth-díjas művész a modern magyar szobrászat egyik legnagyobb hatású mestere. Debrecenben született 1881-ben, a centenáriumra önálló emlékmúzeuma áll majd városunkban. Az ún. kupola teremben kizárólag Medgyessy alkotásaival, ill. őt ábrázoló művekkel találkozhatunk. Bronz szobrai közül kiemelkednek női- és férfiaktjai („Támaszkodó", „Halászó fiú", „Magvető"), lovasszobrai, szobortervei. („Hunyadi szoborterv", 1951. Síremlék-tervek, Bercsényi-emlékmű terv stb.) „Kis lovas"-a 1922-ben készült. A ló és lovas viszonya, a két test egymáshoz tartozása, tiszta plasztikája izgatta. Számtalan anekdota fűződik ehhez és a többi Medgyessy-lovasszoborhoz. A közönség nehezen értette meg Medgyessy plasztikai tisztaságra, sallangmentességre való törekvését. Ha számonkérték a naturális ábrázolást, Medgyessy válasza ez volt: „Nem is lú az, ha szobor" — s ezt a kijelentést, áttételesen, egész életművére kell vonatkoztatnunk: ne várjuk el műveitől (de egyáltalán, a modern művészettől), hogy a valóság leképezését adják, célja a kifejezés, a lényeg ábrázolása. Pihenő, dolgozó alakjaiban, a munkának, a létnek örülést, a test és az élet szépségét, az erőt fejezte ki. „Anya gyermekével" c. apró bronza egy340