Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)

Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben

58

SZABÓ ANNA VIOLA

Hoffmann által tervezett villákról.91 A rajz az 1885-ben megindult, szép kiállítású építészeti folyóirat, az Architektonische Rundschau hasábjain jelent meg, amely ettől kezdve rendszeresen foglalkoztatta Mirkovszkyt: berlini évei alatt legalább húsz alkalommal jelent meg rajza a lapban. A szászországi rajz egyúttal vándorévei kezdetét is jelzi: berlini tartózkodása korántsem jelentett egy helyben maradást; az eddig feltárt, nyilván töredékes adatok alapján is úgy tűnik, hogy folyamatos mozgásban volt. A rajzokon szereplő dátumokból következtethetően a következő évben megfordult Gdanskban, Dessauban és Potsdamban is, mindenhol (Berlinben is) a Schmieden - von Weltzien - Speer építésztrió házait rajzolva - ez is valamely megbízásra utalhat92 -, a nyarakat pedig német és cseh fürdőhelyeken, illetve Budapesten töltötte.93 Mindenhol, folyamatosan és állandóan rajzolt; Gdanskban például a kapott feladat teljesítése mellett lerajzolta a házak előtti tornácok jellegzetes és változatos, kőből faragott korlátrúdtartó bábjait és vízköpőit, meg a romantikus kapubejáratokat.94 Néhány rajza könyvekben is megjelent: az utolsók már végleges hazatérése után.95 E munka során került kapcsolatba a Kayser és Grossheim építészpárossal is, akiknek a Pschorr-sörgyár számára épített berlini bérházát szintén lerajzolta a folyóirat számára, és megtervezte a sörgyár reklámfüzetének címlapját is. A füzet többi rajzát Friedrich Koch festőművész készítette, aki a Pschorr-ház freskóinak is mestere volt.96 97 A két építész és a festő is a német művészeti élet vezető alakjai voltak, így talán elhihet- jük az emlékezőnek, hogy Mirkovszky „összeköttetései rohamosan szaporodtak" s „rövid időn oly ismertté lett Berlin épílészköreiben, mint ahogy mi ismertük"91 Ez a kapcsolat rántotta ki az apró megrendelések, utazások, rutinrajzok köréből. Max Friedrich Koch elismert és nagyon termékeny falképfestő volt, monumentális festményeket készített minden

91 AR, 1887.5. Tafel 37,1888.3. Tafel 21; Theobald Hoffmann építész (1861-1953) Budapesten is tanult, és kezdőként budapesti és bécsi építészirodákban dolgozott.

92 AR, 1887.11. Tafel 81,1888.1. Tafel 7,1888.12. Tafel 92., 1889.1. Tafel 4.

93 A publikált, datált rajzokon kívül, számos munkájának csak a helyre utaló címét ismerjük, ezért nem tudjuk pontosan mikor, de berlini évei alatt járhatott még a következő helyeken: Schwarza (Türingia), Allenstein (Lengyelország), a Balti-tenger mellett Colberg, Henkenhagen és Stralsund, Szerbiában Nis, Pirot és az Al-Duna vidéke, valamint Stubnya- és Tenkefürdő. Vö. [Kiállítási jegyzék], DM Történeti gyűjtemény, 1.10.1956. Lásd még 102. jegyzet.

94 AR, 1888.7. Tafel 55,1889.7. Tafel 52., 1890.2. Tafel 14.

95 R. BORRMANN - P. CLAUSWITZ: Die Bau- und Kunstdenkmäler von Berlin. Berlin, 1893.

96 AR, 1889.10. Tafel 74., 1889.11. Tafel 81-82; „Ausschank der Brauerei G. Pschorr in München, Berlin W. Ecke Friedrichstr. 165, Behrenstr. 25/26., sowie Franzözische Strasse 51.1889."

97 KOMOR, 147; Műcsarnok, 435. Heinrich Joseph Kayser építészmérnök (1842-1917)

hosszú ideig volta Berlini Képzőművészek Szövetségének elnöke, Karl von Großheim

építészmérnök (1841-1911) 1879-tól egyik alapító tagja a Berlini Építészek Egyesületének, 1880-tól a porosz Művészeti Akadémia tagja, 1910-től haláláig elnöke. AZ1872ben alakult Kayser és von Großheim építésziroda tervezte Berlinben többek között a Képzőművészeti Akadémia, a Zeneakadémia, a Katonai bíróság, az Állatkert, a Nyugati pályaudvar épületét. Max Friedrich Koch (1859-1930) festőművész, 1883-1924 között a berlini Képző- és Iparművészeti Főiskola tanára.

létező reprezentatív helyiségbe, tárgyalótermektől áruházakig.981886- ban, Alexander Kips festőtársával megalkotta azt a kor divatjának megfelelően hatalmas képet, amely az athéni Olümposzt ábrázolta rekonstruált templomaival, s amely Pergamon-panoráma néven, a berlini jubileumi kiállítás szenzációja volt. Két év múlva, 1888-ban Koch egy újabb, félkör alakú panorámát tervezett, Georg testvérével együtt, amelyen Róma égését festette meg, Nero császár uralkodása alatt. A kép kivitelezésében fiatal festők voltak a segítségére: ezek egyike lett Mirkovszky is,99 hiszen ehhez a munkához éppen az ő építészeti ismereteire és térlátására volt szükség. A Berlinben addig eltöltött két év rengeteg elvégzett munkája magával hozta Mirkovszky társadalmi státuszának emelkedését is.100 *1888-tól három éven át elnökévé választotta a berlini Magyar Egylet, és jövedelme elég volt rá, hogy saját műtermet rendezhessen be, sőt, nagy megrendeléseivel „háromezer márkát keresett össze, mely összeget néhány hét alatt felemésztette műtermének új berendezése"}0'

A Nero-panoráma után, első önálló murális munkája, valószínűleg, a Gundel-féle István főherceg szálloda ún. Mikszáth-szobájába készített falkép lehetett Budapesten, amely nagyon egyszerű kompozíció volt: néhány népies alakot ábrázolt, Mikszáth művek címeivel feliratozott szalagokkal összefűzve. A képet 1890 vagy '91 nyarán festhette

.102 Ezután, Berlinbe visszatérve, beiratkozott a berlini Képzőművészeti Akadémiára (Koch tanítványának?), hogy díszító'festési tanulmányait elmélyíthesse. A tandíj kifizetéséhez viszont el kellett adnia újonnan berendezett műtermét: tanulmányi idejét, a következő egy évet egy kis tetőtéri lakásban töltötte. 1892 áprilisában, öt és fél év után hagyta ott végleg a német fő98 A porosz Lordok Háza tárgyalója és elnöki rezidenciája, a porosz képviselőház és a Tudományos Akadémia tárgyalói, a Reichstag épületének olvasóterme, a berlini Művészház lépcsőháza és nagy bálterme, a Wertheim és Tietz áruházak; a lipcsei könyv- kereskedő tőzsde és a Legfelsőbb Bíróság, a lübecki városháza, a hallei városi színház, a berlini és kölni sörpaloták épületeibe készített mennyezeti és falfestmények stb.

99 Blätter für Architektur und Kunsthandwerk, Berlin, 1. Mai 1888,8-10. In http:// maxfriedrichkoch.blogspot.com/2015/08/panorama-der-brand-von-rom-unter- nero.html

100 A visszaemlékezések megemlítik, hogy Mirkovszkyt berlini évei alatt az a megtiszteltetés is érte, hogy „a német császárné vasúti szalonkocsiját, menyasszonyi uszályának és heraldikus párnájának hímzését tervezte" - ezt az adatot azonban nem tudtuk sem évhez, sem személyhez kötni.

101 Budapesti Hírlap, 1889. január 22.; 1891-től az elnök Kohut Adolf újságíró lett. Mirkovszky műtermének címe 1889—1891 között: Berlin West 62., Keith Strasse 5., 1892-ben: Berlin West Kronenstrasse 18. Ili. emelet; KOMOR, 147., és a Sch-M levelezés boríték-címzései (lásd alább)

102 Gundel János 1899-1904 között bérelte a szállót, a kép az 1890-es évek elejére datált. Mirkovszky 1890 májusában elhagyta Berlint és a bajorországi Bad Kissingenbe utazott, ahol úgy tűnik, több szezont is töltött, részben talán saját egészsége, részben kapcsolatok építése és megrendelések szerzése miatt. Ez idő alatt alkalmi rajzok készítéséből, tájképfestésből élhetett. Júliusban Budapesten volt, és járt Marienburgban, Lengyelországban is; október végén tért vissza Berlinbe. 1891 augusztusában a csehországi Tauschim fürdőn (Lázné Tousen), Celakovicében és Zápon nyaralt, Budapest érintésével. Vö. GUNDEL Imre, Gasztronómiáról és Gunde- iekről, Bp, 1987; MIKSZÁTH Kálmán, Az „István-főherceg" nekrológja, VÖ, 1904.36. 607-609; AR, 1891.11. Tafel 88,1892.1. Tafel 7,1892.2. Tafel 9,1893.4. Tafel 32,1892. 4. Tafel 27-28,1893.8. Tafel 63; Der Architekt, II, 1896,7.