Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)

Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben

„A MAGYAR MŰVÉSZET ELEVEN EREJE"

49

csak a nevének szóltak.15 Ez a hatalom azonban nem könnyítette meg beilleszkedését a debreceni városi építészek közé.

A kórházépítésre pályázat nélkül elnyert megbízatás, amint az az elkészült épületek műszaki átadása körüli vádaskodásból következtethető, szintén nem az azonos esélyekkel induló versenytárs képzetét kelthette a helybeli építészek szemében.16 A kórház sikeres megvalósítása ellenére, az átadás után egy évvel kezdeményezett felülvizsgálat nem a bizalomról és elfogadásról tanúskodik: az építkezésen történt állítólagos szabálytalanságok miatt az építészt marasztalták el - ám ha saját kollégái nem is, a mesteremberek kiálltak mellette, s a vádakat végül visszavonták.17 A kórház használói is kellőképpen meg lehettek a munkájával elégedve, mert az első igazgató-főorvos, dr. Ujfalussy József, az egyik legnagyobb adót fizető városi polgár, 1894-ben Gersterrel építtette meg saját, Piac utcai házát.18

Amikor azonban a városháza tervezett átépítése előtt a főszámvevő személyesen kérte meg Gerstert előzetes tervek és kalkuláció készítésére, valószínűleg a lokális érdekeiket védő debreceni mérnökök felháborodása söpörte el a további tárgyalások esélyét. Attól tarthattak, hogy, mint a kórház esetében, a személyes találkozás, az eszmecsere, a tervvázlatok könnyen vezethetnek ismét végleges megbízáshoz.19 A végül évek múlva kiírt versenyt ugyan nem Gerster terve nyerte, de a bírálatnál megint voltak „laikusok", akik támogatták. A döntésnél a tanács „Gerster Kálmán mellett foglal állást, mint akinek szép érdemei vannak a város szépítése és építkezései körül, s családi összeköttetések is fűzik Debrecenhez". A terv szempontjából e merőben mellékes körülmény mégis olyan erős adu volt, hogy a polgármester a független szakértők véleménye ellenére, amely a másik tervet támogatta, annak jobb térelosztása miatt, nem hagyta magát meggyőzni, pedig érvei kimerültek abban, hogy Gerstertervét monu- mentálisabbnak találta.20 „A városházát építeni fogják. Két tervből kellett választani. A fölkért szakértők határozottan a Havranek-Adriányi-féle terveket tartják jónak, míg a tanács a szakértők ellenére a Gerster-féle tervet kívánta elfogadtatni. Hát hiszen ebben semmi különös nincs. Csak azon cso15 Már a Deák-mauzóleum tervével aratott sikere után az a vád érte, hogy „csakis az elnök szavazata döntötte el Gerster megbízását,... feltehetőleg már a tanácskozás előtt az volt a zsűri óhaja, hogy Gerster tervét előnyben részesítse Kauseréval szemben”. In Bauzeutung für Ungarn, 1877.4.28. (MTA MKI Lexikongyú'jtemény)

16 A féltékenység valószínűségét vetette fel Papp Gábor György is, Gerster debreceni helyzetéről 2012-ben tartott, „Lehet-e sikeres egy pesti építész a debreceni városi építkezések piacán? - Gerster Kálmán és a debreceni városi tanács" című előadásában. Rezümétlásd: http://hajnalkor.hu/content/lehet-e-sikeres-... (2015. október 21.)

17 Részletesen lásd PAPP, 2007,38-41.

18 A Piac utca 44. szám alatti dr. Ujfalussy-ház az 1944-es amerikai szőnyegbombázásnak esett áldozatul. A puritán épület egyemeletes, öttengelyes homlokzatú volt, földszintjén a középen nyíló kapubejárótól két oldalra egy-egy üzlethelyiséggel, kirakattal. A házban 1903-tól fényképészmú'terem működött, amelynek utolsó tulajdonosa Szipál Márton Károly volt.

19 DEII, 1892. októberi5.

20 Vállalkozók Lapja, 1894. október 23.3; DH, 1895. február 10., 11., 14.; Debreczeni Reggeli Újság (DRÚ), 1895. február 20., 21., 22.

dálkozik az ember, hogy mi a kőnek kérik hát ki a szakértők véleményét, ha úgysem hederítenek rá?"-ékelődött az eseten az egyik helyi lap.21

A Debrecenben vívott csaták ideje sűrű és termékeny korszak volt Gerster nagy lendülettel induló pályáján. A Debrecenben is halmozódó megrendelésekkel egy időben, folyamatosan dolgozott a fővárosban és más vidéki városokban is. Villák, magánépületek mellett ekkor tervezte és építhette meg többek között az epreskerti szobrászati mesteriskola görög templomot idéző csarnokát és a Baross kávéházat magába foglaló Zsig- mondy-féle bérházat a nagykörúton, s ekkor pályázott a szegedi múzeum és könyvtár építésére is. Mindhárom épületről lesz még szó.

Az építési konjunktúrát22 kihasználandó, gondolhatta Gerster, hogy a rögös út ellenére is érdemes a debreceni építészeti piacon megvetnie a lábát, és a lehetőségre céget alapítani, mégpedig egy olyan társsal, aki nemcsak képviseli őt távollétében, de debreceni lakosként, személyében biztosítékot és védelmet jelent a megrendelések idegen kézbe adását ellenző városi lobbival szemben. 1892. május i-jén tehát megalakult a Gerster és Rössler cég, melyben egyik tagként a hozzá hasonlóan kassai származású Rössler Richárd mérnök-építési vállalkozót vette maga mellé, aki a lehető legjobb választásnak bizonyult ahhoz, hogy segítségével Gerster kiterjeszthesse és megszilárdíthassa társadalmi kapcsolatait.23 Rössler, akit nemsokára az Iparoskor is alelnökévé választott,24 a nagynevű debreceni kereskedő családból nősült, felesége Várady Szabó Veronika volt, így debreceni tevékenységét nemcsak saját agilitása, de családi viszonyai is segítették. Házassága révén Debrecen legnevesebb családjaival állt rokonságban: sógora volt Kaszanyitzky Endre, Kardos László és Zá- dor Lajos kereskedő éppúgy, mint Domokos Kálmán gazdasági akadémiai igazgató, távolabbról Bosznay Károly és Vecsey Imre, nem beszélve apósa, Szabó Lajos személyéről. Az említett kereskedők pedig nem csupán elsődleges tevékenységükkel, üzletükkel szereztek nevet maguknak, hanem felelős polgár mivoltukkal, a jövedelem és a pozíció társadalmi haszonra fordításával, Debrecen polgárosodásáért, fejlődéséért, kultúrájáért kifejtett tevékenységükkel is.25 Rössler igyekezett e nagy példának megfelelni,

21 D-NÉ, 1895. február 24.: Az új városháza és A városházát építeni fogják. (A városházát végül nem bontották le s nem építették át, csak a homlokzatát igazították ki, és bővítés helyett a „sóhajok hídjával" összekötötték a mögötte álló adóhivatallal. Az épület teljes építéstörténetéhez lásd ZOLTAI Lajos, A debreceni városháza négyszázéves története, Debreceni Képes Kalendáriom (DKK) 1932,51-81.)

22 A századvég Debrecent is elérő nagy építkezési hullámának jó példája, hogy az 1894- ben rendezett Országos Tanszerkiállításon a város 12 újonnan épült oktatási intézményt tudott bemutatni, amelyek közül hármat Gerster tervezett. Vö. Vasárnapi Újság (VÚ), 1894,34,555-557.

23 Debreceni Törvényszék 1894. március 16.4259. sz. 195/1. Gerster és Rössler építővállalat Debrecenben. Főtelep Debrecen. Közkereseti társaság. Kezdetét vette 1892. május i-jén. Tagjai: Rosier Richárd, Gerster Gyula debreceni és Gerster Kálmán budapesti lakosok, építész-mérnökök, kik a céget együttesen képviselik és jegyzik. In Központi Értesítő (A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium közlönye), 1894. április 15.

24 D-NÉ 1892. április 17.; DRÚ, 1895. április 2.

25 (Várady) Szabó Lajos a Tiszántúl legnagyobb textilkereskedője, az István gőzmalom főrészvényese volt, Kaszanyitzky Endre üvegkereskedő, Kardos László és Zádor Lajos textil- és divatáru kereskedők voltak, a két utóbbi a Kereskedő Társulatnak el-