Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)

Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben

50

SZABÓ ANNA VIOLA

s a fontosnak tartott társadalmi ügyeket gyakran támogatta, serkentette anyagilag is.26 Zádor Lajos is a cég magánmegrendelői közé tartozott: bérházat terveztek és építettek számára a Kossuth utcán.27

A cég másik beltagja Gerster saját öccse, Gyula lett, maga is mérnökember, ekkor éppen debreceni lakos, aki ennél fogva szintén biztosítékot jelentett.28

A vállalkozás indulásáról az alábbi, pártoló hangú sorokban számolt be a Debreczeni Ellenőr című lap. „Az építkezési kedv, mely az utolsó két év alatt nyert nagyobb lendületet városunkban [...], ez a tapasztalható és állandónak mutatkozó építkező kedv bírta rá Gerster Kálmán budapesti műépítészt, aki mint tervező, már régen előnyös ismertséggel bír nálunk, hogy iparengedélyt váltva és Rössler Richard mérnök, az ország különböző részein ismert tekintélyes vállalkozóval társulva, mint építő mester is közreműködhessék Debrecen építészeti fejlődésében. - A jó ízlés érdekében örvendenünk lehet, hogy a már régebben szintén sikeresen működő néhány jeles vállalkozó építészeink sorába ilyen kiváló tehetségű műépítész lép be, amilyennek Gerster Kálmán, a gazdasági tanintézet, a takarékpénztár piacutcai bérháza, a közkórház és a kereskedelmi akadémia palotájának tervezése által is bizonyult, amelyeket méltán sorolunk Debrecen legkiválóbb építményei közé. Gerstertől, aki a görög és római építészet legkitűnőbb művelője, Hansen irodájában, majd Olaszország classicus földjén szerezte elméleti és gyakorlati képességeit, még sok szép műnek létesítését várjuk Debrecenben,m

A vállalkozók is reménykedhettek a sok szép mű létesítésében, mert úgy tűnik, hosszú távra rendezkedtek be. Az építőcég mellett Rössler egyéb vállalkozásokba is kezdett: debreceni gyárosokkal faáru-szövetke- zetet, két másik építésszel téglagyárat alapított, saját házánál pedig téglaraktárt állított fel, később cement- és aszfaltmunkálatok vállalására is

berendezkedett.30 E házat 1893 tavaszán vette a Hatvan utcán (1895-ben és '97-ben pedig újabb házakat vásárolt), majd építkezésbe fogott: a Si- monyi úton épített magának nyári lakot, szemben Gerster Gyula szintén ekkor épülő villájával.31

A további tervpályázatokon és árlejtéseken Gerster a közös cég neve alatt indult, az „építkezési és mérnöki irodát" az újonnan elkészült Kereskedelmi Akadémia épületében rendezték be.32

Hogy a helyi kapcsolatra milyen nagy szükség volt, azt Rössler küzdelmeiből láthatjuk a fellendülőben lévő, de még mindig kicsi debreceni piacon. Két építőanyag-vállalkozását is azért hozta létre, hogy saját építkezéseinél ne szoruljon másra, illetve „a társult fakereskedőkkel az árak olcsóságával versenyezzék".33 Másrészt szóban és beadványokban, lobbizással is védte a helyi ipart (így saját vállalkozását, egyben Gersterét is). 1894-ben a városi közgyűlésben indítványozta a miniszteri védelem kérését, ugyanekkor egy befejezés előtt álló építkezés bokrétaünnepén mondott felköszöntőjében „kiemelte a helybeli iparra nézve kiváló és örvendetes fontosságát annak a ténynek, hogy a dohánygyári és beváltóhivatali nagyobb szabású építkezéseket a kormány helybeli iparosokra bízta, mi által elismerte a helybeli ipar versenyképességét és megbízhatóságát országos hírű nagy vállalkozókkal szemben. Ez a debreceni ipar diadalát jelenti, s ő erre üríti poharát, - egyszersmind élteti azokat, akik befolyásukkal e szerencsés alakulásra közreműködtek."3'1 Hogy pedig a befolyást meg is kellett néha támogatni, azt a vasútigép-javító műhely építésére kiírt verseny mutatja meg, amelyet először egy kívülről jött és a munkát olcsóbban is vállaló cég nyert meg, majd a megbízást a miniszterhez benyújtott fellebbezést követően, mégis debreceniek kapták, méltányolva a város erre vonatkozó, minden más tekintetet mellőző óhaját. Rössler ebben az esetben is jónak látta köszönetét mondani a főispánnak és a polgármesternek (pedig az ügyben, Gerster Béla révén, csak közvetetten volt érdekelt).35

nöke is, s Zádor a Kölcsönös Segélyzőegylet, később az Első Takarékpénztár vezér- igazgatója. Bosznay Károly vasnagykereskedő volt, Vecsey Imre építőmester Imre nevű fia pedig debreceni elöljáró. Rösslernek a másik fiú, a földbirtokaiból élő Zoltán volt a sógora. In NAGYBÁKAY Antal Zelmos, A Várady alias Szabó család története és leszármazása,Turul, 2000,22-34.

26 ingyen fával támogatta például a kézügyesítő tanfolyamots a tervezett Kossuth-szo- bor alapozását, munkásait saját költségén képeztette az iparos szakrajztanfolyamon, jelentős összeggel gyarapította az iparosiskola ösztöndíját, az általa vezetett faáruszövetkezet pedig az olcsó árak mellett „okszerű hitelt" nyújtott az építkezőknek. DH, 1894. március 13., március 29., október 22.; 1895. április 26.; DEN, 1896. március 4.

27 A „Zádor-féle bérházat" Gerster maga említi munkái felsorolásában, de tervlapjai nem maradtak fent. Lásd: MTA MKI Lexikongyűjtemény, Önéletrajzi jegyzetek másolata, gépirat, 11,2 p. Az épület minden bizonnyal a Kossuth utca 11. szám alatt álló, 1893—94-ben épült, mozgalmas homlokzatán az évszámot és a ZL monogramot viselő, alul üzletportállal kialakított egyemeletes ház lehet, az utca felé egy magánlakosztállyal, az udvar felé hosszan benyúló szárnnyal, nyitott folyosóról megközelíthető lakásokkal.

28 Nem tudható, hogy a cég miatt költözött-e ide, vagy korábban is a városban élt-e. Apósa Kenézló'n volt jegyző, így lehet, hogy a Gerstereken kívüli családi kapcsolatok is fűzték ide. A cégbejegyzésen debreceni lakosként van megjelölve, lásd: Központi Értesítő, 1894. április 15. Házassága: Nyírvidék, 1881. március 10.

29 DEN,1892. augusztus 12.

30 DEM, 1893. június 8.; DH, 1894. január 6., május 21., 1895. április 10.: hirdetések; Központi Értesítő, 1893. szeptember 17.: Debreceni faáru-raktár szövetkezet, cégjegyzők: Rössler Richárd, Serly Ede, Vadon Sándor, Horváth János, alakuló közgyűlés: 1893. július 2.

31 D-NÉ, 1895. január 24., 1897. január 31.: Ingatlanok forgalma; DEN, 1893. február 25.: A szépülő nagyerdei fasor. Ma már sem Gerster tornyos, egy emeletes, „német reneszánsz stílű", sem Rössler „magyar ornamentális motívumokkal díszített" villája nem áll.

32 DEM, 1893. június 8.; DH, 1895. április 10., valamint „A debreceni Kereskedelmi Akadémia iskolaépületének leszámolási terve, Budapesten, 1893. július 10-én" megjelölésű alaprajzon látható utólagos funkciójeiölés: „Tanterem, jelenleg építési iroda" - az oldalsó szárnyban, a gondnok lakása mellett. Lásd: MOL T8 No. 7/4.

33 D-NÉ, 1895. április 17.

34 Debreczen, 1894. november 29.; D-NÉ, 1894. szeptember 30.: Az épülő Debrecen; DH, 1894. szeptember 28.: Bokréta-ünnep, november 30.: Városi közgyűlés.

35 D-NÉ, 1895. június 16., július 28.; DH, 1895. július 12. A gépjavító műhely építését Balogh Mihály nyugalmazott főmérnök, Tóth István és Gerster Béla építész együttesen nyerte el, Gerstert a „helybeli egyének" közé értve. Gerster Béla (1850-1923) Kálmán első unokatestvére és egyben sógora volt, víz-, vasút- és hídépítő mérnök, aki a Korinthoszi csatorna építésével szerzett nemzetközi hírnevet; majd itthon számos vasútvonal megépítését irányította, amelyekben két mérnök unokatestvérén kívül többek között Rössler is részt vett: ő építette például a Debrecentől Derecskéig ve-