Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen kertkultúrája és Pohl Ferenc
DEBRECEN KERTKULTÚRÁJA ÉS POHL FERENC 45 fontos eleme. Mindezek a „ minőségi javak" a város vezetésének és Pohl Ferenc szakmai munkájának köszönhető. ÖSSZEFOGLALÁS A kert, mint művelési ág a mezőgazdasági termelés fontos színtere. Fogalma és szerepe a történelem során változott és idővel bizonyos növényfélék termesztésére szolgál. Bár Debrecen múltja gazdag kertészeti hagyományokban, jelentőségük sohasem haladta meg az átlagos színvonalat, annak ellenére, hogy a tájtermesztés és a paraszti nemesítéséi fajták jelen voltak a város és környékének kertkultúrájában. Debrecen gazdasági ereje az állattartásra, borkereskedelemre, később a betársuló szántóföldi művelésre hagyatkozott. A hazai mezőgazdaság modernizációja a debreceni kertgazdálkodást csak a 20. század elején érte el és ebben nagy szerep jutott Pohl Ferenc munkásságának, aki az 1920-as évek elejétől 1949-ig vezette az ágazatot. Összeállításunk termeléstörténeti szempontból igyekszik rámutatni a fejlődés legfontosabb mozzanataira, különösen azért, mert a kertgazdálkodás egyúttal fokmérője a mezőgazdasági kultúra színvonalának. Nem beszélve arról, hogy befolyásolja a városlakó népesség életminőségét. IRODALOM BALOGH 1984 Balogh István: Kertek Debrecen környékén a XVI-XVII. században. Ethnographia. XCV. 4. Bp. BERECZKI2006 Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok. Bp. BERECZK11884 Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok. Arad. BERECZKI1887 Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok. Arad. BETNÁR1927 Betnár Béla szerk. A magyar kertészet és külföldi kapcsolatai. Bp. CSOBÁN-HERPAY1940 Csobán Endre—Herpay Gábor szerk.: Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye. Bp. DOBOS i960 Dobos Lajos: A köszméte és termesztése debreceni módra. Bp. GUNST 1970 Gunst Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon 1920- 1938. Bp. GUNST 1997 Gunst Péter szerk.Debrecen története 1849-1919. Debrecen HARMAT 1987 Harmat László szerk.: A köszméte. Bp. JESZENSZKY 1995 Jeszenszky Árpád: A magyar kertészet története. Bp. KOMORÓCZY én. Komoróczy György: A kertgazdálkodás fejlődése Debrecenben. Gyula KOZMA 1994 Kozma Gábor: Debrecen városszerkezetének változása az 1930-as évek vége és 1990 között. Kézirat KOZMA 1991 Kozma Pál: A szőlő és termesztése I. Bp. MÁTHÉ1942 Máthé István: Debreceni Képes Kalendárium. XLII. Debrecen RÁCZ1981 Rácz István szerk. Debrecen története 1693-1849. Debrecen RÁCZ 1912 Rácz Lajos: Debreceni Képes Kalendárium. XII. Debrecen RAPAICS1940 Rapaics Raymund: A magyar gyümölcs. Bp. SÁP11972 Sápi Lajos: Debrecen település és építéstörténete. Debrecen SURÁNY11994 Surányi Béla: Agrártörténeti Szemle. XXXVI. 1-4. Bp. SURÁNYI2006 Surányi Béla: Déri Múzeum Évkönyve. Debrecen SURÁNYI2007 Surányi Béla: Emberek, művek, események. Debrecen SURÁNYI 2008 Surányi Béla: A magyar paraszti gazdálkodás biológiai öröksége a Kárpátmedencében (1700-1950). Debrecen SURÁNY11985 Surányi Dezső: A kerti növények regénye. Bp. SURÁNYI 1992 Surányi Dezső: Magyar gyümölcs múltban és jelenben. Bp. SZÁSZ 1994 Szász Gábor szerk. A Debreceni Agrártudományi Egyetem 125 éve. III. Debrecen SZENDREY1984 Szendrey István szerk. Debrecen története 1693-ig. Debrecen SZŰCS 1901 Szűcs Miklós: Debreceni Gazdasági Lapok. III. Debrecen VAJDA 1911 Vajda Ármin: A munkáskertek. Bp.
