Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen kertkultúrája és Pohl Ferenc
DEBRECEN KERTKULTÚRÁJA ÉS POHL FERENC 35 DEBRECEN KERTGAZDÁLKODÁSA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÜ UTÁN Az első világháborút lezáró békekötés után alapvető változás történt a város kertművelésében43 Ezután teljesedett ki a kertészet mint szervezeti forma. Ezt megelőzően a kertészeti művelés, a kertgazdálkodás elvi-eszmei irányítása főleg társadalmi háttérrel működött. Az 1920 után kezdődő időszakban már az állami és önkormányzati irányítás került előtérbe. Tartalmát tekintve a városi kertgazdálkodás és az erdészet irányítása egy szervezeti egységbe került, noha a kertészet önállóságot élvezett. A gazdaságpolitikáért felelős kinevezett igazgatónak a városi fó'kertész csupán szaktanácsadója volt, akinek szakmai tekintélye volt a biztosíték arra nézve, hogy az ágazat ne kerüljön hátrányos helyzetbe. „ A városi kertészet 1921-ben kezdte meg Debrecen városában a belterjes gazdálkodás irányítását."44 A városi kertészet szervezeti keretének a kialakítása előtt csak kertgazdálkodásról lehetett szó, „..amelybe a magánkertészek sora által termelt kertészeti javak éppen úgy beletartoztak, mint a városi parkok gondozása. A város közületi tulajdonát képező utak, terek és parkok egységes felügyelete azonban hiányzott, mert ezt a feladatkört sem a korábbi kertészegylet, sem pedig az egy személyben irányító és végrehajtó főkertész(Pohl Ferenc) nem láthatta el ."45 Az átszervezéssel a Debrecenben letelepülő Pohl Ferenc46 vette át az irányítást, kialakítva a városi kertészet szervezeti formáját, gazdaságpoli43 Ua.19. 44 HBmL.XI. 81.2. Pohl Ferenc levele a polgármesterhez. 45 Komoróczy szerk.én. 20. 46 Ua. Életéről lásd: Surányi: Emberek, művek, események. Db. 2007.147-150., In: Katolikusok Debrecenben 1715-2015. Takács J. szerk. Db. 2015.504-506., Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület Aranykönyve (1885-1935). Szerk. Mágocsy-DietzS .-Kovács J. Bp. 1935.80-81., 72-73., A magyar kertészet és külföldi kapcsolatai. Ossz. Betnár B. Bp. 1927.73-73- Pohl Ferenc 1883 július 11-én született Felsőgallán. Középiskoláit Tatán, a kertészeti tanulmányait Budapesten sajátította el. Ismereteinek gyarapítására a német kertművelést tanulmányozta. Hazatérve Kassán tevékenykedett 1904-1920 között. Egy rövid aszódi kitérő után 1920. december i-tó'l Debrecen városának főker- tészi teendőit veszi át. Ezen a poszton maradt 1949-ig, amikor nyugalomba vonult. 1912-ben megnősült, Paczelt János - híres debreceni nemesítő - leányával kötött házasságot. Felesége az 1944. évi júniusi bombázások alkalmával hunyt el. Szakmai munkásságán kívül kevéssé ismert szoros kapcsolata a katolikus egyházzal. Baráti szálak fűzték a domonkos és a ferences atyákhoz. Nem csak feleségét veszítette el 1944-ben, hanem lakását is és a domonkosok nyújtottak neki ideiglenesen fedelet. 1961. január 17-én hunyt el. A köztemetőben nyugszanak hamvai, nem messze apósa, id. Paczelt Jánosétól és annak feleségétől. A városi kertgazdálkodás „előélete" az 1880-as évektől datálódik, amely a Nagyerdő déli részén lett kialakítva, ahol Debrecen utcáinak, tereinek fásításához, parkosításához szükséges növényfélék előnevelése folyt. Az 1922-1924 között 100 kát. hold törzsgyümölcsössel és faiskolával bővült az kerti műveléssel hasznosított terület, majd 1929-ben újabb 166 kát. hold míntagyümölcsösttelepítettek. (Erről később részletesen) A Nagyerdei Park azi930- as években 200 kát. holdat foglalt el. A város utcáin 50 ezer darab fölött volt a sorfaállomány nagysága. Ami a díszkertészetet illeti, növénynemesítéssel is foglalkoztak, elsősorban canna-félékkel és ciklámen magtermesztésével. Ez a nagyszerű fejlődés érzékelteti Pohl Ferenc szerepét. Szakmai „ ars poétikájának" is nevezhetnők az alábbiakat, amelyből kiderült alapelvként az, hogy az irányítás minden esetben szakképzett személy kezében legyen. Ennek érdekében javasolta, hogy a közkertek vezetői Pohl Ferenc (Jeszenszky 1995) tikáját, a város esztétikai megjelenítését. Sajnos azonban a szűk költség- vetési keret mellett nem csak a város vezetése, hanem az erdőgazdaság irányítói sem mindig támogatták Pohl Ferenc elképzeléseit. Különösen érvényesült ez a háború utáni ország politikai, gazdasági konszolidációjának éveiben, amikor a népszövetségi kölcsönök és az állami támogatások felhasználása számos konfliktus forrásaként jelent meg, mivel a város vezetése az építkezéseket részesítette előnyben, eladósítva ezzel a város- gazdálkodást. Az anyagi háttér szűkös volta ellenére Pohl Ferencnek sikerült elérni azt, hogy a városi kertészet bővítette szakembereinek körét, az idénymunkások létszámét. Az első világháború után a városi kertgazdaság a „ kettősség" (kertészet-erdészet) terhe47 alól igyekezett menekülni és erre a megoldást a vállalati forma jelentette volna. Az 1920-as évek közepén azonban a feltételek még nem értek meg, ami a termelés és a kereskedelmi értékea törvényhatósági és közigazgatási, valamint a mezőgazdasági bizottságokban hivatalból legyenek képviselve. Hiszen - amint erre utal 1935-ben írt levele - ezekből hiányoztak a kertész szakemberek. Vallotta, hogy a kertészet a mezőgazdaság és az erdészet bölcsője. Azok a nagy horderejű kísérletek, amelyek az intenzív gazdálkodást célozzák, rendszerint a kertkultúrában látnak először napvilágot. Éveken keresztül napirenden tartotta a közkerti intézményi szervezet kiépítését. Lásd: HBmL. XI. 81.1. 47 Komoróczy sz&k. én. 2C-22.
