Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Balogh László: Kölcsey Ferenc utolsó debreceni lakhelye
154 BALOGH LÁSZLÓ 15. kép Részlet a Légy jó mindhalálig c. filmből (i960, rendező: Ranódy László) A Füvészkert utca 5. sz. vagy másképpen Hüvelyes utca 2. sz. ingatlannal az 1907—1908-ban készült Aczél Géza városi főmérnök nevével elfogadott térkép szerint nem számoltak, helyén egy kisebb tér létesült volna. Hasonlóképpen érdektelen az ingatlan az 1930-ban készült szabályzási térkép szerint is, melyet egy másik városi főmérnök, Borsos József készített. Talán megbocsáthatok ezek a tények, ha tudjuk azt az információt, hogy Zoltai Lajos helytörténész csak az 1934. évi Debreceni Képes Kalendáriomban54 publikálta kutatásának eredményét. Csak ettől az időponttól tudjuk, hogy Kölcsey Ferenc hol lakott Debrecenben 1801— 1809 között. A szocialista városrendezésnek a ház útjában volt, így 1963-ban már le akarták bontani. Országos méretű tiltakozás bontakozott ki. A levélváltásokból a következő cselekményt rekonstruálhatjuk: 1963. augusztus 7-én Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke levelet írt a Debrecen MJV Tanácsa VB elnökének, miszerint a Műemlék Albizottság elnökének leveléből június 30-án értesült arról, hogy a debreceni Kölcsey-ház lebontását tervezik. Kéri, hogy a várostervezési tervet módosítsák, a házat ne bontsák le, és legyen belőle irodalmi múzeum. 1963. augusztus 24-én pedig az Alföld folyóirat szerkesztősége és a Magyar írók Szövetsége nevében Mocsár Gábor, Kiss Tamás, Tóth Endre levelet írtak a Debrecen MJV Tanácsa Végrehajtó Bizottságának, s ugyanazt kérték, mint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Fordult a kocka. 1963. augusztus 29-én dr. Szilágyi Gábor debreceni VB-elnök levelet írt Rusznyák Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, melyben biztosítottó kép A Kölcsey-ház és környéke a rendezési tervek térképein ta őt, hogy a várostervezési tervet úgy módosítják, hogy a Kölcsey-ház megmaradjon. Az Alföld irodalmi folyóirat 1963. szeptemberi számában Kiss Tamás költőnek „A mi Kölcseynk" címmel írása jelenik meg ennek kapcsán, melyben a Kölcsey-házért kiált. 1963. szeptember 27-i keltezéssel a Debrecen MJV Tanácsa VB Építési és Közlekedési Osztályának osztályvezető-helyettesétől, Dunay Imrétől levél ment az ÉM. Városépítési Tervező Vállalatához, Kalata Gyula szakosztály- vezetőhöz, hogy örülnek annak a ténynek, hogy a városrendezési tervet módosították, a Kölcsey-házat nem bontják le, s benne irodalmi múzeuMAcvA« tudományos AKAptMiA Budapest, 1963* augusztus 7. 5o3/R-1963 Debrecen mj.Váróé Tanácsa VB ELNÖKÉNEK. Debrecen. Debreoen mj. Város Tanácsa mellett működő Műemlék Albizottság elnökének junius 3o-án kelt leveléből értesültem arról, hogy a városrendezési tervek megvaldvitásával kaposolatban Kölcsey Ferenc debreceni lakóházának lebontását tervezik. Ennek a tervnek végrehajtása jelentős műemléktől fosztaná meg Debreoent, ezért helyeslem és a magam részéről messzemenően támogatom a Műemlék Albizottság f.ó.május 24-én hozott határozatát, melyben a városrendezési terv módosítását kéri. Kölcsey Perencnek, a reformkor nagy költőjének és kritikusának lakóháza az egyetlen debreceni irodaimi emlék, amely megmaradt a maga eredeti valóságában, ezért kérem Debrecen mj. Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságát, hogy a Műemlék Albizottság javaslata alapján vizsgálja felül Debrecen városrendezési tervét. Értesülésünk szerint a városrendezési terveket különösebb nehézség nélkül meg lehetne úgy változtatni, hogy a Kölcsey-ház egy kialakítandó park vagy játszótér középpontjában legyen, amelyben irodalmi muzeum anyagának elhelyezésére kerülhetne sor. Rusznyák litván a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 54 Debreceni Képes Kalendáriom, 1934,109-113. 17. kép Az MTA elnökének levele a Debrecen MJV Tanácsa VB elnökének
