Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Balogh László: Kölcsey Ferenc utolsó debreceni lakhelye
KÖLCSEY FERENC UTOLSÓ DEBRECENI LAKHELYE 155 mmm nem kell. i fogai icakot a koI ül lern kis inatok Lebontják a debreceni Kölcsey házat Debrecenben a Füvészkert utca 5. szám alatti épületet emléktábla jelzi. mert ebben a házban lakott huzamosabb ideig Kölcsey. Az épületet ügy tartották nyilván, mint műemlék jellegűt. Az épületet azonban az átalakításokkal már jellegtelenné tették, és mint épület, nem képvisel jelentősebb értéket, nem tükrözi annak a korszaknak építészeti stílusát, ezért különösebb védelmet nem érdemel. A Debrecen városi Tanács V. B. építési és közlekedési osztályának az a véleménye alakult ki, hogy ezt az épületet le kell bontani, annál is inkább, mivel a már jóváhagyott városrendezési terv szerint abban a körzetben alakítják ki a város nagy k ul túrközpont ját. A vb elfogadta a Kölcsey-ház bontásával kapcsolatos javaslatot, és utasítást adott ki, hogy a kultúr- centrum köré tervezett park kialakításával egyidöben Kölcsey-szobor készüljön, melyet a kultúrcentrum- mal együtt avatnak fel. A határidőt is megjelölte a vb a kultúrcentrum építésének befejezésében. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. ÁPRILIS 16. 18. kép Nyúlfarknyi cikk a bontás eldöntéséről a Hajdú-bihari Naplóban mot alakítanak ki. 1963. október elsején levél ment az Alföld szerkesztőségének dr. Szilágyi Gábor debreceni VB-elnöktől, melyben megnyugtatják őket, hogy a Kölcsey-ház megmarad, s benne irodalmi múzeumot alakítanak ki. Ennek hatására jelent meg az Élet és Irodalom folyóiratban Szabó Magda „A Kölcsey-ház sorsa" című keserű szájízű írása,55 de a ház bontását ekkor már eldöntötték. Masits László művészettörténész, muzeológus levelet írt Illyés Gyulának, akitől Kölcsey Ferenc diákköri lakóháza lebontásának megakadályozását remélte. Az író 1973. március 28-án írt válaszlevele a következő volt: „Kedves Uram, levelét - hosszas kórházi kezelés után - késve kaptam kézhez, illetve késve tudtam csak érdeklődni Is a leírt ügyben. Levelével teljesen egyetértek. Sajnos, nekem sincs módom „megtiltani" régi nagy költőink házának lebontását. Legfeljebb szót emelhetek ellene, de az eredmény legalább is - kétes. Egészségi állapotom pedig változatlanul nem jó s ez az utánjárásban is megakadályoz. Együttérzéssel és szívélyes üdvözlettel Budapest, 1973. márt Illyés Gyula"56 Hiábavaló volt Mocsár Gábor író, Szabó Magda írónő, Kiss Tamás, Illyés Gyula költők és számtalan más neves ember felemelt szava. 1973-ban egy ködös rideg februári napon, szinte titokban a Kölcsey-házat lebontották,57 tégláit szekérre rakták, a téglákkal együtt „a ház lelkét, a gazda igazát, egy kis hazát" is. Anyagából disznóól épül Kábán, egy tanyán. Sokan őriznek még ereklyét ebből a házból. Kiss Tamás, Szabó Magda pár téglát elrakott emlékbe. Mint fentebb említettem, a Kölcsey-ház bontásakor Masits László muzeológus már a földbe félig beletaposva találta meg s szedte ki azt az északra nyíló ablakkeretet, mely tudomása szerint Kölcsey Ferenc szobájában volt. A fentieket figyelembe véve kijelenthetjük, hogy Masits László muzeológus nem Kölcsey kis szobájának, hanem a később kibővített Kölcsey-ház északi épületszárnyának egyik kallantyús ablakkeretét mentette ki a romok alól, mely természetesen ez nem kisebbíti tettét. Különösen fájdalmas veszteség volt Kölcsey Ferenc egykori lakóházának szanálása, amelyre Julow Viktor - a város irodalompártoló és hagyományápoló lakóival együtt - úgy tekintett, mint a majdani debreceni irodalmi múzeum színhelyére. Ez az épület ugyan alapos felújításra szorult volna, de központi helye és építészeti jellege miatt alkalmas lett volna e funkcióra. Mocsár Gábor, aki 1962-tól 1964-ig volt az Alföld főszerkesztője, így emlékezik meg erről az időről: Az 1960-tól kiadott turistatérképek ezután mindig jelölték a Kölcsey- házat. Tehát számoltak vele, tudtak róla. A kedélyek lecsillapodtak, lassan elült a botrány. Míg folyt a harc a Kölcsey-ház megmentéséért, a Füvészkert utca 5. sz. alatti házban tovább folyt az élet, ahol 3 nemzedék élt békésen. A Hajdú-bihari Napló 1971. április 16-i számában egy nyúlfarknyi cikk jelent meg, melyből megtudtuk, hogy a városi tanács döntött: a Kölcsey- ház az átalakítások miatt már, mint épület, nem képvisel értéket. Emellett azért is le kell bontani, mert „a már jóváhagyott rendezési terv szerint abban a körzetben alakítják ki a város nagy kulturközpontját". „Van annak már vagy tizenhárom esztendeje is, hogy az általam szerkesztett Alföldben közzétettem egy írást, amely az ellen tiltakozott, hogy a modem Debrecen építésének állítólag útjában álló Kölcsey-lakóházat le akarják bontani. Kölcsey ugyanis 13 éven át volt a kollégium diákja, s a Kol55 Élet és Irodalom, XV. évfolyam 16. szám, (1971. április 24), 5. 56 www.deol.hu/dbarch/09/02/09-02_13.pdfAzoldal utolsó megtekintése: 2017. március. 15. 57 Csorba, Kölcsey Ferenc debreceni diákéveinek iratai..., 49.; Taxner-Tóth, i.m., 32. Tévesen datálják 1969-re a lebontás időpontját.
