Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Balogh László: Kölcsey Ferenc utolsó debreceni lakhelye
150 BALOGH LÁSZLÓ Az 1802-es nagy tűzvészben24 a Hüvelyes utcai ház leégett, így a helyreállítás során az épület új arculatot kapott: a kó'lábas tornácot befalazták, a kamrát boltozattal, a szobákat gerendás mennyezettel látták el. Kölcsey Sámuel fentebb idézett végrendeletének részlete alapján, 1803-ban Kölcsey Bálintné - a csekei Kölcsey árvák édesanyja - a ház újjáépítésére a teljes felújítási összeg (381 rénes forint 48 krajcár) egyharmadát (127 rénes forint 16 krajcár) fizette ki. Kénytelen volt, mert ha nem fizette volna ki, akkor a fiai elesnek attól az összegtől, melyet Kölcsey Péter fiai kötelesek adni a Kölcsey Bálint árváinak, ha azok elkerülnek Debrecenből. 1804-ben Gulácsy Antal úgy határozott, hogy megszerzi a Hüvelyes utcai ház teljes tulajdonjogát gyámjai számára. Ezért április 24-én Bige Márton ügyvéd útján egy levelet küldött Jármy Sárának, melyben az ügyvéd felajánlja, hogy az árva törvényszéki jegyzőkönyvekben foglaltak alapján 300 rénes forint kifizet számára, s melyet, ha elutasít, akkor a házat elárverezted. Mivel Jármy Sára nem volt Debrecenben, ezért az ügyvéd úr az árverezést nem hajtotta végre, ezért kéri, hogy a házban lévő összeget vegye fel, vagy ellenkező esetben május 28-án a Városi Tanács segítségével a házat eladatja és a befolyt összegből 300 rénes forintot a bírónál letétbe helyez.25 Gulácsy Antal kísérlete nem sikerült. Jármy Sára nem hagyta magát, s levelet írt a Városi Tanácsnak, melyben felvetette azt, hogy az árva törvényszék hogyan hozhatott határozatot arra vonatkozóan, hogy a gyermekeit a Hüvelyes utcai házból kitegyék, ahol idáig is laktak? Kölcsey Sámuel végrendeletének idevonatkozó 10. cikkelyét is idézte, mely szerint a házat az álmosdi és a csekei árvákra hagyta, hogy a taníttatásuk könnyebb legyen. A felajánlott 300 rénes forintot csak akkor venné fel, ha a gyermekei már kijárták az iskolát. A végrendeletben leírtakat magára vonatkozóan kötelezővé teszi és betartja, tette mindezt már akkor, amikor az 1802-ben leégett ház javíttatását egyharmad részben állta. E tiltakozó levelét beadta a Tekintetes Magisztrátusnak.26 A tiltakozó, gyermekeit oroszlánként védő anya Bige Márton ügyvédnek is írt levelet, melyben megemlíti, hogy mivel a házban több szoba van, ezért nem igaz az a tény, hogy a házban nem fér el két rendbeli árva gyerek külön gazdaasszonnyal együtt.27 1808-ban Kölcsey Bálint özvegye, Jármy Sára tisztázta a tulajdoni és anyagi viszonyokat, s belenyugodott a helyzetbe, így a végrendeletben meghatározott 300 rénes forint és az 1802-es tűzvészkor kifizetett 127 rénes forint 16 krajcár összeget visszaigényelte és visszakapta. 1809. január 31-én ezt írásba foglalták és a debreceni ház teljes egészében az Kölcsey Péter utódaié maradt. Tehát 1801-1809 között együtt lakott az apai nagybácsi által vásárolt Füvészkert utcai házban Kölcsey Ferenc, Sámuel, Ádám, Péter és gazda- asszonyuk, Panka; illetve Kölcsey Mihály, János, Gábor és a cselédjük. 24 www.beregszaszi-debr.sulinet.hu/iskola/b_pal.htm Az oldal utolsó megtekintése: 2017. március 15. 25 Csorba, Kölcsey Ferenc debreceni diákéveinek iratai..., 47-48. 26 Uo., 48. 27 Uo., 49. p. Kölcsey Ferenc 1805. január 29-én látta személyesen Kazinczy Ferencet Csokonai Vitéz Mihály temetésén. Ismerte a „Mestert" a munkáin keresztül, de nem merte megszólítani. Barátság szövődött kettejük között, mely alkotásra ösztönözte az ifjú költőt. Kölcsey Ferenc azonban nemcsak verseket, műfordításokat, átdolgozásokat, kritikákat, hanem filozófiai és nyelvtudományi írásokat írt Debrecenben.28 A tanév befejezése, az iskola elvégzése után, 1809. december 8-án Ka- zinczynak levelet írt, melyben tudatta, hogy szerették volna, ha itt marad kollégiumi tanárként. Kölcsey számára viszont Debrecen, ahogy írta „szenvedéseimnek helye volt". (Mint, ahogy később Petőfinek.) Nemsokára Álmosdra ment, ahol kilenc év alatt másodjára tett látogatást. 1810 májusában Pestre utazott, ahol anélkül, hogy ügyvédi vizsgáját letette volna, barátai meglepetésére augusztusban hirtelen hazautazott, és egy évig nem adott hírt magáról. Hazafelé az útja a Tisza hatalmas árterén vezetett, így már Debrecenben negyednapos váltólázba esett,29 mely miatt 1811. január közepéig a testvéreinél lakott, s csak a Remete Antal-napi vásár idején hagyta el a várost. így magyarázható az a tény, hogyan írhatta meg Debrecenben a „Kívánság" című költeményét 1810. október végén. Még a betegsége sem tántorította el attól, hogy tollat fogjon a kezébe.30 1811. április 8-án Debrecenben hatalmas tűzvész volt.31 Kölcsey a tűzvész hírére Debrecenbe utazik, ahol szerencsére a testvéreit épségben találja. „Micsoda látás! Nagyobb része a' Városnak elégve, 's az én Házam Is. Égett falak közt írom ezen sorokat.'^1 - írja levelét Kazinczy Ferencnek 1811. április 23-án olyan keserűséggel, mint Csokonai írta meg háza pusztulását az 1802-es tűzvész után.33 Ezután visszavonult Szó'demeterre s ott élt, anyai nagyanyja, Bideskuty Mária sződemeteri házában. 1811 decemberétől 1812 májusáig biztosan Debrecenben tartózkodott a testvéreinél.34 Ezután Álmosdra vonult vissza kis birtokára, s ott gazdálkodva egyedül tanulmányainak élt. Egy év múlva, 1813. május 22-én innen írta levelét, 28 Kölcsey Ferenc debreceni költeményei és írásai: Költemények: 1808. június 25-e előtt—1810. október vége között; Műfordítások, átdolgozások: 1809. február 3.; Irodalmi kritikák és esztétikai írások: 1808. szeptember 24-1809. szeptember 26 között.; Filozófiai írások: 1809. március; Nyelvtudományi írások: 1809. augusztus 23. 29 A történelem során a malária, a mocsárláz nem csupán távoli, egzotikus országokban szedte áldozatait, hanem egészen a XX. század közepéig a Kárpát-medencében is népbetegségnek számított. A hajdani Magyarország szabályozás előtti vízrajzi adottsága a szúnyogoknak édenkertnek számított. www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/14484/mocsarlazas-magyarorszag Az oldal utolsó megtekintése: 2017. március 17. 30 mek.oszk.hu/06300/06367/html/03.htm. Az oldal utolsó megtekintése: 2017. március 17. 31 Siró Béla, Debrecen megpróbáltatásai, Debrecen, 2007,59. 32 mek.0szk.hu/06300/06367/html/03.htm. Az oldal utolsó megtekintése: 2017. március 17. 33 Csokonai Vitéz Mihály - Széchényi Ferencnek, Debrecen, 1802. szept. 16. = Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Levelezés, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta, Debrec- zeni Attila, Bp., 1999,19934 mek.oszk.hu/06300/06367/html/03.htm Az oldal utolsó megtekintése: 2017. március 17.
