Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Balogh László: Kölcsey Ferenc utolsó debreceni lakhelye
KÖLCSEY FERENC UTOLSÓ DEBRECENI LAKHELYE 151 amiben feltör benne a felismerés, hogy „egy közönséges földmívelő lett belőlem". 1811. évi tűz n. kép 1811-es tűzvész Debrecenben35 Kölcsey Debrecent nem szerette soha. Ezt Kazinczynak 1809. december 8-án, 1812. január közepén, 1813. november 14-én, 1814. április 3-án, 1814. december 17-én, 1815. szeptember elsején, 1816. március 28-án; Kállay Ferencnek 1814. április 11-én, Szemere Pálnak 1827. március 26-án, Bártfay Lászlónak 1832. május 3-án írt leveleiben meg is írja.35 36 A1801-1814 között megvizsgálva az adókönyveket rendhagyó adatokkal találkozhatunk. 1801-1802-ben tekintetes Kölcsey Sámuel fizeti az adót. A telken lakik még Balog István talyigás 19 lovával együtt, ami kissé furcsa a telek kis mérete miatt.37 / 7(2 3 //f:£ — S7í 'V: P/f, # tt t 12. kép „Költsei Zsigmond háza" bejegyzés az 1808-09. évi városi adóösszeírás könyvében Az ingatlan 1803-1807 között még mindig Kölcsey Sámuel úr házaként van feltüntetve, annak ellenére, hogy Kölcsey Sámuel 1801. december 29- én, Álmosdon meghal. A telken ekkor már Bessenyei István és Bodnár Sára lakik Balog István talyigás helyett.38Az 1808—1809-es adóösszeírás szerint a Hüvelyes utcai házért „tekintetes Költsei Zsigmond úr" fizetett adót39, 1812—1813-ban pedig „Költsei József úr".40 Sajnos e személyek adatait a levéltári kutatások nem erősítették meg, így jelenleg kérdéses az adólajstromban szereplő személyek kiléte. Az 1811—1812-es adólajstromban „T. Költsei Úr Háza" szerepel, míg a telken lakik még Besenyei István, a pecsenyesütő felesége és Nagy Mihályné fonogató asszony.41 1814. február 17-én az „álmosdi Kölcsey árvák" eladják kótyavetyén (árverésen) debreceni házukat. Kölcsey Sámuel (Kölcsey Ferenc öccse) maga is beállott az árverezők közé, így srófolta fel a ház árát. Legtöbbet özvegy Oláh Imréné Gyursa Julianna varróasszony ígért, aki 1200 váltó forintért vette meg az ingatlant. A vevő megengedte a Kölcsey fiúknak, hogy Szent György-napig (április 24.) a házban lakhassanak.42 Kölcsey Ferenc többször bejárt Debrecenbe a testvéreihez, hisz a levelei erről adnak tanúbizonyságot. Erről utoljára akkor esik szó, amikor Kállay Ferencnek Álmosdról 1814. április 11-én írt levélből annyit tudunk meg, hogy a két kisebb öccse katonának áll, ezért Ádámot elkísérte Pestre rokonához, generális Péchy Mihályhoz,43 Pétert pedig Pozsonyra viszi. Ekkor említi, hogy Sámuel öccse 1814 májusában megházasodott. Kölcsey Ferenc nem kesereg, hogy otthagyják Debrecent, s nem sajnálja a házat. Kölcsey Debrecen-ellenessége akkor hágott a tetőpontjára, mikor közreadta Csokonairól szóló bírálatát, s amikor 1815-ben megírta Szemere Pállal a híres „Mondolat"-ra a „Felelet"-et, melyben csípős gúnnyal illette a debrecenieket. 1815-ben testvéreivel megegyezve Cse- kére (Szatmár megye) költözött. Itt is a gazdaságnak, tanulmányainak és az irodalomnak élt, majd 1832-ben megyei főjegyző, majd országgyűlési követ lett. 1832. november 30-án Kende Zsigmondhoz és 1835. március i-jén Wesselényi Miklóshoz íródott levele is Debrecenben született. Mivel a Hüvelyes utcai házat 1814 tavaszán eladták, így a testvéreinél a leveleket már nem írhatta meg. Kállay Ferenc gyerekkori jó barátja 1813-ban Pesten, 1814-től Kézdivásárhelyen lakott, így annál sem. Kinél írhatta Debrecenben a leveleit? Döbrentei Gábornak 1814. január 21-én, Álmosdon íródott levelében írja, hogy „...Néhány napokkal ezelőtt e tárgy vala Dr. Szentgyörgyinél Debrecenben beszélgetésünk" Valószínű, hogy ezeket a leveleket átutazóban Szentgyörgyi József (Aranyos, 1765—Debrecen, 1832) orvos, természettudós, nyelvész barátjánál írhatta. 35 Arany Sándor, Krisó Dénes, Rácz-Székely Győző, Híres tűzesetek, Bp., 1985. 36 mek.oszk.hu/06300/06367/html/03.htm Az oldal utolsó megtekintése: 2017. március 17. 37 HBmL. IV.A. II.1013/C38.274. 38 HBmL. IV.A. II. 1013/c 39.263. 39 HBmL. IV.A. II. 1013/c 42.262. 40 HBmL. IV.A. II. 1013/c 45.287. 41 HBmL. IV.A. II. 1013/c 44-287. 42 HBmL. IV.A. 1011/k. 230. k. 58. p. 814. 43 Péchy Mihály (1755-1819) építész, mérnökkari tábornok.
