Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)

Irodalomtörténet - Kovács Gergely: A „nagy osztály”. Szabó Lőrinc osztályának gimnáziumi és önképzőköri élményei

140 KOVÁCS GERGELY szerelmes lett Katóba. Mindketten osztályelsők, kiváló latinosok voltak, ám a közös tulajdonságok ellenére csak szoros barátság maradt közöttük.7 Szabó Lőrinc a Tücsökzene IV. ciklusában (Debrecen, Érlelő diákévek, 1908-1918) mutatja be a városhoz, a Gimnáziumhoz és társaihoz fűződő emlékeit. Ebből megtudjuk, hogy először félt az iskolától, majd latintu­dása miatt „mindjárt egy kis becsület vettje] körül." (93, Gimnáziumban) Magunk előtt látjuk első barátságát, Bay Zoltánnal (94, Az első tízperc), az osztály sokszínűségét (96, Egérfogó), szerelmi bánatát (136, Kató), első találkozását a „züllött" Ady költészetével (147, Ady), a Simonyi úti Dienes- villa „édes igézetét", „ahol vers, muzsika, modernség várt" (171, Katóék háza), vagy a folyosói nyelvi játékokat Gulyás Pállal (177, Meccs a folyo­són), melyek már az érlelődő költők szárnypróbálgatásai. A „nagy osztály" nem véletlenül lett naggyá. A huszadik század elejére a Debreceni Kollégium olyan szintre emelkedett, hogy az 1912-es határo­zattal kivált az állami egyetem. Szükség lett egy új gimnáziumi épület­re, mivel 1932-ig, az egyetemi főépület átadásáig a Kollégium falai között folyt az egyetemi oktatás is, a gimnáziumi diákság létszáma pedig 600- 700 között mozgott. Már 1899 óta napirenden volt a Gimnázium kivá­lása, az építkezés aztán 1905-től évekig folyt a Péterfia utca 1-7. szám alatt. Hatalmas mértékű beruházás történt: a szükséges 1400 000 ko­ronához 600 000 korona államsegélyt kapott az egyházkerület, Debre­cen törvényhatósága 340 000 koronát és 2 300 000 téglát ajánlott fel.8 Az impozáns épületet Petz Samu9 tervezte, bár a munkálatok felügyeleté­vel adjunktusát, Nagy Károlyt bízta meg.10 Az egyes tanszékek berende­zését az érintett szaktanárokra bízták. Az iskola azért is lehetett korában a legkorszerűbb, mert azok tervezték a belső kiképzését, akik azt valóban használták is.” 1914. június 3-án került sor ünnepélyes átadására, mely­nek alkalmából a diákok Szophoklész Antigonéját adták elő eredeti görög nyelven. A ma újra részben eredeti funkcióját betöltő - a városi köztu­datban azonban még mindig tanítóképző főiskolaként emlegetett - fel­7 Kapcsolatukról, levelezésükkel együtt itt olvashatunk bővebben: Bíró Éva: Az ígé­retvárosa-Szabó Lőrinc Debrecen-élménye, Debrecen, Debreceni Irodalmi Múzeum, 2000. 8 Összehasonlításképpen a szintén Petz (Pecz) Samu tervei alapján épült budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium építési költsége 1903-ban 680 000 korona volt. Pecz Samu műépítész, műegyetemi tanár életrajza, 18. (kézirat) http://www.omikk.bme. hu/tudtort/29/Bn_PeczSamuEletrajza_405.864_small.pdf 9 Petz (Pecz) Samu (1854-1922) korának kiemelkedő építésze volt, legnevezetesebb épületei a debreceni Kossuth utcai és a budapesti Szilágyi Dezső téri református templom, a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium, az Országos Levéltár és a Fő­vám téri Vásárcsarnok. Az Református Főgimnázium átadásán nem volt jelen, talán az épület belső festésével kapcsolatban támadhatott nézeteltérés miatt. Petz Samu középkort idéző épületeire ugyanis általában jellemző a belső terek freskókkal törté­nő díszítése, a Főgimnázium viszont puritán módon díszítetlen maradt. 10 „Ez a Főgimnázium épület, kiterjedt gyűjteményeivel, modern felszerelésével egyike az ország legnagyobb ilynemű intézeteinek" - írta Petz Samu önéletrajzában. Pecz Samu műépítész, műegyetemi tanár életrajza, 38. (kézirat) http://www.omikk.bme. hu/tudtort/29/Bii_PeczSamuEletrajza_405.864_small.pdf 11 Győri L. János: A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának története (1850­1952) = A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma (1850-2012), szerk. Gy, L. J., Debrecen, 2013,77. újított épület egy nagyjából 7000 m2-es - négy telekből álló - területen épült, belső udvara akkor 2086 m2 területű volt. Nagy Sándor vallástanár később így jellemezte: „A kétemeletesre húzott, újkori román stílusban kiképzett épület nagyjá­ban me U-alakú, s annak két szárát a földszintes, ma már két tornacsar­nok köti össze. A szárnyak megtörésénél az utcáról hatalmas portálé vezet be. Ez tágas csarnokba nyit utat, ahonnan két hatalmas folyosó ágazik szét. A főbejáratnál közvetlen a sarkon van az igazgatói hivatal, felette pedig az első emeleten a tanári tanácsterem. A tágas folyosók (3,80 és 2,60 m szé­lességben), melyeken az intézet egész ifjúsága kényelmesen elfér, részint az udvarra, részint a hátsó udvarra vezetnek. A tantermek ablakai a nagy ud­varra néznek; ez az elrendezés a tantermeket védi az utcai portól és zajtól. [.JA termek tanórai szellőztetését a Pick-féle ablak végzi falbeli aknával és pulziós elektromótorral. Minden tanteremben automatikus hőmérséklet­szabályozó van; ez a központi fűtőberendezésből előáradó gőzt mérsékli a szükségesség korlátái között. A tantermek padozatát azbesztburkolat ta­karja; tisztogatását a kétüléses, minusdistanciájú padok azzal, hogy olda­lukra fordíthatók, megkönnyítik. A ruhák és esernyők számára a fogasok a folyosón vannak. Ugyanitt vannak az ivóvízszökőkutak is. A földrajzi, a ter­mészetrajzi és a természettani előadótermek fel vannak szerelve vetítőkészü­lékekkel és villamosmótorra járó elsötétítő berendezéssel. [...] Általában: az épület monumentális és díszes, de ami dísz van rajta, nem az oktalan fény­űzés, hanem az ízlésnevelés mellett egyúttal a tartósság, a tisztaság és az egészség érdekét szolgálja."'1 Az iskolai oktatás színvonala csupán ettől még nem emelkedett vol­na - a Főgimnáziumban tanító húsz magasan képzett tanár között igen kiemelkedők is voltak. Nyáry Béla 1904 és 1938 között mennyiségtant és természettant tanított a Gimnáziumban, emellett rendszeresen publikált szakmai folyóiratokban. „Zárkózott természetű ember volt, a tanításában nem volt humor" - emlékszik vissza rá Bay Zoltán. „A diákkal nem tu­dott (vagy nem is akart) közelebbi emberi kapcsolatba kerülni. A diák azt érezte, hogy ő valahol magasan él a matematika berkeiben. A feleletünk­ben egyetlen szóhibát is rögtön észrevett, a magyarázataiban mondatai precízek voltak. Az a félelmetes híre volt a diákok között, hogy 1000 kép­letet tud. A tudásszomj mindaddig élt benne, míg ismertem, és nyilván ez a tudomány felsőbbsége iránti tisztelete volt az, amit diákjaiba is sike­rült átültetnie."13 A mennyiségtan és természettan másik tanára, „Jakucs István, akit mindig Jakucs Pistának becéztünk, vérbeli és amellett sajátságos tanár volt. Kedves mackós járása, jóságos tekintete élénken megmaradt emlé­kezetemben. Minél szigorúbb akart lenni, annál csendesebben, mintegy szomorúan beszélt, s szigorúsága határozottságában volt. Elméleti ze­12 Nagy Sándor—Török Tibor—Erdős Károly—Bessenyei Lajos: A Kollégium tagozatai. A gimnázium, a polgári iskola, a tanítóképző- a lelkészképző- és a tanárképzőintézet, Debrecen, 1943,45. 13 Idézi: Dr. Kántor Sándorné: tudós matematikatanárok Hajdú, Szabolcs és Szolnok me­gye középiskoláiban (1850-1948), Debrecen, 2009. http://mek.oszk.hu/07200/07238/ html/#9

Next

/
Thumbnails
Contents