Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Kovács Gergely: A „nagy osztály”. Szabó Lőrinc osztályának gimnáziumi és önképzőköri élményei
140 KOVÁCS GERGELY szerelmes lett Katóba. Mindketten osztályelsők, kiváló latinosok voltak, ám a közös tulajdonságok ellenére csak szoros barátság maradt közöttük.7 Szabó Lőrinc a Tücsökzene IV. ciklusában (Debrecen, Érlelő diákévek, 1908-1918) mutatja be a városhoz, a Gimnáziumhoz és társaihoz fűződő emlékeit. Ebből megtudjuk, hogy először félt az iskolától, majd latintudása miatt „mindjárt egy kis becsület vettje] körül." (93, Gimnáziumban) Magunk előtt látjuk első barátságát, Bay Zoltánnal (94, Az első tízperc), az osztály sokszínűségét (96, Egérfogó), szerelmi bánatát (136, Kató), első találkozását a „züllött" Ady költészetével (147, Ady), a Simonyi úti Dienes- villa „édes igézetét", „ahol vers, muzsika, modernség várt" (171, Katóék háza), vagy a folyosói nyelvi játékokat Gulyás Pállal (177, Meccs a folyosón), melyek már az érlelődő költők szárnypróbálgatásai. A „nagy osztály" nem véletlenül lett naggyá. A huszadik század elejére a Debreceni Kollégium olyan szintre emelkedett, hogy az 1912-es határozattal kivált az állami egyetem. Szükség lett egy új gimnáziumi épületre, mivel 1932-ig, az egyetemi főépület átadásáig a Kollégium falai között folyt az egyetemi oktatás is, a gimnáziumi diákság létszáma pedig 600- 700 között mozgott. Már 1899 óta napirenden volt a Gimnázium kiválása, az építkezés aztán 1905-től évekig folyt a Péterfia utca 1-7. szám alatt. Hatalmas mértékű beruházás történt: a szükséges 1400 000 koronához 600 000 korona államsegélyt kapott az egyházkerület, Debrecen törvényhatósága 340 000 koronát és 2 300 000 téglát ajánlott fel.8 Az impozáns épületet Petz Samu9 tervezte, bár a munkálatok felügyeletével adjunktusát, Nagy Károlyt bízta meg.10 Az egyes tanszékek berendezését az érintett szaktanárokra bízták. Az iskola azért is lehetett korában a legkorszerűbb, mert azok tervezték a belső kiképzését, akik azt valóban használták is.” 1914. június 3-án került sor ünnepélyes átadására, melynek alkalmából a diákok Szophoklész Antigonéját adták elő eredeti görög nyelven. A ma újra részben eredeti funkcióját betöltő - a városi köztudatban azonban még mindig tanítóképző főiskolaként emlegetett - fel7 Kapcsolatukról, levelezésükkel együtt itt olvashatunk bővebben: Bíró Éva: Az ígéretvárosa-Szabó Lőrinc Debrecen-élménye, Debrecen, Debreceni Irodalmi Múzeum, 2000. 8 Összehasonlításképpen a szintén Petz (Pecz) Samu tervei alapján épült budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium építési költsége 1903-ban 680 000 korona volt. Pecz Samu műépítész, műegyetemi tanár életrajza, 18. (kézirat) http://www.omikk.bme. hu/tudtort/29/Bn_PeczSamuEletrajza_405.864_small.pdf 9 Petz (Pecz) Samu (1854-1922) korának kiemelkedő építésze volt, legnevezetesebb épületei a debreceni Kossuth utcai és a budapesti Szilágyi Dezső téri református templom, a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium, az Országos Levéltár és a Fővám téri Vásárcsarnok. Az Református Főgimnázium átadásán nem volt jelen, talán az épület belső festésével kapcsolatban támadhatott nézeteltérés miatt. Petz Samu középkort idéző épületeire ugyanis általában jellemző a belső terek freskókkal történő díszítése, a Főgimnázium viszont puritán módon díszítetlen maradt. 10 „Ez a Főgimnázium épület, kiterjedt gyűjteményeivel, modern felszerelésével egyike az ország legnagyobb ilynemű intézeteinek" - írta Petz Samu önéletrajzában. Pecz Samu műépítész, műegyetemi tanár életrajza, 38. (kézirat) http://www.omikk.bme. hu/tudtort/29/Bii_PeczSamuEletrajza_405.864_small.pdf 11 Győri L. János: A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának története (18501952) = A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma (1850-2012), szerk. Gy, L. J., Debrecen, 2013,77. újított épület egy nagyjából 7000 m2-es - négy telekből álló - területen épült, belső udvara akkor 2086 m2 területű volt. Nagy Sándor vallástanár később így jellemezte: „A kétemeletesre húzott, újkori román stílusban kiképzett épület nagyjában me U-alakú, s annak két szárát a földszintes, ma már két tornacsarnok köti össze. A szárnyak megtörésénél az utcáról hatalmas portálé vezet be. Ez tágas csarnokba nyit utat, ahonnan két hatalmas folyosó ágazik szét. A főbejáratnál közvetlen a sarkon van az igazgatói hivatal, felette pedig az első emeleten a tanári tanácsterem. A tágas folyosók (3,80 és 2,60 m szélességben), melyeken az intézet egész ifjúsága kényelmesen elfér, részint az udvarra, részint a hátsó udvarra vezetnek. A tantermek ablakai a nagy udvarra néznek; ez az elrendezés a tantermeket védi az utcai portól és zajtól. [.JA termek tanórai szellőztetését a Pick-féle ablak végzi falbeli aknával és pulziós elektromótorral. Minden tanteremben automatikus hőmérsékletszabályozó van; ez a központi fűtőberendezésből előáradó gőzt mérsékli a szükségesség korlátái között. A tantermek padozatát azbesztburkolat takarja; tisztogatását a kétüléses, minusdistanciájú padok azzal, hogy oldalukra fordíthatók, megkönnyítik. A ruhák és esernyők számára a fogasok a folyosón vannak. Ugyanitt vannak az ivóvízszökőkutak is. A földrajzi, a természetrajzi és a természettani előadótermek fel vannak szerelve vetítőkészülékekkel és villamosmótorra járó elsötétítő berendezéssel. [...] Általában: az épület monumentális és díszes, de ami dísz van rajta, nem az oktalan fényűzés, hanem az ízlésnevelés mellett egyúttal a tartósság, a tisztaság és az egészség érdekét szolgálja."'1 Az iskolai oktatás színvonala csupán ettől még nem emelkedett volna - a Főgimnáziumban tanító húsz magasan képzett tanár között igen kiemelkedők is voltak. Nyáry Béla 1904 és 1938 között mennyiségtant és természettant tanított a Gimnáziumban, emellett rendszeresen publikált szakmai folyóiratokban. „Zárkózott természetű ember volt, a tanításában nem volt humor" - emlékszik vissza rá Bay Zoltán. „A diákkal nem tudott (vagy nem is akart) közelebbi emberi kapcsolatba kerülni. A diák azt érezte, hogy ő valahol magasan él a matematika berkeiben. A feleletünkben egyetlen szóhibát is rögtön észrevett, a magyarázataiban mondatai precízek voltak. Az a félelmetes híre volt a diákok között, hogy 1000 képletet tud. A tudásszomj mindaddig élt benne, míg ismertem, és nyilván ez a tudomány felsőbbsége iránti tisztelete volt az, amit diákjaiba is sikerült átültetnie."13 A mennyiségtan és természettan másik tanára, „Jakucs István, akit mindig Jakucs Pistának becéztünk, vérbeli és amellett sajátságos tanár volt. Kedves mackós járása, jóságos tekintete élénken megmaradt emlékezetemben. Minél szigorúbb akart lenni, annál csendesebben, mintegy szomorúan beszélt, s szigorúsága határozottságában volt. Elméleti ze12 Nagy Sándor—Török Tibor—Erdős Károly—Bessenyei Lajos: A Kollégium tagozatai. A gimnázium, a polgári iskola, a tanítóképző- a lelkészképző- és a tanárképzőintézet, Debrecen, 1943,45. 13 Idézi: Dr. Kántor Sándorné: tudós matematikatanárok Hajdú, Szabolcs és Szolnok megye középiskoláiban (1850-1948), Debrecen, 2009. http://mek.oszk.hu/07200/07238/ html/#9
