Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Természettudomány - Mező Szilveszter: „A piramisok országában”. Egyiptomi témájú felvételek Soó Rezső (1903–1980) egyetemi tanár múzeumi diahagyatékában
12 MEZŐ SZILVESZTER való részvételre, de az afrikai kontinens délnyugati részébe tervezett útja kormányzati támogatás hiányában meghiúsult.78 79 Soó Rezső tanulmány- és gyűjtőútjai így is három kontinens országaira terjedtek ki. Ő így fogalmazott ezzel kapcsolatban a Visszaemlékezés és búcsú c. memoárjában: „1917 és 1968 között botanizálva jártam be vágyaim »távolának« nagy részét az Északi-Jeges-tenger partjainak tundráitól Núbia sivatagjaiig, azan- dalúziai Sierra Névadótól a Kaukázusig.,"n ki EGYIPTOMI DIAGYŰJTEMÉNY A fotóhagyatékban összesen 277 darab egyiptomi témájú színes diapozitív található, amelyek eredetileg három - fából készült - tárolódobozban voltak elhelyezve. A képek túlnyomó része eredeti felvétel, de van a gyűjteményben sok olyan színes reprodukció is, amiket könyvekből, újságokból, képeslapokról fotóztak ki, minden bizonnyal előadási célból. A képek NDK gyártmányú ORWO filmanyagra készültek. Az eltelt 51 év alatt az üveges kerettel ellátott diák egy részének minősége nagyon sokat romlott. A digitalizálás során a tárgyak erős porszennyezettsége mellett leginkább a filmek intenzív elszíneződése jelentett problémát. A kékeszöldes színelváltozás nem egy esetben annyira előrehaladottá vált, hogy a káros kémiai folyamatok által érintett felvételek közül több is használhatatlan állapotba került. Az eredeti fotók többsége utazási felvétel. Tájak, városok, épületek, emberek, növények szerepelnek a képeken. Három esetben Soó profesz- szor is felismerhető különböző egyiptomi helyszíneken: a gízai szfinxnél, a luxori vasútállomáson és egy ismeretlen településen álló vasfa (Casuarina) előtt. A gyűjteményhez tárgylistát nem mellékelt az adományozó, de a diaképek keretein rövid, kézzel írt meghatározások voltak olvashatók. A felvételek készítői Soó Rezső és orvos felesége, Gallé Ilona (1906-1970) voltak. Gallé Ilona negyven éven át volt társa Soó Rezsőnek, akit nagyon gyakran külföldi útjaira is elkísért. Ezeken a szakmai kirándulásokon férje legfőbb segítője volt a szükséges fotódokumentáció elkészítésében. „Tájak és növények szakavatott, lelkes fényképezője volt"-írta róla Máthélmre 1980-ban.80 A házaspár egyiptomi útjára 1965 tavaszán - IBUSZ-utazás formájában - került sor. A kinntartózkodás időtartamáról nem áll rendelkezésre információ.81 Az utazásról Soó Rezső négyoldalas cikket publikált a Természettudományi Közlöny 1966. évi 7. számában. A piramisok országában c. írás fontos forrás volt számomra Soó Rezső egyiptomi útjának rekonstruálásához és a gyűjteményben található felirat nélküli felvételek utólagos beazonosításához. Ezen a cikken kívül a Növénygyűjtéseim 1917-1968 78 Uo. 79 Uo. 80 Máthé Imre: i. m. 1980.163. oldal 81 Soó Rezső: A piramisok országában. Természettudományi Közlöny, 1966.7. szám, 309. oldal c. dolgozatában is olvashatunk az egyiptomi úttal kapcsolatban.82 Ebben az írásában - igaz, nagyon szűkszavúan - Soó Rezső megnevezte azokat az egyiptomi területeket, ahol herbáriumi gyűjtést folytatott.83 Ezek a következők: a Kairó és Alexandria közötti sivatag, a Nílus-delta, valamint Luxor, Asszuán és Port Szaíd városok környéke .84 Az országban végzett botanikai gyűjtőtevékenységére A piramisok országában c. munkájában is utalt: „Sok szépet láttunk, betekintést nyertünk Egyiptom múltjába és jelenébe, még valamit Egyiptom vegetációjából is gyűjthettem"® Az említett két írásmű és a gyűjteményben található felvételek alapján kijelenthető, hogy Soó Rezső (és felesége) a Nílus-völgy Kairó és Asszuán közötti szakaszát utazta be, továbbá felkereste még a Földközi-tenger partján fekvő két forgalmas kikötővárost: Alexandriát és Port Szaídot is. Földrajzi egységek alapján a gyűjtemény eredeti felvételei 5 nagyobb csoportba sorolhatók: • Kairóban és környékén készült felvételek • Alexandriában készült felvételek • Luxorban, Karnakban és Thébában készült felvételek • Asszuánban és környékén készült felvételek • Port Szaídban és a Szuezi-csatornánál készült felvételek A diagyűjtemény értékes részét képezik azok a felvételek, amelyek a hatalmas, közel 1 millió km2 területű ország természeti világából adnak ízelítőt. Vannak közöttük homok-, kő- és sziklasivatagban készült képek, de olyanok is, amelyeken a Nílus-völgy dél-egyiptomi szakaszának jellegzetes sziklaszigetei, a mederből veszélyesen kiemelkedő ősi kőbörcök láthatók. A híres nílusi katarakták világa ez, ahol a folyó sodrása jelentősen felgyorsul, veszedelmes zúgókat, rohanókat képezve az összeszűkült mederben. Soó Rezső természettudósként kiemelt helyen kezelte útibeszámolójában az ország természeti viszonyait ismertető részt. írásában szólt Egyiptom paleogeográfiai viszonyairól, a földtörténeti harmad- és negyedidőszak éghajlatának és növényzetének jelentősebb helyi változásairól: „Egyiptom lényegében geológiailag fiatal terület. Még a harmadkor elején tenger borította, s amikor az oligocénban a szárazföld kiemelkedett, nedves, forró, trópusi klíma uralkodott ott - valószínűleg itt haladt át az Egyenlítő vonala -, növény- és állatvilága még a közép-afrikaival és az indomalájival volt rokon. A harmadkor végén éghajlata és élővilága inkább mediterrán jellegű lett - északi típusokjelentek meg".Si Véleménye szerint ennek a korszaknak az emlékei azok a sivatagban előkerült növényi kövületek, amik örökzöld mediterrán fák fosszilis maradványai.87 A ma jellemző sivatagi klímajelleg csak a pleisztocén jégkorszak végén, i. e. 8-10 ezer évvel ezelőtt vélt uralkodóvá, erős szelekciós hatást gyakorolva a térség növényvilágára.88 Mondandója lényegi részeként értelmezhező, hogy „csak azok a típusok 82 Soó Rezső: i. m. 1972.211-214. oldal 83 Soó Rezső: i. m. 1972.212-213. oldal '300 Soó Rezső: i. m. 1972.213.oldal 00 >_n Soó Rezső: i. m. 1966.309. oldal 86 Uo. CO Uo. 88 Uo.
