Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Néprajz, Antropológia - P. Szászfalvi Márta: A református vallási turizmus dimenziói és a reformáció évszázados jubileumai
A REFORMÁTUS VALLÁSI TURIZMUS DIMENZIÓI ÉS A REFORMÁCIÓ ÉVSZÁZADOS JUBILEUMAI 111 ventáltabb és a legnagyobb múltra visszatekintő profán templomi rendezvények közé tartoztak, hiszen már a 20. század elején is tartottak hangversenyeket a városi gyülekezetekben.95 A templomi koncertek meghatározó részét képezik az ünnepnek, s a jellemző karácsonyi szezonális attrakciók között tartja számon a szakirodalom,96 ugyanakkor a résztvevők köre alapján - a nyári koncertekkel összehasonlítva - elsősorban a lakóhelyi szabadidő-eltöltésben játszanak meghatározó szerepet.97 Az ünnepek turisztikai intervallumának megnövekedésével és valódi tartalmuknak tudatosodásával összefüggésben a vallási ünnepek és a külföldi munkavállalók munkaszüneti napja közötti kapcsolatot is érdemes a későbbiekben vizsgálat alá venni. 2011-ben a munkatörvénykönyvének módosítása kapcsán merült fel először, hogy több, vallási ünnepet, így a nagypénteket és a Nagyboldogasszony napját is munkaszüneti nappá nyilvánítsák.98 A folyamatosan növekvő számú külföldön dolgozó magyar munkavállalók Magyarországon élő közvetlen családi, baráti környezetében feltételezéseim szerint megváltozik egy-egy ünnep ünnepélyességi foka. Hiszen azáltal, hogy egyes országokban több, Magyarországon csak egyházi körben megtartott vallási ünnep munkaszüneti napként funkcionál, a külföldön dolgozó magyar rokon szabadsága révén közvetlenül a magyar munkavállalókat, család- és rokonlátogatásuk során közvetetten pedig környezetüket is befolyásolja. Egyfelől tehát az adott ünnepre esetleg Magyarországon nem, de külföldön (nagypéntek esetében elsősorban a német nyelvterületekre gondolhatunk) annál inkább épülő turisztikai imázs- és termékelemek (például a kereszt szimbólumának használata nagypénteken), másfelől pedig az „itthoniak" viszontlátásának öröme is tudatosítja az ünnepet a munkavállalókban, ez utóbbi pedig családjukban is. így például a Németországban dolgozó magyar munkavállalók a korábban csak „húsvéti hosszú hétvége" előtti munkanapként funkcionáló pénteket egyre inkább nagypéntekként, „Karfreitagként" élik meg, családjukban pedig azáltal, hogy a szabadság révén a külföldön dolgozó rokonnal hamarabb találkozhatnak, egyre inkább tudatosodik, hogy a nagypéntek a húsvéti ünnepkör része, hiszen így az a családi ünnep intervallumát bővítheti. A külföldi munkavállalók új ünnepei, ünnepi szokásainak változása természetesen csak abban az esetben képesek a Magyarországon élő rokonok adott ünneppel kapcsolatos attitűdjét befolyásolni, ha ahhoz család- és rokonlátogatás is társul, s ha az adott ünnepnap vallási tartalma az érintett család számára addig teljesen ismeretlen volt. Nem beszélve az ünnep pozitív turisztikai hasznosíthatóságáról, hi951912. május 18-19. között a Kalvineum debreceni ünnepélye keretében mutattak be a Nagytemplomban és a Kossuth utcai templomban „orgonára írt kiválóbb zeneszerzeményeket". Lásd: TtREL I.99.C.82. Presbyteri jegyzőkönyvek. 1912. május 7. presbiteri gyűlés. 537/1912 P. 102. határozat. A két világháború között már jótékonysági hangversenyeket is tartottak. Lásd: Kosa László, 2006,1111. 96 Rátz Tamara, 2005,20. 97 Rátz Tamara, 2006c, 9. 98 Pálffy István (KDNP) és Varga László (KDNP) egy-egy egyéni képviselői indítványukban 2011 májusában kezdeményezték nagypéntek munkaszúneti nappá nyilvánítását. Forrás: [http://kdnp.hu/node/14682], [http://kdnp.hu/node/14611] Letöltés ideje: 2011. június 5. szén a hosszabb ünnep intenzívebb fogyasztást indukál. A kérdésfelvetés az első, 2011-es törvénymódosítás során merült fel, melynek relevanciája véleményem szerint az új beterjesztés99 ellenére a törvény életbe lépése után is fennáll majd, ugyanis a javaslat népszerűségét, elfogadását a fent említett tényező is determinálja majd, miszerint az ünnep megélését vagy megismerését, és a vele járó turisztikai fogyasztást a külföldi munkavállaló rokon pozitívan befolyásolja. Augusztus 20. Az ünnepeket befolyásoló politikai környezet hatásai az évszázadok során az ünnep tartalmának megváltoztatásában is fontos szerepet játszottak, ami augusztus 20. kapcsán is élesen kirajzolódik. Az ünnep vallási tartalmát teljesen háttérbe szorítva 1949 után azt az új kenyér és az alkotmány ünnepévé „domesztikálta" a hatalom,100 ezt Debrecenben az 1966-ban először101 megrendezett Virágkarnevállal is igyekeztek erősíteni, amely azóta a város legfontosabb turisztikai desztinációjává nőtte ki magát. Egy 2008-ban végzett felmérés során tizenkét nagyváros, többek között Debrecen észlelt kulturális-turisztikai imázsát elemezték. A vizsgálat kimutatta, hogy Debrecen történelmi-kulturális öröksége kevésbé tűnik hangsúlyosnak, és a megkérdezetteknek csak az 54,9%-a kapcsolta össze a várost és a közismert „kálvinista Róma" elnevezést. Ezzel szemben kifejezetten erőteljes a város hangulatának megjelenése, így az „élettel teli egyetemi város" és a „virágos város" címszavak tűntek föl a válaszadóknál.102 Érdemes megjegyezni, hogy a város nemcsak napjainkban bírja ezt az imázselemet, egy korabeli leírás szerint már 1927-ben a „virágok városaként" nevezték el az akkori Nyári Egyetem olasz /wllgatói Debrecent, bár Csobán Endre szerint akkor még csak a folyamatos kertrendezési és parkosítási intézkedések pozitív vonzataként megszépült városkép miatt.103 Bár az eltelt nyolc év során a város számos népszerű fesztivállal színesítette imázsát, a kereskedelmi szálláshelyek foglalása is egyértelműen reprezentálja,104 hogy Debrecen legkiemelkedőbb turisztikai attrakciója ma is a Virágkarnevál, melynek résztvevői ilyenkor jellemzően a város második turisztikai desztinációját, a Nagytemplomot is felkeresik, mintegy alternatív turizmusként. 99 Az „egyes törvényeknek a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról” címmel mellékelt törvényjavaslat kezdeményezést 2016. novemben8-án nyújtották be az előterjesztő képviselők az Országgyűlés Elnöke elé. Forrás: [http://www.parlament.hu/irom40/12969/12969.pdf] (Letöltés ideje: 2017. január 12.) A törvényjavaslat várhatóan 2017. februárban kerül az országgyűlés elé. (Jelen tanulmány lezárásának ideje: 2017. január 12.) 100 Szirmai Éva, 2011,137. 101 A virágkarnevál elődjeként szokás említeni a Jótékony Nőegylet által 1901-ben rendezett ún. „cseresznyeünnepet". Lásd: HBMLIV. B. 1405/b. 182. d. III.B 25/1900. 711/1901,7735/1901. sz. Idézi: Papp József, 2001,195.; 1905 júniusában pedig a debreceni Mentőszolgálat javára rendeztek kocsi- és virágkorzót. Lásd: HBML IV.B., 1403/ 3.-156/1905. Idézi: Szűcs Ernő, 1962,99., Papp József, 2001,195. 102 Rátz Tamara, 2008,41-51. 103 Csobán Endre, 1940,35104 Lásd: A 2013-as kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma havonként. Hajdú-Bi- har megye Statisztikai Évkönyve. 2014.
