Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Néprajz, Antropológia - P. Szászfalvi Márta: A református vallási turizmus dimenziói és a reformáció évszázados jubileumai
A REFORMÁTUS VALLÁSI TURIZMUS DIMENZIÓI ÉS A REFORMÁCIÓ ÉVSZÁZADOS JUBILEUMAI 109 bír. Ezt a vallási turizmus konceptualizálása, a vallási turizmus-kulturális turizmus fentebb tárgyalt összefonódása is jól reprezentálja, és bár különböző mértékben, de a vallási turizmus minden dimenzióját befolyásolja. A lelki élmény, spirituális feltöltődés és a kognitív szükségletek eltérő befolyásán alapul Valene Smith fentebb ismertetett hármas felosztásának elmélete is.72 Az egyházi helyszínekhez kötődő tudás közvetítése, vagyis az interpretáció igen sokféleképpen történhet, melyre jelen tanulmányban csak utalni tudok. így a spontán vagy állandó megbízású idegenvezető tárlat- vezetésétől az egyszerűbb tablókon, molinókon vagy az egész karzatot betöltő, enteriőrön is alapuló interaktív kiállításon át az ikonok, oltárok, szobrok, úrasztalok vagy szószékek mellé helyezett QR-kód, vagy legújabban az ißeacon73 technológiákig, melyeknek segítségével gyakorlatilag végtelen mennyiségű információ és élmény bocsátható a látogatók rendelkezésére. A virtuális templom tágabb értelemben ma már nem csak a virtuális sétát foglalja magába, hanem az ún. AR, kiterjesztett valóságra épülő informatikai eszközöket, alkalmazásokat is,74 amelyek mint turisztikai attrakciók a templomban töltött látogatói idő expanzióját is segítik. Az AR-technológiákat leginkább a műemlékek tudományos 3D történelmi rekonstrukciójához használjak,75 így a látogató gyakorlatilag nyomon követheti az adott objektum történeti fejlődését, sőt az AR-technológiák segítségével életre keltett múlt által adott interpretáció során a templomlátogató a korabeli gyülekezet virtuális levetítésével akár egy több száz évvel korábbi istentiszteleten is érezhetné magát.76 Ezek a technológiák modernségükkel közismerten nemcsak egyedivé teszik az attrakciót, és fokozzák a látogatói élményt, eljuttatván a látogatóhoz a vallási, egyháztörténeti és művelődési értékeket, de megerősítik a látogatóban azt az érzést is, hogy itt egy az ő igényeit, elvárásait, attitűdjeit is figyelembevevő, a társadalmi folyamatokra reflektáló intézménnyel áll szemben, vagyis egy modern múzeumként működő templomba léphet be. Ezek az eljárások ma már nem csak a fiatal generációk életének szerves részei, illetve a generációk összekapcsolásának kiváló lehetőségei, de az eredeti műtárgy és a hozzátársított interaktív technológia együttesei is. Ráadásul a szolgáltatók, esetünkben az egyházközségek pénzügyi megtakarítását is lehetővé teszik, hiszen az állandóan változtatható alkalmazás, bővíthető tudáshalmaz révén kiegészíthetik, vagy a rendelkezésre álló tárgyi anyag híján helyettesíthetik is a kiállított eredeti viseletét vagy viseletrekonstrukciókat. A templomokat felkereső látogatók kognitív szükségletének kielégítése tehát - hasonlóan a múzeumlátogatókhoz - az eredendően rendelke72 Smith, Valene, 1992. 73 2015. június és szeptember 30-ig nyílt lehetőség az ißeacon technológián alapuló tesztrendszer kipróbálására a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban. 74 Bodnár Dorottya 2014,139-141. 75 Lásd: www.pazirik.hu,www.mens0r3.com,www.szime3dar.com 76 Ezen felhasználásai lehetőséget Bodnár Dorottya a torinói Palazzo Madama példáján keresztül említi. Lásd: Bodnár Dorottya, 2014,141. zésre álló egyházi/vallási objektum, annak berendezése (egyházi múzeum esetében a műtárgy) által hordozott esztétikai impulzus és informatív tudás, a különböző technikák és technológiák által közvetített többletinformáció, illetve az informatikai eszközökön túli interaktivitás nyújtotta élmény sikeres kooperációján alapul. 3.2. A szabadidő A vallási turizmus iránti keresletet befolyásoló másik fontos tényező a szabadidő. A szabadidő mennyiségét és változásait természetszerűen az adott ország gazdasági fejlettségi szintje, társadalompolitikája és hagyományai determinálják .77 A szabadidőt befolyásoló társadalompolitikai tényezők közül napjainkban leginkább a munkaszüneti napok játszanak meghatározó szerepet, melyeknek egy része vallási, másik része állami és nemzeti ünnep. Az előbbiek alakulását a 10/1993. (II. 27.) AB határozat szerint a „történeti folyamatok",78 az utóbbiakhoz kapcsolódó munkarendet, a munkavállalók munkaidő-beosztásának változását, vagyis a vallási turizmus vizsgálatához kapcsolódóan az esetleges hosszú hétvégék lehetőségét pedig a munka törvénykönyve szabályozza.79 4. AZ ÜNNEPEK VALLÁSTURISZTIKAI VIZSGÁLATA Az ünnepek nemcsak keresleti, de kínálati tényezőként is értelmezhetők. Az ünnepek kezdetektől fogva meghatározták a turizmus fejlődéstörténetét, hiszen már az ókor embere is részt vett a vallás különböző rítusaihoz kapcsolódó eseményeken,80 az ünnepeken és fesztiválokon,81 így a vallási turizmus fejlődéstörténete alapvetően egyidősnek tekinthető a „nagybetűs" turizmussal.82 A turizmus és a (vallási) ünnepek közös jellemzője, hogy mindkettőnél olyan szent időszakró/ van szó, amelynek során lehetővé válik a hétköznapokból való kilépés,83 közismerten az ünnepek évszázadok óta „főszezonként" működnek nemcsak a szolgáltatók működésében, de a hétköznapi ember életében is. A rendszerváltás előtti évtizedekkel szemben mára a vallási ünnepek szerepe felértékelődött a turizmusban, az ünnepek „újraszakralizálódása" figyelhető meg, ami gyakran a turisták figyelmét is felkeltő turisztikai attrakciók kialakulását is eredményezi.84 Jellegüket tekintve az ünnepekhez 77 Martonné Erdős Katalin, 2009,18. 78 „A vallási ünnepek munkaszüneti nappá nyilvánítása hosszú történeti folyamat eredménye, és jórészt a hagyományok befolyásolják." Lásd: 10/1993. (II. 27.) AB határozat 3. pont 79 A 2012. évi I. törvény 102. § (5) bek. hatalmazza fel a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, hogy az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza, magyarán a munkaszüneti napokhoz kapcsolódó munkarendet meghatározza. 80 Michalkó Gábor, 2012,141., Lengyel Márton, 2004,23. 81 Tasnádi József, 2002,18. 82 Sulyok Judit - Mártonná Máthé Kinga, 2014,11. 83 Eliade, Mircea, 1999,61., Rátz Tamara 2006,3., Pozsony Tamara, 1998,126., Verebélyi Kincső, 2004,16. 84 Sulyok Judit - Mártonná Máthé Kinga, 2014,16.
