Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Néprajz, Antropológia - P. Szászfalvi Márta: A református vallási turizmus dimenziói és a reformáció évszázados jubileumai
kapcsolódó turisztikai attrakciók alapvetően az eseményturizmus fogalomkörébe tartoznak,85 86 87 mivel eseti jellegűek, tartalmuk pedig idó'ben korlátozott. Abból kifolyólag, hogy a kulturális események vonzerejét azok témája és hatása határozza meg, az ünnepek tematikus összetettsége igen nagy előnyt jelent a turisztikai hasznosítás szempontjából.16 Az alábbiakban az ünnepek közül, mint turisztikai attrakciókat, a karácsonyt, az augusztus 20-adikát és a reformáció emlékünnepét szeretném részletesebben bemutatni. 4.1. Karácsony Mind turisztikai szempontból, mind pedig a mindennapi életben tapasztalható megjelenési formáit tekintve a karácsony rendkívül összetett eseménynek tekinthető, és természetszerűen emelkedik ki az ünnepek sorából, főként kommercializált előkészületei miatt. Az ünnepek turisztikai hasznosíthatóságával is foglalkozó Rátz Tamara szerint annak ellenére, hogy a karácsonyi programok nem tartoznak szoros értelemben a vallási turizmus fogalomkörébe, vallási ünnep mivoltából eredően a karácsony turisztikai hasznosítása tartalmaz vallási turisztikai jellemzőket is.8' így a közismert szimbólumok, a betlehemek mellett a templomi karácsonyi koncerteket vagy a hagyományos éjféli misén való részvételt is e körbe sorolja a szerző, mivel az azokon való részvétel „értékközpontú, spirituális élményt jelent a résztvevők túlnyomó többsége számára".88 89 A karácsonyi ünnepkör intervallumának fokozatos bővülését egyértelműen a kereskedelmi karácsonyi szezon térhódítása indukálta, hiszen annak ellenére, hogy a húsvéti ünnepeket is megelőzi a negyvennapos böjt, az egyre intenzívebb kereskedelmi marketing a november-decemberi időszakot „egyetlenpermanens ünneppé"olvasztotta össze® s így a karácsonyi szezon jelentősen túllép az adventi ünnepváró négy hét intervallumán. így szinte mindenszentekés halottak napját követően a világ „karácsonyi lázban ég", úm. megkezdődhet a karácsonyi turizmus. Rátz Tamara szerint a karácsony lényege, más ünnepekhez hasonlóan nehezen értelmezhető, ezért mindenképpen szükség van megfogható és kifejező szimbólumokra. Ilyen a karácsonyfa, az adventi koszorú, a gyertyák, az ajándékcsomagok, a Mikulás, a megelevenített és a statikus betlehemek, a Jézuska vagy az angyalok jelképe. A fent említett szimbólumok többsége azonban nem feltétlenül a karácsony vallási tartalmára utalnak, hanem elősegítik a karácsonyi hangulat megteremtését, emlékeztetnek az ünnep közeledtére, és lehetővé teszik annak turisztikai ter110 85 „Az esemény turizmus a fesztiválok és a különleges (speciális) események turisztikai attrakcióként való szisztematikus tervezése, fejlesztése és marketingje, amelynek fejlődési katalizátor és imázsépítő hatása van az attrakciókra és a desztinációkra. A fesztiválok abban különböznek a speciális eseményektől, hogy ez utóbbiak egy már meglévő fizikai környezetet igényelnek.... Az esemény vonzerejét leginkább témája határozza meg. Az ennek alapján történő kategorizálás igen sokrétű lehet, így például népszokások, vallási ünnepek..." Lásd: Erdős Anikó, 2004,33. 86 Húsz Mária, 2007,125. 87 Rátz Tamara, 2006c, 8. 88 Rátz Tamara, 2006c, 8. 89 Rátz Tamara, 2006c, 6. mékké alakítását.90 Érdemes megjegyezni, hogy más ünnepek esetében a szimbólumok már kevésbé érik el céljukat, leginkább ismeretlenségük, az ünnep kisebb frekventáltsága miatt. így míg a karácsonyfa és a bárány mindenki számára ismert jelkép, addig a galamb pünkösdkor való használata a nem vallásos turista számára értelmezhetetlen, és a turisztikai szolgáltatók szimbólumrendszerében is inkább a májusfa kap helyet az ünnep értékesítésekor. A statikus betlehemek, amelyeket jellemzően a karácsonyi vásárokon vagya templomok kertjében állítanak fel, egyaránt tekinthetők, vallási eseménynek és kulturális színjátéknak, mivel a karácsony vallási örökségének eredetére emlékeztetnek.91 Debrecenben a betlehem felállítása és a hozzá kapcsolódó dramatikus játékok - szemben más kisebb gyülekezetekkel - a református egyháztól teljes mértébe/? függetlenül működnek, azoknak szervezése egy, a város által megbízott rendezvényszervező cég illetékességébe tartozik. Fontos különbséget tenni a felállított, statikus betlehemek és a népi színjátszóként tevékenykedő betlehemesek között, mivel az utóbbi esetében napjainkra a hagyományőrzés célzata és a népi elemek sokkal hangsúlyosabbá váltak, mint a karácsonyi történet hiteles, bibliai alapokon történő bemutatása. Szemben a statikus betlehemekkel, melyeknek elsősorban a bibliai történet egy adott pillanatának ábrázolása a célja. Debrecenben 2012-ben a karácsonyi vásár részeként az Emlékkertben, közvetlenül a Nagytemplom mögött és az ott működő kávézó mellett található színpadon került felállításra a statikus betlehem, s így a szakrális és a profán tér találkozásánál a betlehem a karácsonyi vásár turisztikai melléktermékeként, illetve az elcsendesedésre is használt vallási tartalmú térelemként is funkcionált. A vásári térbe való áthelyezése óta a betlehem bár már kevésbé képes a spirituális elcsendesedés pontjaként szolgálni, centrális helyzetéből adódóan még szélesebb közeget képes megérinteni eredeti üzenetével. A szent és profán értékek keveredése más ünnepekhez hasonlóan a karácsonyra is jellemző,92 Debrecenben azonban a lassan hagyomány- nyá formálódó ún. adventi menetek a karácsonyi vásárok szakrális jellegét hivatottak erősíteni. A debreceni adventi menet, a „jelképes betlehemi menet"93 a szakrális eseményekhez, búcsúkhoz hasonlóan saját térstruktúrával működik,94 a Városháza elől indul, s az adventi koszorú esedékes gyertyájának meggyújtásával zárul a Nagytemplom előtti főtéren. Az adventi menet révén a város főterének érintett területe gyakorlatilag szakrális térré változik, s az adott intervallumra az ünnep vallási tartalma is hangsúlyosabbá válik, miközben a háttérben a karácsonyi vásár forgataga révén mint turisztikai attrakció működik tovább. Az adventi időszak szerves részét képezik a templomban szervezett koncertek, amelyek felekezettől függetlenül mindig is az egyik legfrekP. SZÁSZFALVI MÁRTA 90 Rátz Tamara, 2006c, 6. 91 Rátz Tamara, 2005,21. 92 Rátz Tamara, 2006c, 4. 93 Debreceni Tél. Programfüzet. Forrás: [http://www.fonixinfo.hu/] (Letöltés ideje: 2013. november 20.) 94 Bartha Elek, 1992,75-, Lovas Kiss Antal, 2011,69., Barna Gábor- Pusztai Bertalan 1999.
