Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Történettudomány - Kürti László–Papp Klára: „Egy csöpp kultura nincs az egész háborúban” – Kecskés József naplója 1915-ből
50 KÜRTI LÁSZLÓ-PAPP KLÁRA köszöntőket is találunk.19 Ez nem csak az emlékezetet szolgálta, hiszen a napi események lejegyzésében a vacsora utáni nótázást többször említi. Mintegy 150 akkoriban divatos nótát jegyzett le, és ezeket nemcsak a közlegények, hanem velük együtt a tisztek is énekelgették, ha kedvük úgy tartotta („Jó darabig eldanolgattunk még fekve", vagy "Este megvacsorázva még egy darabig danolgattunk"). A kéziratos könyvek többsége dalok, énekek, hazafias versek gyűjteménye. Minden nemzedéknek megvolt az érdeklődésének megfelelő kéziratos könyve. A fiatal korosztály dalokat, szerelmes verseket írt. A meglett férfiak hazafias költeményeket, az életkor haladtával vallásos verseket jegyeztek le. Az ilyen verseskönyvek tulajdonosa maga a versíró, saját versei együtt szerepelnek, egymást váltják a műkölteményekkel.20 A kéziratos paraszti könyvekből látjuk, hogy Petőfi versei a 19. század második felében ismertek voltak a falusi nép körében.21 Ujváry Zoltán szerint Csokonai, Vörösmarty, Tompa és mások versei szintén hatással voltak a kéziratos paraszti könyvek szerzőire. Költőink hatását a népre, népi versírókra, költeményeik feldolgozását a népköltészetben és az irodalmi olvasmányélményt a kéziratos naplókkal bizonyíthatjuk.22 A sok levélírás és nótázésok természetesen felvetik azt a lehetőséget, hogy ha nem volt menetelés vagy a harcászattal kapcsolatos tevékenység, akkor az idő igen unalmasan telt legtöbb katona és tiszt számára egyaránt.23 Ez tűnik ki abból, hogy Kecskés unalmában szokott rá a szivarozásra, néha egyiket a másik után szívja. A kártyajáték a másik szórakozási forma, amit igen sokat játszanak, legtöbbször „Márijást." A kártyázás mindig pénzre ment és Kecskés többször feljegyzi, hogy nyert vagy veszített. Még áprilisban írja, hogy a kapitányuk berúgott és megtiltotta a kártyajátékot, ez azonban semmit sem használt, mert ezután titokban, sokszor zárt ajtók mögött kártyáztak tovább. Az unalom jót tett Kecskésnek: itt tanult meg biciklizni. A napló elemzése kapcsán úgy érvelhetünk, hogy az egyéni élettörténet egy közösségnek, egy társadalomnak, egy történeti szituációnak az egyéni élet szövetén átszűrődött képe. Egy olyan társadalmi tény, amely egyszerre lehetővé teszi az életvilág „rejtett" szintjeinek értelmezését, a kultúrát hordozó egyének gondolkodásának megértését, illetve a min19 A korszak militarizmusáról és énekkultúrájának kapcsolatáról lásd: Szabó Dániel: Katonadalok és az első világháború. Aetas 22,1, (2007), 44-62. 20 Ujváry Mán: Népi írásbeliség, kéziratos könyvek. Honismeret 6 (1982), 4. 21 /©T/L,i.m.,147. „Petőfi Sándor Ilyen a magyar mulatság Már hiába Ha iszik hát jár a nyelve jár a lábal Hej tsak oly gyors lenne honja Haladása Mint lábának hogy ha tánzol Hogy ha tánzol a mozgása..." 22 Ujváry 5. 23 Az első világháborús katonadolokról lásd: Szabó Dániel: Katonadalok és az első világháború. Aetas, 22,1 (2007), 44-62. A világháború énekkultúrájának - a katonadalok elő- és utóéletének - összehasonlító vizsgálata még várat magára. dennapi élet, a társadalmi folyamatok és a történeti helyzetek pontos leírását. Elmondhatjuk tehát azt, hogy az élettörténet funkciója, hogy a megtett életutat, az életpálya egy adott szakaszát szimbolikus módon megjelenítse, hogy a múlt legitimálja a jelent, s a jelen legitimálja a múltat, azaz az élettörténet az egyén személyes és társadalmi identitásának szimbolikus megnyilvánulása. Az életpályák elsődlegesen kulturális alkotások, melyben az élettörténetek szimbolikus megjelenítési formákként kerülnek lejegyzésre. A napló nyelvezete reflektálja a tanult ember hivatástudatát, számtalan német vezényszót és kifejezést használ, ahogyan az a Monarchia hadseregében a tisztikartól elvárt volt. A német szavakat, mintha csak magyarok lennének. Például: „egy Kadettot kellett ablösolnom... A szemtelen taliá- nok pedig mindég cseszkolnak." A szöveg írott vagy nyomtatott megnyilvánulás, dominánsan verbális, kiegészülhet vizuális elemekkel. Kecskés naplójában vizuális elem a fotózás, a kis naplószerű füzetekben számtalan rajzot készített.24 Ezen kívül családi dokumentumok között több fénykép is megőrződött, amely Kecskés és tiszttársai alkotása. Több kutató fontosnak tartja a teljesen betűhív közlést, de egyesek a mai helyesírás alkalmazását követik. A Kecskés-napló Wordben történő lejegyzésénél az eredeti írásmódot követtük. A napló szerzője használja a mondatok utáni (pont) illetve a mondatban (a vessző) írásjeleket, bár ez nem mindig következetes. Némely betűi - főleg a „k" - egyformán nagy-és kisbetű. A naplóban az elhalványult vagy nem olvasható részeket kipontoztuk (...), az általunk nem értelmezhető kifejezések, szavak után zárójelbe kérdőjelet (?) tettünk. A lábjegyzetekben az idegen nyelvű (német, latin) vagy régies kifejezéseket a szótári alaknak megfelelően értelmeztük, a német szó magyar megfelelőjét első előfordulásakor szögletes zárójelbe tettük. ÖSSZEGZÉS Egy háború sohasem zárul le tűzszünettel vagy békekötéssel, utóélete van. Ehhez tartoznak azok a dokumentumok, amelyeket a kutatók, a történészek feltárnak, hadtörténeti levéltári források alapján. A Nagy Háború teljes történelmének a megértéséhez elengedhetetlen egy-egy jellegzetes, egyéni szempontú, és emocionális hangvételű sorsfordító rész kiragadása a nagy egészből, amely alapján elkészíthetjük és finomíthatjuk 24 A következő kis füzet: 15x10 cm nagyságú, kötése fűzött fekete alapon apró szürke kockás mintázat. Az utolsó füzet cca 110 lap. A többi füzet lapjait saját maga számozta; a füzet első lapján „Morse féle abc"; a további lapokon „Táborozás" -ról adatok német és magyar nyelven rajzos ábrákkal; majd egyéb feljegyzések: „Hadseregszervezettan"; „Tűzőrség"; „Elszállásolás"; „A fegyver és részei"; „Gyakori sérülések"; Táblázatos bejegyzés: „Nagyvárad am 22 Decz. 1914"; a levelezéseiről feljegyzés: „Kaptam" Vl.20-tól VI. 29-ig 170 levél; „Írtam" Vl.i4-től X.v-ig 730 levél; „Kaptam" Vl.30-tól - X.5-ig 690 levél; „Címek" 5 lapon keresztül, nehezen olvasható; „Bevétel" és „Kiadás" részek alig látszik; levelezései: a többi nehezen olvasható, a füzet utolsó 15 lapján. Tízesével számozott: „Kaptam” - a legmagasabb számozás 137; „írtam" -nál pedig 270.
