Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Történettudomány - Kürti László–Papp Klára: „Egy csöpp kultura nincs az egész háborúban” – Kecskés József naplója 1915-ből
„EGY CSÖPP KULTÚRA NINCS AZ EGÉSZ HÁBORÚBAN" Majd június 16-án feljegyzi:17 „Hát egyszer csak az úton Ki nem tűnik szemeim elé, mint Balthazár. Megörültem neki, hogy egyszer 2 hónap után debreczeni civil embert láthatok a halál torkában. Egy Kis beszéd után Erdély nevében a vele levő Kolozsvári esperes beszélt, s a helyet Balthazár térnek nevezték el. A beszédek után áhítattal a himnuszt zengtük el együttesen." A Himnusz mellett még a Hunyadi-induló van nevesítve: 1915. Október hó 3-án jegyzi le: „bár még mindég esik az eső a Hunyadi induló ütemei mellett vígan lépdegéltünk Ő felsége József főherczeg előtt." Május 21-én pedig egy teljes imát jegyez le naplójában. A szomorú háborús tények mellett színes, élménygazdagság jellemzi az első világ- háborús naplót. Kecskés néha kimondottan költői sorokat vetett papírra, máskor technikai alapossággal írja le a schrapnel és a gránát közti különbséget. Nem hiányzik soraiból a humor sem. Augusztus 21-én írja, hogy Novogeorgievszknek elestét 300 „ágyúval a taliánoknak tudtukra adtuk, aként hogy a gránát szárára erősítettük a tábori lapot s fülsértői zajjal sietett az olasz állások mögé." Néha élményszerű leírásai mintha nem is a frontvonalon való történésekről szólna: május 18-án egy kis városi kirándulást ír le igen szépen. Május 25-i feljegyzésében a bizakodás és a bizonytalanság közötti ellentét olvasható: „Bizonytalanul ülünk egy helyben nem tudva mikor megyünk vagy együttalán megyünk.. .Már nem bánnám, ha ez unalmas élet egy Kissé vigabb fordulatot venne." A mindennapi és megszokott frontvonal életében azért személyes dolgairól és a vele történtekről ír, mint például június 15-én: „a napi eseményekhez tartozik, hogy fenyőfából ágyat is Készíttettem. Jó ebédünk elköltése után miközben meglehetősen erősen ágyúznak (az olaszok is pár száz lépésnyire levő hegy tetőre) hozzáfogok Kis asztalomon a levélíráshoz." Egy hónappal később szinte idilli kép bontakozik ki előttünk: „mosakodás után miután Kunyhóm lerajzoltam hozzáfogok az írásokhoz, 2 pirítóst, mely nagyon jól esett bevágtam. Szép időnk van. Gyöngéden ágyúznak az olaszok, melyre mi erősen válaszolunk. Érdekes mi Kezdjük az ágyúzást s ha egy lövést ellenünk leadnak, mi rá Kontrázunk 3 nagy lövéssel. Rendesen mi is fejezzük be." Kecskés és társai már ekkor, a háború végéről és a hazatérésről beszélgetnek, pedig nem is sejthették azt, hogy még teljes három év van előttük. A naplóban részletes leírásokat kapunk a kitűnő menázsiról, amint Kecskés és tiszttársai bővelkednek a finomabbnál-finomabb étkekben: Kiképzésről készült feljegyzés és rajz reggeli, ebéd, vacsora és sokszor uzsonna is van számukra készítve (tejeskávé, vajaskenyérrel, füge). Mindez ellentétben volt azzal az ellátással, amit a közlegények kaptak. 1915. áprilisi feljegyzése telis-tele van bőséges és változatos ételekkel: „sok velő evése után, szivart menági geldet kaptunk"; „Délben.. .főtt húst.. .Este szalonnát sütöttem"; „Ebéd tiszti menági bab leves, pecsenye"; „Délben a menagi (laska leves, pecsenye, mártás, rizs, tészta)"; „Ebéd borsó, bécsi szelet, ecetes burgonya, zöld paprika,tészta). Szinte hihetetlen, amit ír ellátásáról: „Este felé.. .egy doboz befőtt konzervet.. .bort, csokoládét, sajtot, cigarettát, dohányt, szivart"; egy másik alkalommal „elköltöttem kitűnő ebédemet (burgonya leves, pecsenye burgonya szelettel, zöld salátával, laska) hozzá egy üveg kitűnő Villachi sört". 1915. június 3-án: „elköltöttük a malacpecsenyéből álló ebédet", majd másnap írja: „eljövetelem óta tortát itt ettem először." A tanultabb Kecskés József már kifinomultabban és bővebben tud írni bensőséges gondolatairól, érzéseiről, mint a nála kevésbé tanult önéletrajzírók. Az érzelmi élet bőszavú kifejezése talán a sok vers, népdal és műdal versszakaszainak megörökítése is (közlésünkben ezeket kihagytuk).18 A „Dalok" című feljegyzéseiben a vegyes tartalmú énekekben a kor divatos népies dalai, nótái szerepelnek (pl. „Bécs várában sír a német", „Daru madár útnak indul búcsúzik a fészkétől"); ám közkedvelt dalokat, énekeket vagy különböző alkalomra szóló hagyományos verseket pl. lakodalmi 17 „Az olasz hadszíntéren: átcsoportosítás Karintiába" című írásában Lisznyai Lajos, valós tényként alátámasztja Kecskés adatait: „Június 16-án Baltazár debreceni püspök meglátogatta az ezredet és istentiszteletet tartott.” Lisznyay - Töli, i.m., 47. 18 Az egyik a „Repülj madár, repülj nagy Törökországba, Repülj a galambom börtönablakába" kezdetű dal, amelynek háromversszakos változatát Kámány Lajos 1916-ban Szegeden jegyezte le. Kálmány Lajos, Történeti énekek és katonadalok. Bp„ 1952,197
