Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)

Történettudomány - Kürti László–Papp Klára: „Egy csöpp kultura nincs az egész háborúban” – Kecskés József naplója 1915-ből

48

KÜRTI LÁSZLÓ—PAPP KLÁRA

Kecskés Józsi második füzetének első oldala

recske, Hajdúböszörmény) küldött levél, találunk címeket Segesvár, Zalaegerszeg, Hatvan, Nagyszeben, Geszt, Técső, Veszprém, Szeged, Eger, és más helységekbe is. A sok leveléből egy képeslap maradt fenn Triesztből, melyet szüleinek írt 1917. augusztus 21-én a következő szöveggel:

„Trieszt, 917 Augusztus hó 21-én. Édes jó szüleim. Bár innen most hallom szépen az ágyúdörgést nem gondolom, hogy valami komolyabb dolog van az első állásainkban. Holnap már okosabb leszek ebben a tekintetben. Csókolja az egész családot szeretettel, József."

Naplója első jegyzetei a kiképzés anyagaiból állnak; német nyelvű formulák, a Morse-ábécé, hadsereg szervezettani és térképészeti ismeretek egyvelege. Többször megjegyzi, hogy a kiképzéseknek és az éles lövészetnek nem valami jók az eredményei: „Bizony nagyon gyengék szegények", írja április 20-án. A zászlós több helyen említi naplójában a foglyokkal való „találkozást". Például május 8.: „Sok ezredekkel találkoztunk útközben, valamint elfogott oroszokkal is." 1915. szeptember 19.: „Csakhamar elterjedt a hír hogy talián sebesült foglyok tartózkodnak itt, azonnal felkerestük őket. Kérdésünkre a szivar betörő Képű versaglierick hogy szívesen jöttek-e a háborúba élénk tiltakozással feleltek. Szerintük ők már nagyon Ki vannak merülve." Egy hónappal később pedig ezt írja: „Fogoly is lett a

taliánokból." Majd végül egy magyar bajtársának fogságba esését jegyzi le: „Délután levelet írok. Kulcsár testvérének is tudatom vele, hogy a Dezső fogok"

Sokkal többet nem ír az ellenségről és a szövetségesekről, annál többet a katonatársakról, barátokról, a földikről és az otthoniakról.15 A foglyokkal való „találkozására" érdemes említeni azt, hogy Kecskés adatait megerősítik más források is. Lisznyai Lajos szerint a kárpáti téli csatában 34 hadifoglyot ejtettek, a nagycsertészi harcokban 100 katona került hadifogságba; a hocsai ütközetben 150 hadifoglyot ejtettek, ugyanakkor a radivoji ütközetben 40-en estek hadifogságba; végül „a 417-es magaslat körüli harcokban a 39-es ezred.. .régi jó hírnevéhez híven a már elveszett állást, pusztító tűzben, hősies rohammal visszafoglalta és sok foglyot ejtett... az ezred majdnem annyi foglyot ejtett, mint ahány katonát számlált."16

A KILÁTÁSTALANSÁG MOTÍVUMAI:

HÁBORÚ,OTTHON,VALLÁSOSSÁG

A vallásos (református), békeszerető, honvággyal telített író gondolatait, mint a legtöbb frontkatonáét, átszövi a szorongás és a félelem érzete, hitébe vetett bizalom. A vallásosság talán az elsődleges, amely a fronton harcoló, vagy fogságba esett katonák lelki életét legjobban áthatja. Például 1915. április i8n írja: "D. u. iskola, verőfényes napunk van. Boncsikkal kártyáztunk s miután irtózatosan nyer már a 3-ik liter bor járja, most hallottuk tőle, hogy vagy 15 napig itt leszünk, bár adná az isten." Bajtársa halála kapcsán pedig ezt jegyzi le pár héttel később:

„Most halljuk éppen, hogy Csenged valóban meghalt. Külön sírja van rajta kereszttel s felírással. Tegnap hajnalban kapott nyakára s fejére golyót kapott nyakára s fejére golyót mely halálos volt. Sírja egy erdőben Bukovszrótól nyugatra cca. egy kilométernyire egy veres tetejű házhoz közel van. Szépen viselte magát egészen az utolsó pillanatig. Kölcsönös megegyezésünknek tettem eleget mikor halálának hírét szüleivel közöltem."

Majd másnap a következőt jegyzi fel:

„10 órakor tábori istentiszteleten voltunk, melyet az ég atyja szabad templomában tartott egy ref. pap. Igazán megható volt prédikációja, hát még az utánna következő. Te benned bíztunk eleitől fogva. Utána a templomhoz nem messzire levő temetőbe mentünk, hol már várt egy ki ásott sír, benne egy deszka koporsó lefödve. A Csenged holt tetemét tartalmazta. A ref. pap imádkozott s kifejezésre juttatta, hogy az egész ország részvéte, veszi körül úgy a névtelen sírt, a jelzett hősöket. Hálás is lesz a magyar nép s minden templomban ott lesz a világháború hőseinek neve."

15 Kecskés József naplójában sok név szerepel. A beazonosítható nevek között van: Hedrich kapitány, Berger hadnagy, Darvasi zászlós, Pesti kadett, a társai: Gargya, Szörényi, Verem, és a többiek Bittera, Sulyok, Huszár, Csengeri, Forgács, Hardiczky, Kerekes zászlós, Koncsik, Spiro, Rosenwasser, Rosenfeld, valamint János, a tisztiszolga.

16 LisznyayLajos-TölI László, A 39. császári és királyi gyalogezred története, i.m., 38-45.