Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Történettudomány - Kürti László–Papp Klára: „Egy csöpp kultura nincs az egész háborúban” – Kecskés József naplója 1915-ből
45 Kürti László-Papp Klára „EGY CSÖPP KULTÚRA NINCS AZ EGÉSZ HÁBORÚBAN" Kecskés József naplója 1915-ből Az első világháború történelmének, visszaemlékezéseinek és harcászati eseményeinek feldolgozása mind a mai napig tart.1 A centenárium szellemében az új technológia is a világháború történelmének ismertetését, feldolgozását szolgálja: az interneten az I. világháborús portálok száma egyre emelkedik, sok-sok rajzzal, térképekkel, sőt még egy "bakanyelv" szótár is segíti a kutatók munkáját.1 2 Az első világháborús fényképeknek hasonlóan nagy divatja lett.3 Az első világháborús naplók közül pedig egyre több jelenik meg napjainkban.4 Ma már több honvéd és K. u. K. alakulatnak létezik internetes emlék-honlapja, telis-tele korabeli levelekkel, naplókkal, fényképekkel és visszaemlékezésekkel.5 Hasonlóan ismert a debreceni 39. gyalogezred története, amelyről eddig két könyv jelent meg, ezt egészíti ki Kecskés József személyes benyomásai a galíciai 1 A recens összefoglaló munkák közül lásd pl.: Galántai József: Magyarország az első világháborúban. Bp 2001, Hajdú Tibor - Pollmann Ferenc A régi Magyarország utolsó háborúja, 1914-1918. Bp, 2015; Romsics Ignác (szerk.): Magyarország az első világháborúban. Bp. 2010; Szabó Dániel (szerk.): Az első világháború. Bp. 2009. Lásd még a Hadtörténeti Közlemények, 2014-es (127. évf., 3. sz.), „Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulójára" közölt tanulmányokat. 2 Lásd pl.: http://elsovilaghaboru.com/tortenete/, http://nagyhaboru.blog.hu/ (2016.5.10.). A magyar és német katonai kifejezések és műszavak listája megtalálható: www.austro-hungrian-army.co.uk/hunggerm.htm, valamint a www. austrianphilately.c0m/dixnut/dn2.htm (2016.5.12.) Mára már sok százra tehető a külföldi első világháborús honlapok száma. 3 A nagy háború magyar vizuális kultúrájáról lásd pl.: Bállá Tibor: Szarajevó, Doberdó, Trianon. Magyarország első világháborús képes albuma. Bp. 2003; Barta Róbert: Az első és második világháború képes története. Debrecen, 2010; Kürti László: A háború vizuális kultúrája. In: A Nagy Háború másik arca. A lövészárkok hétköznapjai. Szerk.: Horváth Miklós. Bp., 2004,29—38. 4 Itt eltekintünk ezek felsorolásától, csak jelzésképpen lásd például: Balogh István (szerk.): Tevan Rezső katonatiszt első világháborús naplója. Bp. 2012; Csarkó Imre: „Memento móri" - Három bihari katona kéziratos naplója az első világháborúból. A Bihari Múzeum Évkönyve, XVII—XIX. (2014) 95-170; Galambos Sándor: „Fejünk fölött gránát és srapnel fügyölve jár". Varga György káplár jegyzetei az első világháborúból. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, 18. Nyíregyháza (2008), 317-345; Kocsis Gyula: Bakanapló. Studia Comitatensia 25. (1995), 217-233; Környeyné Gaál Edit (szerk.): Az első világháború emlékei a népi kéziratos forrásokban és a szájhagyományban. Debrecen, 1985; Martin Kornél, Martin Ferenc tartalékos hadnagy első világháborús feljegyzései. Hadtörténeti Közlemények I. (2001), 139-155; Pusztai Gábor (szerk.): Szumátrától az orosz frontig. Radnai István első világháborús naplója. Debrecen, 2013; Szenti Tibor (szerk.): Vér és pezsgő. Harctéri naplók, visszaemlékezések, frontversek, tábori és családi levelek az első világháborúból. Bp, 1988. 5 Lásd pl. a 69. számú gyalogezred honlapja www.69esek.gportal.hu (2016.5.10.). és olasz frontról.6 Az itt bemutatott világháborús napló több dolog miatt keltheti fel a kutatók érdeklődését. Először is, a napló az első világháború egyszemélyes élményeinek letéteményese: Kecskés József egy tanult zászlóssal történt eseményeket írta meg fordulatosán és bőven.7 Naplója valójában diárium: időrendben, pontosan minden nap leírja a történéseket, a napi eseményeket, gondolatait; néha reflektál a korábban történtekre is. Szerkezetileg meghatározó összetevője a kronologikus sorrend, amivel az író az eseményeket megörökítette; a napi tevékenysége közben, legtöbbször este lefekvés előtt ír. Nem kerülhető meg a naplóíró személyisége, társadalmi státusza, mivel az - más frontvonalban írt naplókkal ellentétben - Kecskésnél nemcsak alapos beszámolókat olvashatunk közvetlen környezetéről, hanem benyomásait, érzelmi állapotát sem restelkedett papírra vetni. Az önéletrajz, a napló, a feljegyzés hozzájárulnak, hogy egy egyén életében a kutató olyan információkat fedezzen fel, amelyek a "hivatalos" történelemben nem szerepel(het)nek, vagy pontosításra szorulnak. A források egybevetése a hivatalos történelemmel és az általános ismert anyaggal fontos és nélkülözhetetlen a múlt, a közeli-távoli események megértéséhez, azok rekonstruálásához. A naplók - az események után később leírt visszaemlékezésekkel szemben - meglepő információkat hordoznak, mivel az egyéni szemléletből, sajátos meglátás szerint szerkesztett művek, sorozatos, napról-napra leírt személyes feljegyzéseket tartalmaznak. A történelmi és történeti antropológiai rekonstruálás egyben fikció is, mivel az önéletírások, a naplók, a feljegyzések olyan egyéni vallomásokká állnak össze, melyeken keresztül a történeti realitás egy szelete párhuzamban van a már meglévő és hasonlóan konstruált részletekkel.8 A memoárhoz vagyis az emlékezetíráshoz képest a 6 Lépes Győző - Mátéfy Artur: A cs. És kir. Báró Hötzendorfi Konrád Ferenc Tábornagy Debreceni 39. gyalogezred világháborús története 1914-1918. Debrecen, 1939; Lisznyay Lajos-Toll László: A 39. császári és királyi gyalogezred története, 1756-1918. Debrecen, 2006. 7 Adatközlő: Kecskés József nagytiszteletű úr (1930-2014), interjú 2006. Papp Klára ezúton szeretné kifejezni köszönetét keresztapjának, aki rendelkezéseére bocsátotta édesapja Dr. Kecskés József hadbíró ezredes I. világháborús naplóját az értékes dokumentumokkal együtt. 8 A naplóírás jellegzetességeiről és változatairól lásd pl., Gyáni Gábor: A napló, mint társadalomtörténeti forrás. In: Uő: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest, 148-152. A paraszti gazdasági naplók és gazdasági feljegyzések használhatóságáról és problémáiról lásd pl.: Kürti László: A szabadszállási Csapiár István naplója. Cumania 19 (2003), 121-152; Mohay Tamás: Egy naplóíró parasztember. Nagy Sándor élete és gazdálkodása a XX. század első felében Ipolynyéken. Bp„ 1994.
