Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Történettudomány - Kürti László–Papp Klára: „Egy csöpp kultura nincs az egész háborúban” – Kecskés József naplója 1915-ből
46 KÜRTI LÁSZLÓ-PAPP KLÁRA Kecskés József vitézzé avatásakor 1927-ben Kecskés József képeslapja szüleinek, 1917 napló más időbeliséget reprezentál, mivel szerzője szempontjából meghatározó a kronológiai célirányosság, a napi események fontossága felülírja más ismert tények által alkotott képet.9 A naponta vagy időszakosan vezetett naplók eredetisége abban áll, hogy az események jelenidejében, azok után rögtön megfogalmazódnak, mintegy visszaadva a megtörtént események fonalát. A napló lényeges már csak azért is, mert írója reflektál az eseményekre, és ez lesz a napló másik funkciója: leír olyan dolgokat, eseményeket, amelyeket a mindennapi életben - jelen esetünkben a katonanapló történeti idejében - nem beszél(het) ki. Kecskés szó szerint „panaszkodik" naplójának, ahogyan írja június 15-i bejegyzésében, néha naplóját megszemélyesítve társának nevezi. Az egyidejűség és a szelektálás állandóan jelen van, a kettő viszonya alapfontosságú minden olyan naplóban, így Kecskésében is, amely az azonnaliságot és az önreflexiót adja vissza.10 KECSKÉS JÓZSEF Kecskés József 1896. április 28-án született középparaszti családban, Debrecenben. Bár apai nagyapja még fuvaros volt Szalkszentmártonban, édesapja már debreceni szűcsmesterségig vitte, ám gyomorbajai miatt a könnyebb kiskereskedői szakmát választotta.11 Emellett szántóföld, szőlő és gyümölcsös volt a család tulajdonában, ami egy kicsit segített a család anyagijövedelmi helyzetén. A családban több gyermek született, de csak Erzsébet nevű lány testvére maradt életben. Kecskés József első iskoláit Debrecenben, majd két osztályt a szepességi Durandon végzett azért, hogy a német nyelvet elsajátítsa. Ennek hatása érződik naplóján: sokat használ német szavakat, igaz ez a Monarchia hadseregében a tiszteknél ez kötelező volt. 1914-ben leérettségizett és mindjárt a debreceni egyetem jogi karára íratták, mint rendkívüli hallgató, majd rendes hallgatóvá akkor vált, amikor a latin kiegészítő érettségit megszerezte. Az órák jóformán még meg sem kezdődtek, mikor kitört az első világháború és a debreceni ifjú, sok más ezer lelkes fiatalhoz hasonlóan, önként jelentkezett katonának. Nagyváradon végzett tiszti tanfolyamot, majd a debreceni cs. és kir. 39. gyalogezred kötelékébe kerül. 1914. szeptember 18-án zászlóssá léptetik elő. 1915. április 11-én került ki az orosz, bukoviniai harctérre szakaszparancsnokként köteléke I. zászlóaljába. Összesen 28 hónapot töltött a rajvonalban. A Gorlicénél történt áttörésnél (1915. május 2-5.) tanúsított hősiességéért nagy ezüst vitézségi éremmel tüntették ki, amellyel pénzjutalom is járt. Miután hadtestét az év nyarán áthelyezték az olasz frontra, a doberdói harcokban a 3- Isonzó melletti csatában mutatott kiemelkedő teljesítményéért kisezüst vitézségi érmet kapott.12 Sikeres szereplése 9 Az önéletírás-emlékiratról Id.: Dobszay Jamás: Emlék, felidézés, önéletírás Egy cívismemoár tapasztalatai. Korall, 41 (2010), 35-50. 10 Kürti, A szabadszállási, i.m., 121-124. 11 Kecskés József fia kérésére 1978 őszén egy öt oldalas önéletrajzot írt. A kézirat a család tulajdonában van. 12 Hősiességéről és kitüntetéséről lásd: http://kituntetes.webnode.hu/erdekessegek/ debreczeni-emlekek/a-csaszari-es-kiralyi-conrad-baro-debreceni-39-
