Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Kassák Lajos és Debrecen
104 BAKÓ ENDRE egy szocialista harcosnak életében elismerés az osztályrésze, és nem halála után osztják számára a kitüntetést."27 A „fordulat éve" után Kassák egy évtizedig nem kívánatos személynek számított, amikor pedig visszatérhetett a művészeti életbe, már idős és beteges volt ahhoz, hogy vidéki felolvasásokat vállaljon, illetve író-olvasó találkozóra nem volt hajlandó elmenni. Ezt felesége mondta, aki megjelent Debrecenben a Pedagógusok Szakszervezete Megyei Művelődési Házában a Kassák Lajos festményeiből rendezett kiállítás megnyitóján. Eljött és bevezetőt tartott Jancsó Adrienn és Bacsó Erzsébet Kassák estjén. Ebből az alkalomból a Napló interjút készítet vele. A remek portréból idézünk: „Ragyogóan szép élete volt. Egy életen át valóban csak azt csinálta, amit akart, amit szeretett. Egész élete egyszerűen, konvenciók nélkül telt el. (...) Boldog ember volt, mert mindig tudta, hogy mit akar, és azt is tette."28 Nem sokkal az író halála után, 1969-ben Debrecenben, az egyetem díszudvarán rendezték meg addigi legnagyobb és legkomplexebb életmű-kiállítását, mely keresztmetszetét adta képzőművészeti munkásságának. A kiállítás húsznál több festményt, egy szőnyeget, két szobrot, továbbá számos tusrajzot, ceruzarajzot, nyomatot, papír collage-t kínált, továbbá tárlókban a Ma, a Munka, a Dokumentum stb. anyagát. Az irodalmi dokumentumok nyolc, a képzőművészetiek öt vitrinben voltak kiállítva. A képzőművészeti dokumentációban látható volt az „In memóriám Kassák" anyag, vagyis a tisztelői által készített alkotások is. Kassák Lajos- né a lap tudósítójának, e sorok írójának, elmondta, hogy bár a debreceni eddigelé a legnagyobb és legkomplexebb Kassák-kiállítás, de ez is csak keresztmetszetét adja az életműnek, az anyag ennek többszöröse, egy egész múzeumot is megtöltene. Beszámolt a nürnbergi tárlatról, és közölte, hogy október 10-én Prágában nyílik Kassák-bemutató. A kiállítás alkalmából nagyalakú, impozáns tájékoztató is készült.29 KRITIKAI FOGADTATÁSA Juhász Géza első könyvkritikája a Megnőttek és elindulnak c. regényt elemzi meglehetős részletességgel. „A regény minden mozzanata példáz valamit, s nem ez a főfogyatkozás - sőt ez még erény is lehetne - hogy minden mozzanata az író következetes ideológiájából nőtt ki; az a baj, hogy ezt az ideológiát egyéb Kassák-mú'vekből ismerem már, s most lépten-nyomon az a csúf gyanú tolakszik belém, hogy az egész mese csak ennek az ideológiának az igazolására való". (...) Annyi esemény, epizódalak kavarog a regényben, hogy felférne hozzá egy névmutató. (...) Mindezt betetőzi a párbeszédek papíros íze. (...) Kassák mindig stilizál, de most olykor a legfakóbb napilap-nyelven".30 Egyszóval gyengének minősíti a regényt.. 27 W. BOROS Irén: Kassák Lajos ünneplése. Tiszántúli Népszava, 1947. ápr. 3.2. A másik két debreceni napilap nem reflektált az eseményre! 28 MAGYARI Vilmos: Özv. Kassák Lajosné bemutatja Kassák Lajost. Hajdú-bihari Napló. 1969. ápr. 13.5.7. 29 BAKÓ Endre: Ma nyílik Kassák Lajos életmű-kiállítása. Hajdú-bihari Napló, 1969. aug. 6.8. 30 JUHÁSZ Géza: Kassák Lajos: Megnőttek és elindulnak. Napkelet, 1932.3.209-211. A Debrecenben kiadott kis könyvét viszont dicsérték a kritikusok. „Kassák minden írása a szegény ember életét emeli elénk a maga sajátos stílusában, mely a szocialista ember meglátását, bírálatát érvényesíti az élet különböző alakjain. Ha kisgyermekről, vesztett forradalomból menekülőkről van szó, vagy egyszerű galambról ír, a konstruktív művész beszél belőle, s munkái ezért jelentenek egyedülálló értéket a magyar irodalomban szocialista kultúrember számára." Sajnálja azonban, hogy a novellák - minthogy ismertek voltak a Nyugatból, nem hatnak az újdonság erejével.31 Az Új írók könyvsorozat első hét darabjáról, köztük Kassákéról a Debreceni Szemle adott ismertetést. „A háború utáni lehiggadt Kassákot kapjuk. Legfőbb erénye valami nyugodt tárgyiasság, az önmagára rátalált ember hangja, aki most már csak átengedi magán a világ eseményeit, de ezzel - akarva-akaratlanul, s inkább akaratlanul - igen erős formát is ad nekik."32 Kardos László könyvről könyvre követte Kassák fejlődését, bírálataiból egész kis kritikai csokorra futná. Nem tudjuk, melyik regényéről írt recenzióját nem közölte Osvát a „Nyugatiban, mert sem ő, sem M. Pásztor nem nevezi meg, de a Válasz három írását is hozta. Elsőnek A telep-ml adott pontos látleletet. Jelzi, ami az ő Kassák-közelítéseire is jellemző, hogy az író újabb könyveit „a kritika önkéntelenül is az Önéletrajz mesteri fejezeteivel veti össze." Másrészt általános nézőpontja, hogy a marxista szemlélet és a művészi lehetőségek viszonyát hogyan képes egyeztetni az író. „Utolsó regényeiben már nem érzi szükségét a külső féknek. Megy, amerre ösztönei viszik." Könyveiből lassan eltűnt a „fásán szilárd szimpli- fikáló életérzés", A telep-ben már alig van belőle valami. így új regényét, mely egy munkanélküli csoport telepéletét rajzolja, sikerültnek minősíti, az asztalos legény alakját sok helyütt egészen kitűnőnek tartja, mert „néhány ponton újra ereje teljében mutatja Kassákot", aki az ábrázolás feladatainak nehézségeit mély szeretettel, és „egy keménységében is meleg, tompaságában is ragyogó humorral győzi le ".33 Válogatott verseiről szólva kijelenti, „Az ipari munkás alakja körül kivirult s napjainkban oly keservesen elkókadt mitológiának legszuggesz- tívebb, s egyetlen időtálló költője Kassák. Formatörténeti szerepe is meglehetősen világos." Ellentmondást érez azonban a költői intenció és a komplikált forma között: költészetét nem a tömegek, hanem a sznobok értették meg és élvezték. Mégis: „Ez a kötészet egészében kétségtelenül súlyos érték. Részleteiben azonban nagyon gyakran talányos, aggályos, problematikus."34 A Három történet novellái közül különösen az Éjjel az erdőben című nyerte meg a kritikus tetszését, mert „{tjökéletes azoknak a láthatatlan szálaknak a gúzzsá szövése, amelyek oly tragikusan kötözik a városi asszony szoknyájához." Az író önéletrajza első köteteit nem számítva, Kassák prózájából ez a novella ragadta meg leginkább. Bár az első darab, a Vasárnap című nem tetszett maradéktalanul, a harmadik novella (Egy ember és a többiek) megint élményt jelentett számára, mert 31 F-gó. = FARAGÓ András: Kassák Lajos: Menekülők. Mi Utunk, 1933.3.67. 32 TÓTH Béla Újítók. Debreczeni Szemle, 1934.1.4433 KARDOS László: Kassák Lajos: A telep. Válasz, 1943.161-162. 34 KARDOS László: Földem virágom - Kassák Lajos versei 1915-1935. Válasz, 1935.7-8. 475-477
