Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Földrajztudomány - Kecskés Tibor: Debrecen városfejlődése az I. világháború éveiben (A város háborús földrajza)
DEBRECEN VÁROSFEJLŐDÉSE AZ I. VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN 93 kólában a rokkant katonák számára művégtagkészítő műhelyt létesítettek. (A Monarchiában ezen kívül csupán Bécsben, Grazban és Budapesten működött hasonló műhely.) A gazdasági rokkantiskola, ahol 60, elsősorban debreceni vagy Debrecen környéki hadirokkantat tudtak egyszerre fogadni, 1916 áprilisában kezdte meg működését. A különböző kerti munkák elsajátítása mellett a hadirokkantak baromfitenyésztést, méhészkedést, különböző háziipari munkákat (kosárfonás, fafaragás, kefekötés) tanulhattak. Az iskola (mely igyekezett bizonyos önellátásra berendezkedni) a várostól kapott hétholdnyi földterületet, amelyet addig használhattak, amíg az iskolára szükség lesz. Az említett nehézségek ellenére, ha néha kaotikus viszonyok közepette, kisebb-nagyobb szünetekkel, de az iskolák többsége működött a háború alatt is. Ezekben az években fejeződött be a Rakovszky utcai, a csapókerti, a nyilastelepi és a homokkerti elemi iskolák építése. Ne feledjük el, ha nehézségek árán is, de folytatódtak az egyetemi építkezések is! Az iskolák közt különleges helyet foglalt el a zeneiskola (Zenede), amely nemcsak a város oktatási, hanem (szerepénél fogva) kulturális életében is nagy jelentőséggel bírt. A Zenede mellett a város kulturális életében a Városi Színház (nevét 1916-tól Csokonai Színházra változtatták), illetve az 1902-ben alapított Városi Múzeum játszott még kitüntetett szerepet. A színházban, ha időnként nehézséggel is küszködött (a háború alatt többször újra kellett szerveznie társulatát, háború okozta gazdasági nehézségek stb.) folyamatosan játszottak darabokat. Mi több, a háború második évétől az addig „pangó színházi élet csodálatos elevenséggel indult fejlődésnek".40 A háború alatt Debrecen még azzal a nem mindennapi dologgal is dicsekedhetett, hogy a Csokonai Színház mellett, 1917 novemberében az Aranybika épülettömbjében, megnyitották a város második színházát, a Vígszínházát! Ez azért is volt figyelemre méltó esemény, mert azt mutatta, hogy van a városban igény színházi előadásokra és van olyan közönsége, amely még ezt a színházat is el tudja tartani! A színház(ak) mellett több mozi is (Uránia, Meteor, Uranus, Apolló) üzemelt a városban. Ezek közül az Apolló mozi már a világháború alatt, 1914 szeptemberében kezdte meg működését. A Városi Múzeum (magyarországi viszonylatban is) szerény, de Zoltai Lajos múzeumőrnek hála, szakszerűen rendezett gyűjteménnyel rendelkezett. A múzeum 1905 óta a Hatvan utcán, az ún. Csokonai-házban működött. A háború alatt újrarendezték a múzeum kiállítását és bővítették a kiállítási teret is. Az újonnan rendezett Városi Múzeum megnyitására, mely „városunk egyik legszebb, legtanulságosabb látnivalója" 1916 májusában került sor.41 Az erőfeszítések ellenére a múzeum zsúfolásig megtelt szobái az évek során egyre szőkébbnek bizonyultak, mialatt a meglévő anyag egy része ládákba, raktárakba szorult. (A háború alatt keletkező hadiemlékek is tovább szaporították a múzeum gyűjteményét.) Nem volt kétséges, hogy a múzeum számára egy másik, tágasabb, a kiállítás anyagához méltóbb épületre lenne szükség. (A világháború sajátos szülemé40 Csűrös Ferenc, 1918.32. 41 Nagy József, 1917.68. nye volt a Debrecenben állomásozó 75. cs. és kir. gyalogezred relikviáiból a Pavillon laktanyában berendezett hadimúzeum.) Debrecenben több (szak)könyvtár működött a háború alatt. A híres debreceni Kollégium Nagykönyvtára évszázadok óta szolgálta az iskola oktatóit, tanulóit. Már a háború alatt került sor az egyetemi könyvtár megszervezésre, és 1917 januárjában került átadásra az újjászervezett városi könyvtár.42 A városvezetés terve a városi könyvtár közművelődési könyvtárrá való továbbfejlesztése volt. Szerencsére (bár háborús évekről volt szó, amikor a pénzt és az emberi erőt is nagyon meg kellett becsülni) a közkönyvtár ügyét Pesten is támogatták. A kormány alapbeszerzésekre 21000 korona egyszeri államsegélyt utalt ki, és ígéretet tettek arra, hogy a későbbi fenntartási költségeket is támogatni fogják majd.43 A közművelődési könyvárat 1918 tavaszán ugyan megnyitottnak nyilvánították, de a kölcsönzést csak 1919. augusztus i-jén kezdték meg a Gazdasági Tanintézet Fűvészkert utcai épületében.44 Debrecen, annak ellenére, hogy nagy múltú iskolavárosnak számított (más magyarországi városokkal ellentétben), a háború kitörésekor még nem rendelkezett képtárral. Az érintettek számára ez azért is volt különösen fájó, mert Békéscsabának is (mely ekkor még nem nyerte el a városi rangot) volt már képgyűjteménye. Debrecenben, a Műpártoló Egyesület jóvoltából a háború alatt is szerveztek (többnyire jótékony- sági céllal) képkiállításokat, melyek csak ideiglenes jelleggel, általában csak pár hétig voltak látogathatók. Jótékonysági céllal szervezték 1915- ben a Debrecenfalva, illetve a hadiárvák javára rendezett 1916-os és 1918- as kiállításokat45 Ezt a hiányosságot pótolandó, ismét csak Pestről kapott segítséget a város. Még a háború alatt kiválogatásra került az Országos Szépművészeti Múzeum lerakatából egy képgyűjtemény, melyet örök letétként a létrehozandó debreceni képtár javára átadnak. Minden igyekezett ellenére a városi képtár ügye elhúzódott és csak az I. világháború után, 1919. április 14-én nyílhatott meg. A városvezetés, miután a múzeum már régen kinőtte a Hatvan utcai, egyébként is szerény épületét, és megoldásra várt a közművelődési könyvtár, valamint a nyilvános képtár ügye is, kereste egy hosszabb távra szóló megoldás lehetőségét. A megoldást egy közművelődési ház (kultúrpalota) felépítésében látták. A kultúrpalota eszméje és építésének feladata, „mint elsőrendű kulturális szükségesség" a háború alatt Debrecen egyik legfontosabb, a kulturális életet érintő ügyévé vált.46 A létesítendő kultúrpalotában, az említett intézmények mellett, tervbe vették egy, akár 42 A városi könyvtár megnyitásakor Márk Endre polgármester megnyitó beszédében utalt arra, hogy a városi könyvtár korábban tarthatatlan állapotok között volt. „A háborúban jött a gondolat, hogy a könyvtárat rendezni kell." A könyvtár kb. 2000 db könyvet és folyóiratot foglalt magába. Debreczeni Újság, 1917.7. sz. 43 Csűrös Ferenc, 1918.12. 44 Szűcs Ernő, 1987.85. 45 „A Mú'pártoló Egyesületen kívül több budapesti és helyi képszalon, műkereskedés foglalkozott képkiállítások szervezésével." Sz. Kürti Katalin, 1992.414-415. 46 Ebben az időben Budapest mellett már több vidéki nagyváros (Kolozsvár, Kassa, Szeged, Temesvár, Arad) is rendelkezett hasonló közművelődési intézménnyel. Csűrös Ferenc, 1918.21.
