Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Földrajztudomány - Kecskés Tibor: Debrecen városfejlődése az I. világháború éveiben (A város háborús földrajza)
92 KECSKÉS TIBOR ború során később rendszeresen vettek igénybe villamoskocsikat sebesült vagy beteg katonáknak a vasútállomás és a(z ideiglenes) kórházak közti szállításánál. Mivel egyes kórházak megközelítése sokszor problémát jelentett, ezért (a háború szülte sajátos igényként) időről időre felmerült újabb szakaszok kiépítése. 1914 őszén Márk Endre a közigazgatási bizottság ülésén javasolta a Kossuth utcai villamos vágányának az ideiglenes kórházként működő Dmke palotáig való meghosszabbítását. Javaslatát azzal indokolta, hogy a harctérről szállított katonák a Kossuth utcai templomtól gyalog kénytelenek megtenni a Dmke palotáig az utat.33 Ez a vonalszakasz ugyan nem épült meg, de később megépült (a háborús évek egyetlen ilyen jellegű fejlesztéseként) a Baromvásártéri szárnyvonal meghosszabbított szakasza a Nyúláson létrehozott Salvator barakk-kórházig.34 A város és környezetének közlekedési helyzetét megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a városvezetés (már a háború előtt is) nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy Debrecen az országrész központja legyen. Ennek érdekében törekedtek a környező és a távolabbi országrészekkel való minél jobb közlekedési kapcsolat megteremtésére. Új vasútvonalak építésére a háború alatt természetesen nem lehetett gondolni. Ennek ellenére a város vezetése támogatott minden olyan később megvalósítandó tervet, amely az erdélyi, illetve a felvidéki városokkal való közvetlen és gyors közlekedési kapcsolat megteremtését célozta. Ezért támogatták például az Erdélyi Szövetség és Szilágy vármegye 1918 nyarán napvilágot látott tervét azzal kapcsolatban, amely egy Debrecenből kiinduló, a Szilágyságot Kolozsvárral és Marosvásárhellyel összekötő vasutat szeretett volna létrehozni. A háború alatt napi szinten jelentett problémát, hogy a város vasúton nehezen volt megközelíthető. Csökkentették ugyanis a járatok számát, és elvették a Budapest és Debrecen között közlekedő gyorsvonatot is. A városvezetés többször kérte ugyan a kormányt és az illetékes szerveket a gyorsvonat visszaállítására, erre azonban a háború végéig nem került sor.35 A közlekedést sújtó korlátozó intézkedések súlyos hatással voltak a város lakosságának ellátására és befolyásolták a gyárak alapanyaggal, fűtőanyaggal való ellátását is. Debreczeni Jenő a gázgyár egykori igazgatója a városban időről időre jelentkező szénhiányt a hadi helyzettel és a város egyvágányú vasúti forgalmával magyarázta.36 AZ OKTATÁS HELYZETE ÉS DEBRECEN KULTURÁLIS ÉLETE A HÁBORÚS ÉVEK ALATT A város iskoláinak helyzetét megvizsgálva az 1914-es esztendő, bizakodással telve indult. Küszöbön állt a Református Főgimnázium sokat csodált új épületének a felavatása. Az év elején döntés született a régen várt egyetemi építkezések megindításáról, amire az év tavaszán sor is került. 33 Debreczeni Újság, 1914.248. sz. 34 Ez az 1915-ben kiépített vonalszakasz nem volt hosszú életű, mert a román megszállás után már meg is szüntették rajta a forgalmat. Szűcs Ernő Mán (szerk.), 2004.28. 35 Pedig az indokok közt szerepelt az is, hogy a város fejlődése, teherbíró képessége a vasúti összeköttetés javításától függ. Közgyűlési jegyzőkönyv 193/11639-1917. bkgy. 36 Debreczeni Újság, 1917.67. sz. Továbbá (a város különböző pontján) folytatódott több új elemi iskola építése is. Az év nyarán kitört I. világháború azonban a tervek megvalósítását, az építkezések ütemét jelentősen késleltette. A háborús éveket a városi intézmények közül legjobban talán az iskolák szenvedték meg. Ez részben abból fakadt, hogy a hadsereg a számára kijelölt intézmények (iskolák, óvodák, internátusok stb.) egy részét tartalék kórházként használta. Ezért igénybevételük mindig az aktuális harctéri fejleményektől, a harcok intenzitásától függött. A háború alatt az oktatási intézmények tehát hosszabb-rövidebb ideig zárva voltak. A pallagi Gazdasági Akadémián például a háború alatt szünetelt az oktatás. Az iskola épületeit kórházi célokra használták.37 Óvoda- és iskolabezárásokat rendelt el az illetékes hatóság, amikor járványos betegségek - kolera, spanyolnátha - ütötte fel fejét a lakosság körében. (Ezeket a járványos megbetegedéseket a harcterekről érkező katonák hurcolták be magukkal.) Az oktatást az is befolyásolta, hogy a tanári karból sokan kaptak behívót a hadseregbe és az érintett korosztályok tanulói közül is sokan szakították félbe a háború miatt a tanulmányaikat. A haza védelmében tett minden erőfeszítés elsőbbséget nyert ezekben az években! Erről tanúskodik az egyetem rektorának az egyetem hallgatóihoz intézett szózata.38 A helyzetet bonyolította, hogy a háború kitörésével csaknem egybeesett az egyetem első tanévének a megnyitása. Még épphogy elkezdődött az egyetemi épületek építése, ezért maga az egyetem is „albérletbe" kényszerült. Többek közt a Református Kollégiumban bocsátottak rendelkezésre termeket és szobákat az egyetem céljaira. Ezek egy részéről azonban a katonaság javára az egyetemnek le kellett mondania, az épületen pedig osztozkodnia kellett. A város oktatási intézményeire nehezedő terhet tovább fokozta a román csapatok 1916. augusztusi erdélyi betörése. A betörés által érintett, illetve veszélyeztetett területekről ideiglenesen Debrecenbe költöztették például a sepsiszentgyörgyi tanítóképző intézetet. A tanítóképző Debrecenben birtokba vehette a Református Felsőbb Leányiskola, a leánygimnázium és tanítóképző intézet számára kijelölt helységeit. A háború sajátos hozadéka volt az ún. rokkantiskolák felállítása. A háború alatt egy ipari rokkantiskola kezdte meg működését a fémipari szakiskolában (a mai Mechwart elődjében) és egy másik (gazdasági irányú) a városi szegényház egy különálló épületrészében.39 A fémipari szakis37 Szűcs Ernő, 1987.28. 38 Kiss Ferencnek, az egyetem rektorának az egyetem hallgatóihozi9i4- szept. 17-én kibocsátott felhívása (részlet): „Az egyetem hallgatóihoz! Egyetemi Polgárok! Kedves Fiaink! Az ős főiskolában az új tudományegyetem kapui megnyíltak s mi szeretettel hívunk, várunk benneteket... És mi mégis a megnyitás ez első pillanatában, a közös tudományos munka fölvétele előtt más hivatást szánunk nektek, testben erős, lélekben ép ifjak: azért hívunk ide a tudomány csendes berkeibe, hogy elküldjünk benneteket oda, hol vitéz katonáink, a világ első hősei karddal írják a történelmet, ágyúval szántogatják dicsőbb jövő rideg barázdáit, vérrel csókolják be termő idő biztató zálogát az idegen földbe." A debreczeni m. kir. tudományegyetem rectora, 7./1914. számú felhívása az egyetem hallgatóihoz. 39 „Az előbbi tisztán az államkormány alkotása volt, ez utóbbinak megszervezését a városi hatóság intézte." Név nélkül, Debreczeni Képes Kalendáriom 1918.51-52.
