Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)
8 BAJKAI ROZÁLIA 11=79 ■ kora bronzkor (Nyírség-kultúra) ■ római császárkor, szarmata ■ római császárkor, szarmata (feltételes) ■ késő avar kor ■ késő avar kor (feltételes) ■ újkor ■ újkor (feltételes) ■ kérdéses korú í. ábra Hajdúnánás, Fekete-halom lelőhelyen feltárt objektumok megoszlása korszakok szerint n=18 ■ árok ■ gödör ■ ház ■ épület ■ sütőfelület ■ szabadban álló kemence ■ tűzhely ■ kút 2 ábra Avar kori kerámiával keltezett objektumok típusonkénti megoszlása Hajdúnánás, Fekete-halom lelőhelyen a rendszer a két épületcsoportosulást és a kutakat választja el egy olyan objektumcsoportosulástól, ahol épületek és szabadban levő kemencék találhatók. Ott, ahol a szarmata kori gödrök helyezkednek el, két gödör és egy tűzhely betöltéséből kerültek elő avar korra keltezhető kerámiatöredékek, így a feltárt terület e része is valamennyire az avar kori település része volt. Sőt, itt felmerül a lehetőség, hogy a 26/26 sz. nehezen körbehatárolható, egyenetlen aljú gödör a 29/30 sz., nagyjából É-D-i irányú árok folytatása lenne. Két gödör kora kérdéses maradt, négy gödröt pedig a helyszíni megfigyelések szerint az újkorra kell kelteznünk. Öt gödör, és egy oszlophely méretű gödör is minden bizonnyal az újkora tehető. fogjuk a későbbiekben, nem feltétlenül jelentette a lakóház funkciót. Egy esetben (35/61) figyeltek meg a feltárók 2-3 mm vastagságban padlóra utaló nyomot, egy másik esetben keményre lejárt padlót (60/142), a többi épületnél azonban hasonlót nem regisztráltak. A házak és épületek alapgödrének formája négyszögletes, legtöbb esetben téglalap alakú, néhány esetben közelít a négyzet felé. Az oldalhosszúság 1,7 és 33 m között váltakozik, alapterületük 4,4 és 9,6 m2 között van, átlagosan 7,3 m2. (4. ábra) A méretbeli különbségeket sem fordíthatjuk le automatikusan funkcióbeli különbségekre, a tüzelőberendezéssel ellátott és anélküli épületek alapterülete hasonló, kirívó eltérések nincsenek. A házaknak és épületeknek meghatározható jelenségek relatív mélysége meglehetősen kicsi volt: a legsekélyebben a 41/67. sz. épület maradt meg, ahol helyenként a humuszolás szintje magát az objektum alját is jelentette (0-18 cm). A 40/66 és 72/169. sz. épületek relatív mélysége elérte a 36 cm-t,5 átlagosan 16 cm körül mozgott a házak és épületek megtalált mélysége. (3. kép: 2-3., 4. ábra) A valamikori járószintről nincsenek adataink. Az oszlophelyek száma meglehetősen csekély volt és szabálytalan. Különösebb rendszert nem fedezhetünk fel: leggyakrabban egy vagy két oszlophely került elő, a 41/67 sz. épületben azonban öt. (3-4. ábra) Sarokban ritkán, inkább a hosszabbik oldalak felénél helyezkedtek el. A 61/148 sz. épület DK-i sarkában két oszlophelyszerű lemélyedés volt, de mivel a helyszínen nem dokumentálták oszlophelyként, ezért biztosat nem állíthatunk. Az 59/137 sz. épület gödrének alja meglehetősen egyenetlen volt, az ÉNy-i sarokban a fal mentén egy lemélyedés, míg a D-i oldal közepénél egy gödör mélyedt az altalajba. Egyértelmű oszlophelyre utaló nyom nem volt. A 42/68 sz. épület két kerek, mély oszlophelye a K-i és Ny-i oldalfalak közepénél helyezkedett el, ahol ezáltal egyedülinként feltételezhetjük, hogy egyfajta nyeregtetős tetőszerkezettel bírt. A többi épület alapgöd3. A KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET OBJEKTUMAI 3.1 Házak, épületek (3. ábra) A késő avar kori településrészletnek összesen öt tüzelőberendezéssel ellátott épületét (házát?), öt épületét és egy gödör formájú, talán épületnek nevezhető jelenségét tárták fel. A megkülönböztetés alapja minden esetben a tüzelőberendezés megléte vagy hiánya volt, mely mint látni 5 Talán némi összefüggés mutatkozik a humuszolás mélysége és az objektumok értékelési lehetősége között. A 41/67. sz. objektum tüzelőberendezés nélküli épületnek lett meghatározva, azonban legsekélyebben pont ott maradt meg, ahol a tüzelőberendezést sejteni lehet (az É-i vagy ÉK-i sarokban) - így könnyen elképzelhető, hogy eredetileg tüzelőberendezéssel rendelkezett az épület. A 40/66 sz. tüzelőberendezéssel rendelkező épület betöltésében pedig talán épp amiatt maradt meg szinte a legtöbb kerámia, mivel az egyik legnagyobb mélységben feltárt objektum volt.
