Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)

Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)

KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS HAJDÚNÁNÁS HATÁRÁBAN II.

9

Obj./Str.

Méret (m)

Alapterület (m2)

Relatív mélység (cm)

Házforma (megközelítőleg)

Oszlophely(ek) száma

Oszlophely(ek) formája

35/61

2,8x3-3,2

8,4-9

7-18

négyzetes

1

kerek

39/65

2,8-2,9x2,5-2,7

7-7,8

21-32

téglalapos

2

ovális

40/66

2,4-2,7x2,9-3,2

7-8,6

11-36

téglalapos

1

kerek

41/67

2,7-2,9x2,4-2,8

6,5-8,1

0-18

négyzetes

5

kerek

42/68

2,2-2,5x 2,7-2,9

5,9-7,3

11-29

téglalapos

2

kerek

59/137

2-2,5x2,2-2,6

4,4-6,5

6-27

négyzetes

?

7

60/142

19-2,9x3,3

6,3-9,6

4-11

téglalapos61/148

1,7—2,9x 2,6-2,8

4,4-8,1

4-14

négyszögletes

2?

kerek

69/161

2,1-2,7x2,8-3,3

5,9-8,9

4-18

téglalapos

?

7

72/169

2-2,8x3,3

6,6-9,2

7-36

téglalapos4. ábra Az avar kori épületek metrikus adatai és az oszlophelyek adatai

re olyannyira szabálytalan, hogy semmilyen következtetést nem tudunk levonni a valamikori kinézetükre vonatkozóan.6 Az 58/136 sz. amorf ala6 Ez szöges ellentétben van azzal a képpel, ami a Hajdúnánás, Mácsi-dűlői késő avar kori településnél bontakozott ki: a 27 ház mindegyike legalább egy tüzelőberendezéssel volt ellátva (leginkább az egyik sarokban kialakított agyag felépítményű kemencével), az előkerült oszlophelyek száma mindenhol legalább kettő volt (a gödörfal hosszának függvényében a leggyakoribb elrendezés az oldalanként három vagy négy oszlophely volt). A házak részben nyeregtetővel lehettek fedve (kétoszlopos szerkezetűek), részben a sarokoszlopok miatt minden oldalon felmenő falakkal kellett, hogy rendelkezzenek. (Bajkai 2014,35)

kú, sekély, egyenetlen aljú gödör esetében felmerült, hogy az egy nagyon sekélyen és részben megfogott épület lenne. Tőle közvetlenül K-re egy oszlophely helyezkedett el (57/135), mellyel viszonya kérdéses; valamint a helyszíni megfigyelések szerint a gödör K-i felében égésnyomokat figyeltek meg a feltárók. Kerámiaanyag nem került elő belőle, talán valamiféle műhelynek tekinthetjük.

Nem vagyunk sokkal szerencsésebb helyzetben a tüzelőberendezésekkel kapcsolatban sem. Igen rossz megtartásban és szétrombolt állapotban kerültek elő, melyek csak kis részben lehetnek a gépi humuszolás következményei. A feltehetően felépítménnyel rendelkező tűzhelyek az ÉK-i és ÉNy-i sarokban helyezkedtek el: ezek részben az épületek sarkában meg-