Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)
7 Bajkai Rozália KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS HAJDÚNÁNÁS HATÁRÁBAN II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)1 BEVEZETÉS Jelen évkönyv 2014-es számában indítottam útjára Hajdú-Bihar megye avar kori településeit feldolgozó sorozatot azzal a szándékkal, hogy az M3 és M35 autópályák építését megelőző feltárások során előkerült avar kori településeket bemutassam. Elsőként Hajdúnánás, Mácsi-dűlő késő avar kori település leletanyagát és jelenségeit értékeltem, melytől mintegy 9 km-re Ny-ra fekszik a Fekete-halom nevű lelőhely, jelen tanulmány témája. A földrajzi közelség alapvetően feltételezné a két teleprészlet hasonlóságát, azonban mint látni fogjuk, korántsem ez a helyzet. A 41. sz. lelőhely Hajdúnánástól ÉNy-ra, a Keleti-főcsatornától Ny-ra, a Fekete-halom nevű kurgán D-i oldalán fekszik. (1. kép) Az M3 autópálya építését megelőzően került sor a lelőhely feltárására, 2003. augusztus 25. és október 21. között, Raczky Pál, Anders Alexandra (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Régészettudományi Intézet) és Nagy Emese Gyöngyvér (Déri Múzeum, Debrecen) vezetésével.2 Összesen 9600 m2 területen 79 objektumot tártak fel, melyek közül 69 bizonyult régészeti korúnak: kora bronzkori Nyírség-kultúrához köthető temetkezések (Dani 2004,27-39), szarmata és késő avar kori településobjektumok kerültek elő.3 (2. kép) A feltárt avar kori településréteghez a feltételesen idesorolhatókat is belevéve összesen 32 objektum tartozott. A helyenként egyes objektumokból felbukkanó tégla- és porcelántöredékek újkori bolygatásra utalnak a területen. 1. FÖLDRAJZI KÖRNYEZET A lelőhely a Hajdúhát nevű kistájon fekszik, infúziós löszös (hidroeolikus üledék) talajon: ez az Alföld speciális löszváltozata, mely alacsony fekvésű, vízjárta ártereken halmozódik fel. Az eolikusan szállított por vízben ülepedett le, vagy utólagos vízzel borítottság következtében kilúgozódott. Az alföldi folyók egykori árterületein fordul elő, a típusos lösznél tömöt1 Készült „Az átalakulás évszázadai - települési struktúrák, települési stratégiáka Kárpát-medence központi részein a 8-11. században" c. NK i0453B.sz. OTKA-pályázat támogatásával. A digitális lelőhelytérképek alapjait az Archeodata 1998 Bt. munkatársai készítették, majd a szerző kérésére Vágvölgyi Bence (MTA BTK Régészeti Intézet) szerkesztette át, amit ezúton is köszönök neki. Az EOV térképért Merva Szabinának (MTA BTK Régészeti Intézet) tartozom köszönettel. Köszönöm továbbá dr. Takács Miklósnak, hogy tanácsaival segítette a szöveg végleges formába öntését. 2 A feltáróknak ezúton is köszönöm a lehetőséget a lelőhely feldolgozására. 3 A helyszíni megfigyelések alapján a 9-10. századra helyezték a település korát. (Anders 2004,225) tebb, fakóbb, kisebb mésztartalmú, anyaga folyóvízi agyaggal, iszappal, homokkal keveredhet (Gyalog 2005,145,154)4 A feltárt majdnem 1 hektárnyi terület a Fekete-halom nevű kurgán délkeleti lábánál található, az egykori Csingilingi-ér partján, mely ÉK-i irányból képez határt (Anders 2004,225). A lelőhely kiterjedését terepbejárás során egy nagyjából É-D-i irányú dombhátra lokalizálták, mely 95 m-es tengerszint feletti magasságban van. Az autópálya nyomvonala által érintett terület a prognosztizált lelőhelyet nagyjából középen vágta el: ez a kis szelet az érintett dombhátra merőleges, ami miatt az eltávolított humuszréteg változó vastagságú volt. Néhány mélyebben fekvő helyen közel 1,5 m vastag humuszréteg fedte az objektumokat. (3. kép: 1,3) 2. A FELTÁRT RÉGÉSZETI JELENSÉGEKRŐL A szarmata kori gödrök a feltárt felszín DNy-i végében, valamivel mélyebben helyezkedtek el, mint a kora bronzkori sírok, melyek a terület közepén feküdtek. Az avar kori házak és épületek szintén a magasabb felszínen feküdtek, míg a kutak a déli részen az alacsonyabb fekvésű területen. (2. kép) A kora bronzkori sírok a Nyírség-kultúra csontvázas temetkezései voltak, összesen hetet lehetett ide sorolni, melyekből négynek csupán gödre maradt meg csontok nélkül (Dani 2004,27-28). Római császárkori szarmatának bizonyult négy, viszonylag nagyméretű, kerek, méhkas alakú gödör, melyekből szarmata kori kerámia is került elő. Átmérőjük 1,7-2,5 m között váltakozott. További 21 gödör, illetve három kisebb méretű gödör - melyek akár oszlophelyek is lehettek -, keltező értékű leletanyag híján csupán feltételesen köthetők a szarmata korhoz. (1. ábra) Összeköti még a jelenségeket az, hogy a feltárt terület DNy-i végében csoportosulnak. A késő avar korhoz 18 kerámiával jól keltezhető jelenséget sorolhatunk: házak, épületek, gödrök, árkok, kutak, szabadban álló kemencék és tűzhely nyomai. (2. ábra) További 14 jelenséget keltezhető leletanyag hiányában feltételesen tudunk a késő avar kori településrészlethez kötni. Ezek főként a terület középső és ÉK-i részét foglalták el: a házak és épületek két jól látható csoportba különöltek el, ugyanúgy, mint a kutak a többi jelenségtől. A település érdekessége az az árokrendszer, mely két, egymással merőlegesen futó, nagyjából É-D és Ny-K-i irányú árokból áll: ez 4 A Hajdúnánás, Mácsi-dú'lői késő avar kori település kissé eltérő talajon, (típusos) löszös talajon helyezkedik el: eolikus (szél által szállított) üledék, melynek mésztartal- ma jelentős, tömegesebb kiválása esetén helyenként meszes konkréciók (löszbabák) képződnek. (Gyalog 2005,145-146)
