Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Természettudomány - Mező Szilveszter: Adatok a Déri Múzeum madártani gyűjteményéhez. 1. rész. Az ornitológiai gyűjtemény története
71 Mező Szilveszter ADATOK A DÉRI MÚZEUM MADÁRTANI GYŰJTEMÉNYÉHEZ1 1. rész. Az ornitológiái gyűjtemény története 1. A HORTOBÁGYI MÚZEUM MEGALAPÍTÁSA Amikor 1930. május 25-én megnyitották a Déri Múzeumot, az újonnan létrehozott intézményben természettudományi gyűjtést és feldolgozást folytató egységet nem létesítettek. Annak ellenére maradt el ennek a tárnak a megszervezése, hogy már a Déri Múzeum elődjének számító Városi Múzeum is rendelkezett egy kisebb természetrajzi anyaggal, és maga Déri Frigyes ( 1852-1924) is fontosnak tartotta, hogy a gyűjteményeit majdan bemutató múzeumban a természettudományi muzeológia szakága is képviselve legyen. Nincs információnk arról, hogy a Városi Múzeum gyűjteményében voltak-e magasabb rendű állatok preparátumai, köztük madarak kitömött példányai. Ám ha léteztek is ilyenek, bizonyára olyan szórvány darabok lehettek, amelyek nem tudatos gyűjtőmunka, hanem alkalomszerű lakossági ajándékozás révén kerültek a múzeumba. Mindenesetre a Városi Múzeum szaporulati naplóiban csak egyetlen olyan tétel szerepel, ami kapcsolatba hozható a madártani gyűjteménnyel. Ez a tárgy a 906. sorszám alatt feltüntetett sárgarigó-fészek, amit 1906. július 17-én Maurer Emil ajándékozott Halápról a múzeum természetrajzi gyűjteményének.2 A Déri Múzeum madártani gyűjteményének kialakulása, fejlődése és későbbi sorsa szoros összefüggésben áll az egykori Hortobágyi Múzeum születésével, rövid létével, majd pusztulásával. Kz „első magyar pusztai múzeum" qonMala Ecsedi István (1885-1936) nevéhez köthető, aki a Déri Múzeum első igazgatójaként, és nem mellékesen a Hortobágy kiváló ismerőjeként már 1931-ben felvetette a nevezett kiállítóhely létrehozását.3 Úgy gondolta, hogy a tájegység színes néprajzi hagyományai mellett a vidék természeti értékeit is érdemes lenne bemutatni a leendő hortobágyi múzeumban4 Elképzelése nem volt előzmények nélküli, hiszen a századfordulótól kezdve, de főleg 1920 után mindjobban felerősödött a megye, mindenekelőtt a Hortobágy élővilága iránti érdeklődés. A kutatókat különösen a puszta madárvilága foglalkoztatta intenzíven. Ekkor indultak meg azok az alapos ornitológiái vizsgálatok és madáretológiai kutatások, amelyek jelentős mértékben elősegítették Debrecen és tágabb 1 A tanulmányt lektorálta dr. Lovas Márton Levente biológus 2 Szabad Királyi Debrecen Város Múzeuma „SzaporulatiNapló" 1906. II. k. 3 LOVAS Márton: A Déri Múzeum természettudományi gyűjteménye (1930-1970). A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972. Debrecen, 1974.553. oldal 4 LOVAS Márton: A természettudományos kutatások története Debrecenben és HajdúBihar megyében. A Déri Múzeum természettudományi gyűjteményének kialakulása. Tiszavilág Ili. kötet, Tiszaföldvár, 2008.177. oldal környezete madárvilágának megismerését.5 A kutatásokban nagy szerepe volt az Országos Madártani Intézetnek.6 Segítségével kiterjedt madár- megfigyelő hálózat jött létre, melynek tagjai az Aquila folyóirat hasábjain (és más fórumokon) rendszeresen közzétették tapasztalataikat.7 Számos szerző, köztük Nagy Jenő, id. Szomjas Gusztáv, if). Szomjas Gusztáv, Szomjas László, Német Sándor, Sátori József, Tarján Tibor, Sóvágó Mihály, Striss Lajos, Sőregi János, Nagy László és Gaál Mihály értékes publikációkkal járultak hozzá a megye és azon belül a Hortobágy madárvilágának feltárásához.8 Az Országos Madártani Intézetből Chernél István, Gaál Gaston, Schenk Jakab és Vasvári Miklós ide vonatkozó írásai érdemelnek említést.9 Az Aquila mellett több hortobágyi témájú madarászati írás jelent meg ekkoriban a Debreceni Képes Kalendárium, a Debreceni Szemle, a Nimród Vadászújság, a Zoológiái Lapok és a Természettudományi Közlöny oldalain is, tovább népszerűsítve e témát, s fokozva az érdeklődést a puszta madárvilága iránt. Ecsedi tervének megvalósulására, vagyis a Hortobágyi Múzeum megalapítására akkor nyílt reális esély, amikor 1933-ban felállították a helyi idegenforgalmi bizottságot, amely a múzeumi szakemberekkel együttműködve javaslatot nyújtott be Debrecen polgármesteréhez a Hortobágyi Csárda (és környezete) rendezése ügyében.10 E szerint az új filiálé kialakításához és berendezéséhez a Déri Múzeum „fölös anyagát" kívánták felhasználni." Alapos előkészítést követően született meg 1934-ben Vásáry István (1887-1955) polgármester határozata, mely kimondta a Hortobágyi Múzeum megalapítását és elrendelte annak létrehozását a csárdaépület három szobájában.12 Fontos mérföldkő volt ez az esemény a Déri Múzeum természetrajzi tárának történetében is, mert a Hortobágyi Múzeum - mint kihelyezett fiókintézmény és állandó kiállítóhely - a soron következő években lényegében egyet jelentett a Déri Múzeum természetrajzi gyűjteményével. A két szervezeti egység ezután közel egy évtizeden át elválaszthatat5 LOVAS Márton: Faunisztikai kutatások Debrecenben és Hajdú megyében 1800-1945 Déri Múzeum Évkönyve 1974. Debrecen, 1975.181. oldal 6 üo. 7 Uo. 8 üo. 9 Uo. 10 SŐREGI János: Vezető a Hortobágyi Múzeumban. A múzeum története. Városi Nyomda, Debrecen, 1940.5. oldal. 11 Uo. 12 SŐREGI J.: i.m. 1940.7. oldal
