Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)
22 BAJKAI ROZÁLIA 19/19 gödör (gödörkomplexum?) Keltezés: Római császárkor, szarmata (feltételes) Leírás: Amorf, nagyméretű, mély gödörkomplexum. Két metszete is készült: egy ÉK-DNy-i irányú metszet (19/52), mely ÉNy felé néz és ez a 44/98 gödörrel közös metszet is; valamint egy ÉNy—DK-i irányú metszet (19/53), mely ÉK felé néz és ez a 28/28 tűzhellyel közös metszet. Betöltése kevert, lazább, halványbarna homok, löszkiválásos foltokkal; alatta kissé kevert, egységes hatású, lazább sötétbarna, homokos humusz vagy kevert lazább, sötétbarna, homokos humusz patics- és kerámiafoltokkal. A halványbarna homok, löszkiválásos foltokkal az objektum D-i részének alsó rétegeiben újra előbukkan; az É-i részében viszont az alja közelében kissé kevert, lazább, sárgás, világosabb homok volt. Több egymás mellé ásott gödörből áll, aminek az ÉK-i részénél található a 28/28 tűzhely. A tűzhelyből származó égett agyagdarabokat találtak bontás közben a gödör K-i részében, másodlagos helyzetben. Méret: 5,8x2,7 m; Relatív mélység: 0,78-1,07 m Leletanyag: csiga 25/25 gödör (árokrészlet?) Keltezés: Római császárkor, szarmata (feltételes) Leírás: Ovális, kisméretű, sekély gödör. É-D-i irányú metszete készült, mely Ny felé néz. Betöltése kissé kevert, egységes hatású, lazább sötétbarna, homokos humusz. Elképzelhető, hogy a 29. ároknak egy mélyebb, megmaradt, rövid szakasza; mintegy 5 méterre van az árok feltárt végétől. Méret: 0,4x0,7 m; Relatív mélység: 0,2 m Leletanyag: 26/26 gödör (gödörkomplexum?) Keltezés: Késő avar kor Leírás: Amorf, nagyméretű, közepes mélységű, egyenetlen aljú gödör. DNy—ÉK-i irányú metszete készült, mely ÉK felé néz. Betöltését nem tudjuk, üres metszete készült csak. A gödör az ÉK-i szelvényfal alatt is folytatódik, teljes feltárásra nem volt lehetőség. Észak felől a 33/55 sz. gödörrel szomszédos, mely metszi a 26/26 sz. gödröt a helyszíni megfigyelések alapján. A 33/55. sz. gödörtől északra van a 31/29 sz. gödör, melyeket valamifajta sekély, azonos megegyező betöltéssel rendelkező objektum köt össze, talán a 26/26 sz. gödör. A lelőhely térképét nézve szembeötlik a lehetőség, hogy ez a széles, váltakozó mélységű objektum a 29/30. sz. árok folytatása lenne D felé. Méret: Legnagyobb mérhető kiterjedés: 4,3x5 m; Relatív mélység: 0,36— 0,61 m Leletanyag: kerámia, állatcsont, tapasztás, vaseszközök 36 FÜGGELÉK 1: AVAR KORI OBJEKTUMOK KATALÓGUSA36 27/27 gödör Keltezés: Késő avar kor (feltételes) Leírás: Kerek, kisméretű, sekély, egyenes aljú gödör. É-D-i irányú metszete készült, mely Ny felé néz. Betöltése kevert, lazább, halványbarna, puha kissé homokos humusz, löszpöttyökkel keverve. Méret: Átm.: 0,7-0,8 m; Relatív mélység: 0,07 m Leletanyag: állatcsont 28/28 tűzhely Keltezés: Késő avar kor Leírás: Kissé amorf, viszonylag nagyméretű tűzhely (kemence lehetett, de felépítménye nem maradt meg). Oldala vörösre átégett, sütőfelülete jól kiégett. ÉNy—DK-i irányú metszete készült, mely ÉK felé néz, és a 19/19 gödörrel közös metszet. A sütőfelület feletti betöltés kevert, lazább, sötétbarna, homokos humusz patics- és kerámiafoltokkal. Viszonya a 19/19 gödörrel nem tisztázott, betöltésük nem válik el élesen egymástól. A19. gödörből nem került elő kerámiaanyag, ellenben a 28. sz. tűzhellyel, ahol valószínűleg a betöltésből jött elő egy avar korinak tartható kerámiatöredék. A 28. sz. tűzhelyből származó agyagdarabokat találtak a gödör K-i részében, másodlagos helyzetben. Méret: 13x1,4 m; Relatív mélység: 0,11-0,14 m Leletanyag: kerámia, állatcsont, őrló'kőtöredékek 29/30 árok Keltezés: Késő avar kor Leírás: Hosszú, DNy-ÉK irányú, változó mélységű és szélességű árok. Alapvetően viszonylag sekély, helyenként lemélyül: pl. 29/39 metszetfalnál, oszlophely nyoma lehet(?); betöltésében paticsfoltos, egy sárga agyagcsík látszódik (beomlás?), mely már a betöltődést mutatja. A 29/42 metszetfalnál egy mély és egy sekély része látszódik az ároknak, itt is lemélyedő oszlophellyel van dolgunk. Ez egyébként az egész feltárt árokrészen jellemző, hogy többször mélyed le kör alakban, oszlopos megerősítés helyei lehetnek, vagyis az árok kerítőfalként funkcionált. Ré- zsűs vagy egyenes falú, alja egyenes vagy ívelt. A 29. ároktól Ny-ra, mielőtt a felszínhatárhoz érne, egy másik vele párhuzamos árok kezdődik. Külön számot nem kapott a feltárás során, a 29. árok részeként kezelték; talán egyfajta megerősítése lehetett az árokrendszernek. Több ÉNy—DK-i irányú metszete készült az ár(k)oknak, betöltése kissé kevert, egységes hatású, lazább sötétbarna, homokos humusz; alatta helyenként erősen kevert, lazább sötétbarna, homokos humusz, foltokban szemcsés, sárga homoklerakódásokkal; vagy helyenként kevert, igen tömör, halványbarna, betömörödött humuszos homok sárga homok- és löszpöttyökkel. Ott, ahol két párhuzamos ága kezdődik az ároknak a betöltés kevert lazább, sötétbarna, puha, kissé homokos humusz, löszpöttyökkel keverve. Méret: H.: 43 m (párhuzamos szakasszal együtt: 54,9 m); Sz.: 0,5-2 m; Relatív mélység: 0,07-0,72 m Leletanyag: kerámia (29/31); állatcsont (29/34); kerámia, állatcsont, őrlőkőtöredék (29/37); állatcsont (29/40); állatcsont (29/49) 36 A katalógusban az avar kori, a feltételesen avar kori és olyan objektumok szerepelnek, melyek leírása a település értelmezése szempontjából fontos.
