Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)
KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS HAJDÚNÁNÁS HATÁRÁBAN II. 23 30/50 sírgödör Keltezés: Kora bronzkor (Nyírség-kultúra)37 Leírás: K-Ny-i tájolású, lekerekített sarkú, téglalap alakú, teljesen feldúlt sírgödör. Ny-K-i irányú üres metszete készült, betöltését éppen ezért nem tudjuk. A feltárók feltételesen a bronzkorra keltezték a 32/51. sz. kora bronzkori sírral való formai hasonlóság, közelség és irányítás miatt. Betöltéséből avar kori kerámia került elő, így az eredetileg kora bronzkori sírgödörbe vagy beleástak egy kisebb gödröt az avar korban (aminek nyoma már nem maradt), vagy egyszerűen az avar kori járószintró'l került bele a sírgödörbe a kerámia.38 Méret: 1,8x1,4 cm; Relatív mélység: 0,55-0,57 m Leletanyag: kerámia, állatcsont, téglatöredék 31/29 gödör Keltezés: Római császárkor, szarmata (feltételes) Leírás: Kerek, viszonylag nagyméretű és mélységű gödör. É-D-i irányú metszete készült, mely K felé néz és a 33/55 sz. gödörrel közös metszet (33/54). Betöltése kevert, lazább, sötétbarna, puha, kissé homokos humusz, löszpöttyökkel keverve. A 33/55 sz. gödörtől északra található. Betöltésük nem válik el egymástól, kb. 10 cm mélységig, utána két külön gödörként mélyülnek le. Lehet, hogy valamiféle munkagödrökről van szó, melyek felső, közös részét a humuszolás megrongálta. A lelőhely térképét nézve szembeötlik a lehetőség, hogy 26/26 széles, váltakozó mélységű objektum a 29/30. sz. árok folytatása lenne D felé. Méret: 1,7x1,5 m; Relatív mélység: 0,5-0,57 m Leletanyag: 33/55 gödör Keltezés: Késő avar kor Leírás: Kerek, viszonylag nagyméretű és mélységű, kissé méhkasos gödör. Félig üres metszete készült, mely Ny-K-i irányú és D felé néz. Betöltése kissé kevert, egységes hatású, lazább, sötétbarna, homokos humusz, helyenként paticsfolttal és löszpöttyökkel. A 31/29 gödörrel egy közös félmetszete is készült, mely É-D-i irányú és K felé néz (33/54). A két gödör betöltése nem válik el egymástól kb. 10 cm mélységig, utána két külön gödörként mélyülnek le. Lehet, hogy valamiféle munkagödrökről van szó, melyek felső, közös részéta humuszolás megrongálta. A lelőhely térképét nézve szembeötlik a lehetőség, hogy 26/26 széles, váltakozó mélységű objektum a 29/30. sz. árok folytatása lenne D felé. Méret: 1,8x13 m; Relatív mélység: 0,45-0,75 m Leletanyag: kerámia, őrlőkő töredékek 37 A sírleírás Dani Jánosnak a lelőhely Nyírség-kultúra temetkezéseit feldolgozó tanulmánya alapján készült. (Dani 2004,28) 38 Tévesen szerepel a lelőhely Nyírség-kultúra temetkezéseit feldolgozó tanulmányában, hogy a sírgödörben újkori téglatöredékeken kívül nem volt semmi: pont hogy az avar kori kerámia jelenléte okoz némi dilemmát. (Dani 2004,28) 34/60 gödör Keltezés: Római császárkor, szarmata (feltételes) Leírás: Humuszban jelentkező, kerek, nagyon sekély gödör. Állatcsontok kerültek elő a humuszban, azok felszedése után el is tűnt a gödör foltja. Méret: Leletanyag: állatcsont 35/61 épület Keltezés: Késő avar kor Leírás: Félig földbe mélyített, sekélyen jelentkező, megközelítőleg négyzet alakú épület kemencével. Irányítása É/ÉNy-D/DK. Két metszete is készült, egy megközelítőleg D-É-i irányú (35/69,35/71), valamint egy megközelítőleg K-Ny-i irányú (35/70,35/72). Betöltése kevert, lazább, sötétbarna, puha, kissé homokos humusz, löszpöttyökkel keverve. Az épület alján kis foltokban letaposott, fekete színű, nagyon vékony (2-3 mm) padlóra utaló nyomokat figyeltek meg a feltárók. Az épület közepén gyengén átégett, 40x40 cm-es vörös/szürke színű folt (nyílt tűzhely nyoma). Az ÉNy-i sarokban kemence maradványai (35/96): épített szerkezetű, nem agyagkockába vájták, az É-i fal felőli oldala maradt meg mintegy 10 cm- es magasságban, 3-5 cm vastagságban. Méret: 03x0,5 m. A fala nem illeszkedik az épület gödrének falához, egy 6-10 cm-es távolság van közöttük. Töredékes állapotban a falazat többi része a padlón feküdt, egy részükön ág- és vesszőlenyomatok látszódnak. Sütőfelületnek nyoma nem maradt meg, átégve is csak gyengén volt. A DK-i fal közepénél, a faltól mintegy 15 cm-re egy oszlophely (35/120): kerek, enyhén rézsűs falú, lefelé szűkülő aljú (Átm.: 0,37 m; Relatív mélység: 0,64 m). Az oszlophelynél a DK-i fal ívesen kiszélesedik, talán bejárat helye? Méret: 2,8x3-3,2 m; Relatív mélység: 0,07-0,18 m Leletanyag: kerámia, állatcsont, őrlőkőtöredék, tapasztás 39/65 épület Keltezés: Késő avar kor Leírás: Félig földbe mélyített, sekélyen jelentkező, téglalap alakú épület kemencével. Irányítása ÉK-DNy, megegyezik a 40/66 sz. épülettel. Két metszete is készült, egy megközelítőleg D-É-i (39/99,39/101), valamint egy Ny-K-i irányú (39/100,39/102). Betöltése kevert, lazább, halványbarna, puha, kissé homokos humusz, löszpöttyökkel keverve; valamint erősen kevert lazább, halványbarna-drappos homok, rengeteg apró humusz-, barna homok- és löszpöttyökkel keverve. Fala függőleges, helyenként enyhén rézsűs. Az épület DNy-i sarkában, ill. részben az ÉNy-i fal mentén padka figyelhető meg (H.: 1,25 m, Sz.: 0,15-0,18 m; Mélység: 0,07 m). A padka talán az épület valamikori bejáratát jelzi. Az épület ÉK-i sarkában egy agyagtömbbe vájt valamikori kemence nyoma (39/103): patkó alakú, alja 2-3 cm vastagságban átégett, de nem tapasztott (H.: 0,43 m; Sz.: 0,32 m; Mag.: 0,13-0,15 m). Az épület ÉK-i falának közepénél, félig az alapgödör falába is vájva egy ovális alakú, teknős aljú oszlophely volt, mely külön strat. számot nem kapott (Méret: 0,35x0,28 m; Relatív mélység: 0,36 m). Az épület DNy-i falának közepénél, az alapgödörtől 20 cm-rel beljebb egy másik oszlophely volt: ovális, mély, függőleges
