Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Erdélyi József debreceni fogadtatása
130 BAKÓ ENDRE sában a „Debreczen" is elhelyezi a fiatal írókat a kortársi irodalom palettáján. „A nagyszabású irodalmi ünnepen fellép Erdélyi József, a modern népies líra megteremtője, akinek kötészetében oly ízesen keveredik a magyar lélek régi és új bánata".5 Másik helyen olvassuk: „Nem jönnek egészen váratlanul - versek, novellák szállásozó csapata járt előttük éveken át, s ma már alig van művelt olvasó Debrecenben, aki ne ismerné Erdélyi Józsefnek egy-egy üde szépségű népies dalát".6 A rendezvény napján vezércikk méltatta az eseményt.7 A korszakos jelentőségű írónemzedék képviselőit elsőnek Ady Lajos, a társaság elnöke köszöntötte, majd Kertész Dániel egy Ady-költeményt interpretált, illetve a vendégek verseiből egy sorozatot szólaltatott meg. Juhász Géza tanulmányában megrajzolta minden meghívott portréját. Végül a vendégek léptek a pódiumra, sorrendben Szabó Lőrinc, Németh László, Illyés Gyula, Kodolányi János, Gulyás Pál. „Erdélyi József verseiben a népi erő csodaszerű áradása ragadta meg a közönség lelkét" - írja a jobboldali újság.8 Egy másik referádából megtudjuk, hogy Juhász Géza „hangoztatta az új irodalom önállósításának szükségét, mert a Nyugat 'művészi szabadelvűsége' nem mutatkozik termékeny elvnek a legújabb generáció számára". Erdélyit mint az új népdal megteremtőjét méltatta.9 10 11 A társlap beszámolója kissé eltérő fellépési sorrendet jegyzett fel. „A kitűnően sikerült est utolsó száma Erdélyi József felolvasása volt, akinek egyszerű, végsőkig leegyszerűsített művészi mondanivalóját melegen tapsolta a közönség. Az irodalmi ünnep után a vendégek tiszteletére bankett volt az Újságíró Clubban."'0 A rendezvényen jelen volt Oláh Gábor is, akinek Kodolányi és Erdélyi tetszett legjobban. Többek közt ezt jegyezte be naplójába: „Itt járt Erdélyi Jóska is, a kiskanászból lett új költő. Olyan kedves pofa ez a naiv, szinte harmatosán üde parasztkölyök, hogy egyszerre belovagolt a szívembe. Pompás parasztos, legényes hetykeséggel szavalt el három versét. 'Még megtanult maga szavalni' - dicsérte valamelyik ismerőse. Jóska azt mondja rá isteni naivan: 'Csak egy kicsit meg kell haragudni az embernek, oszt' megy'. - Ott ült mellettem. Szabó Lőrinc szerelmes verset és politikai rigmust olvasott fel; Jóska mormog: nem szeretem az erotikus verseit, csak a politikait. Kedves büszkeséggel vallja, mikor dicsérem üdeségét: kis kanászból is lehet költő. Csak ne veszítse el a baltáját. Ez a fiú az első igazi népi költő, akit életemben láttam. Ennek a dalait azután kézből veheti át a magyar nép. Pedig hát román fiúból lett magyarrá."" Érdekes, Oláhnak nem jutott eszébe, amit mások észrevették, pedig minden bizonnyal büszke lett volna rá: többen Erdélyi József előfutárának vél5 Szabó Lőrinc az új irodalom debreceni estjén. Debr. 1931. nov. 26.6. 6 Mit jelent az Ady Társaság vasárnapi ünnepélyei Debr. 1931. nov. 29.4. 7 Új írók köszöntése, DFÚ, 1931. nov. 30.1. 8 Hatalmas siker kísérte a fiatal magyar írók és költők debreceni bemutatkozását. Debreczeni Újság—Hajdúföld, 1931. dec. 2.3. 9 Hatalmas sikert aratott az Ady Társaság irodalmi estje. DFÚ, 1931. dec. 1.5. 10 K. L: Az új írói nemzedék az Ady Társaság ünnepén. Debr. 1931. dec. 1.3. 11 Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor. Debrecen, 2002.446. ték. (Például Juhász Géza, Féja Géza). Ez a központi gondolata Asztalos Dezső egy cikkének is.12 A bankettről szóló tudósítás azért fontos, mert az oldottabb légkörben tervek, kapcsolatok, barátságok szövődtek. Az egyébként visszahúzódó Gulyás Pál elsősorban Németh Lászlóval, de másokkal is, baráti diskurzust kezdett.13 A baráti kontaktusnak tudható be, hogy Erdélyi Józsefet egy év múlva ismét Debrecenbe hívták, Juhász Gézával és Gulyás Pállal közös szereplésre. Egy beharangozó cikk nem kevesebbet állít, mint „Az Ady utáni líra eltévelyedése után Erdélyi vágott új csapást a járhatatlan bozótban és a magyar dal őserejű tiszta népi hangja szólalt meg gyönyörűbbnél gyönyörűbb költeményeiben."14 A fiatal Erdélyit már-már mitikus rajongás övezte, amint arra Kardos László is példát adott. „Ma délután a Déri Múzeum dobogójáról egy új magyar költő szól Debrecenhez. Ez a költő a legnagyobbak közül való, azok közül, akiknek ujja érintésétől megrázkódik a magyar Vers tündére, és fáradt tagjaiban villamos élet pezsdül. Erdélyi József, akinek rímeiért e város tisztább kultúrájú publikuma ma délután a múzeumba gyűl, valóban csodálatos jelenség. (...) Erdélyi József hatásában az a rendkívüli, hogy nemcsak a vele egykorúakat, vagy éppen a nála is fiatalabbakat, hanem az előtte járt generációt is megbabonázta. (...) Az egész népköltészeti áramlat, amely zenében Bartók és Kodály nevéhez kapcsolódik, a lírában Erdélyi József köteteiben igazolódik és ér tiszta csúcsokig. (.. ,).15 Megjelent egy másik, mondhatni tanulmányméretű írás is, amelynek te- leologikus gondolatmenete szerint .. a kilencszáztízes évek végén egyre mélyebbre sodródott az európai szellemi élet a háborúk és forradalmak vérörvényeibe, végső lehetősége is tünedezni kezdett, hogy a népköltészet egyszerű, tiszta kifejezésmódja visszatérhessen valaha. (...) A Kas- sák-csoport kifejezésmódja a leghomályosabb Ady-versekét is felülmúlta keresett bonyolultságában." De a háború után „aránylag hamar megkezdődött a tisztulás ebből a zűrzavarból". A szerző szerint ebben Ady és Móricz népi ízű alkotásain kívül néhány másodvonalbeli költőnek, Gyó- ni Gézának és a megszállt területek egy-két új lírikusának is érdemei vannak, de a népi kifejezésmód becsületét végső soron Erdélyi József szerezte vissza. A szerző is tudja, hogy „nincs költő, aki a világ külsőségeiből kevesebbet vállalt volna, mint ő. De a forrás egyre buzgóit, a kis víztükör egy12 Debrecen, az új népi költészet nevelője. Napkelet, 1939. II. 324-327. 13 Erdélyinek rövidesen ezt a levelet küldte: „Józsikám, kísérőlevelemet vedd úgy, hogy itt ki akartam önteni előtted elméletileg is nézetemet a versírásról. Persze nem rendszeresen, csakúgy mozaikszerú'en. Beszélgetéspótlék gyanánt. Nehogy úgy vedd, mintha én itt teketóriáznék, nagyképíísködnék, vagy okvetetlenkednék. Most, hogy megismertelek, úgy is, mint aki olyan fogékony vagy azanalízis iránt is (ezt nem akarják elhinni rólad, akik pusztán ösztönembernek kiabálnak ki: tehetséges ösztönember. ..), épp ezért Neked ezeket őszinte szívvel elmondom. A szív érzése, a hangulat forrósága: ez a fő, tudom. De nem felejtem Németh ama szép mondását: Az Istenadta tehetség kevés ma jó esztétika nélkül, azonban a jó esztétika is kevés, ha az írásnak nincs gyémántból a szíve. A Tűz és a Gyémánt nevében üdvözöllek! GP. 931. XII. 10." PIM. 4324/4/1-2. 14 Erdélyi József, az országos hírű fiatal költő Debrecenben szerepel vasárnap az Ady Társaság irodalmi estjén. Debr. 1932. dec. 14.8. 15 Kardos László: Költő a pódiumon. DFÚ. 1932. dec. 18.6.
