Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)

Irodalomtörténet - Bakó Endre: Erdélyi József debreceni fogadtatása

ERDÉLYI JÓZSEF DEBRECENI FOGADTATÁSA

131

re duzzadt. Benne ringanak életünk kis dolgai, de a föld és ég vihara s örök csillagai is".16 Erdélyi tehát a debreceni megítélés tükrében „epochális alkotó". Az Ady Társaság megadta a módját: Ady Lajos elnök vezette be az estet, majd Szegi Pál tartott előadást „Az új magyar líra" címen, Erdélyi versekkel és mesével is szerepelt, Kardos László Juhász Géza és Gulyás Pál költészetéről olvasott fel tanulmányt, s több szavalat is elhangzott. A beszámoló „nagy költőként" emlegeti Erdélyi Józsefet.17

A „nagy költő" időközben nem csupán verseivel, de botrányaival is a magyar irodalmi élet egyik központi szereplője lett. 1937 augusztusában jelent meg a Solymosi Eszter vére c. alantas szellemű versszövege, mely egy primitív, nevetséges vérvádat újított fel esztétizált formában. A verset a szellemi élet berkeiben megütközés fogadta. Kardos Pál nyílt levélben adott kifejezést csalódottságának és felháborodásának. „Barátom vagy volt barátom, bizony keresnem kell a megszólítást, amit te még nem utasítasz vissza, s amit nekem a szívem még megenged, s a becsületem nem tilt. Erdélyi József, új magyar költők eleje, új népi irodalmunk vezérlő csillaga, kinek elsőségét, kinek fényességét, amennyire az én ügyetlen toliamtól telt, ameddig az én gyönge hangom elhatott, tollal és szóval hirdettem és vallottam, Erdélyi József, be hátra térültél, be meghomályosod- tál" Megdöbbenve konstatálja, hogy Erdélyi elhisz egy képtelen vérvádat, amelyet annak idején a független magyar bíróság három fóruma is alaptalannak talált. Nem felhánytorgatva, inkább csalódva kérdezi: vajon hitt akkor is benne, amikor Debrecenben járt és a zsidó családok vendégeként kenyerüket ette, borulat itta? Azonban a megalázott zsidó fájdalma sem nyomja el benne az Erdélyi költői tehetségében való gyönyörűség érzetét. „De hát éppen azért, mert költő vagy Erdélyi József, éppen azért vétkeztél rettentő nagyot." Végül az üldözött igazság korábbi szószólójától azt kéri, hogy tegye jóvá gonoszságát, s ebben a hitében „Mégis barátod" aláírással zárja levelét.18

Kardos László nyilvánvalóan megrendültén azonosulta levél tartalmával, de az Ady Társaság másik két vezetőjét, Juhász Gézát és Gulyást Pált, úgy tűnik, nem zavarta az incidens, legalább is nem annyira, hogy megszakította volna a kapcsolatot a költővel. Juhász Géza 1938. február 6-án matinét rendezett a Csokonai Színházban, amelynek előzetesen bejelentett célja a három elhíresült parasztíró, Szabó Pál, Veres Pétes és Sinka István együttes szerepeltetetése lett volna. A Kelet Népe égisze alatt hirdetett rendezvényen végül szerepet kapott még Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kovács Imre, Erdélyi József és Gulyás Pál is. A matinét sajtócsatározás követte, a jobboldali lap Zsilinszky németellenes beszéde, Kovács Imre lesújtó gazdaságpolitikai elemzése miatt indította a támadást, de Erdélyi József előadott költeményeit is „irány verseknek" nevezte, jóllehet a célpont elsősorban Juhász Géza volt.19 A költőre is a baloldaliság vádjának árnyéka vetült, holott ő már jobb felé vett éles kanyart. Olyannyira, hogy

16 Névtelen - vsz. Juhász Géza - Erdélyi József. Debr. 1932. dec. 18.10.

17 A tiszta irodalom ünnepe volt az Ady Társaság vasárnapi előadása. DFÚ, 1932. dec. 20.5.

18 Nyílt levél Erdélyi Józsefhez. DFÚ, 1937. aug. 5.14.

19 Bakó Endre: Évtizedekig egyszemélyes intézmény volt. Juhász Géza pályaképe. In.:

Könyv és Könyvtár. XXX/2008.190-191.

utoljára nem helyi irodalmi rendezvényen szerepelt Debrecenben, hanem politikai demonstráción. 1941. december 20-án az Arany Bika dísztermében tartotta dísztáborozását az Attila Bajtársi Egyesület. „A jelenlevő bajtársak nagy örömmel és lelkesedéssel üdvözölték a megérkező Erdélyi Józsefet és Sinka Istvánt..." Pass László evangélikus esperes. „Megnyitó beszéde után Erdélyi József, majd Sinka István olvasott fel több verset, amit a közönség elragadtatott tapssal fogadott."20 A Debreczen tudósítása is „nagy tetszésnyilvánításról", sőt „rokonszenvtüntetésről" adott számot.21 Másnap Erdélyi Józsefet, a Turul Szövetség XXL Országos Követtábora, Fitos Vilmos helyére országos kulturális vezérnek választotta.22 Útja tehát nem előzmények nélkül torkollott a nyilas mozgalomba. A Solymosi Eszter vére nem egyszeri „botlás" volt, ahogy magát mentegette. Megírta a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének indulóját. („Mert a zsidót letörtük, / azért jön a muszka, / mert a zsidó, az ördög, hazánk ellen hozta" stb). Rend c. versét Szálasinak ajánlotta, s állandó munkatársa lett a nyilas lapoknak.23

ERDÉLYI JÓZSEF KRITIKAI FOGADTATÁSA 1945-IG

Juhász Géza 1928-ban készítette el doktori disszertációját, tárgya az új magyar irodalom volt. Ez a frappáns megfigyelésekben és félreértésekben egyként bővelkedő dolgozat már lajstromba veszi Erdélyi Józsefet is, akinek akkorra négy kötete jelent meg. Juhász - aki az évek során egy kisebb kötetre rugó tanulmányt és kritikát fogalmazott meg Erdélyiről- már első megközelítésben kialakítja alapkoncepcióját, amit később variálva továbbfejleszt. Eszerint „az összeomlás után Erdélyi József váratlanul virágba borítja ezt a mostoha sorsra jutott műfajt (ti. a dalt. B.E.), Petőfin át közvetlenül a népi rétegekig hatolt vissza." Feltételezi, hogy „Ady kuruc versei nyithatták rá fülét ösztönös hatású ősi dallamainkra." A béres házak sötét hangulatát tolmácsolja, és szociális távlatúvá növeszti az apró eseményeket. Érdeme, hogy a magyar ritmust törekszik visz- szaiktatni jogaiba.24

Első kötetrecenzióját a Kökényvirág c. kis füzetről írta. „Miféle líra ez"- teszi fel a kérdést. A15 vers szűk valóságszeletről hoz hírt, de szerinte a költő, aki mindig emlékeit idézi, ezt a kis világot mégis teljessé tudja tágítani. E költészet köntöse a tiszta dalforma, néhány friss asszonánc és igénytelen rímek kíséretében. Néha primitív jelzőket használ, de mégsem új Szabolcska, mert az ő dala nem Petőfi gyengébb folytatása, hanem át van itatva Ady nyelvi sűrítettségével. Juhász egyértelműen emelkedőnek érzi Erdélyi pályáját, noha „az anyagi világ partközeiében kissé se- kélyes" a költemények szintje, szerkesztésmódjában pedig - ahogy az epikus képekhez befejezésül gépiesen lírai reflexiókat fűz - a modoros20 Jól sikerült az Attila B. £ dísztáborozása. DÚ-H. 1941. dec. 21.7

21 A magyar a legtisztább faj Európában - hirdette dr. Pass László az A ttila B. £ tegnapi dísztáborozásán. Debr. 1941. dec. 21.7

22 Ismét Ambrus Józsefet választotta országos fővezérré a Turul Szövetség. DÚ-H. 1941. dec. 32.9.

23 Murányi i. h.

24 Bevezetés az új magyar irodalomba. (1900-1928) Bp.-Db. 1928; 45.