Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Történettudomány - Surányi Béla: Fejezetek a XX. század hazai takarmánygazdálkodásának körében
120 SURÁNYI BÉLA rapodásából adódott, hanem a növénynemesítés által előállított új növényfajták megjelenésének köszönhető. A szerzőpáros rakta le a hazai takarmányozástan alapjait, amely a későbbiek során csak bővült az új tudományos eredményekkel, jól hasznosítható gyakorlati tapasztalattal.'02 A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK NAGYÜZEMI GYAKORLATA A második világháború után - talán a koalíciós évek kivételével - a hazai agrárium politikai, ideológiai tényezők függésébe került. A földreform ugyan radikálisan lezárta a földtulajdoni viszonyok rendezésével, a feudális örökségként tovább élő nagybirtok korszakát, de „.. .a kisüzemi mezőgazdaság agrárreformjának kérdését" (levette a napirendről) s helyébe a mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának feladatát állította"102 103 a politikai hatalom. A magyar mezőgazdaság és vele összefüggésben a magyartársadalom átalakulása, az 1956-os kollektivizálás eredménye, amely Donáth Ferenc szerint:104 • átalakította a mezőgazdaság üzemi viszonyait, • eltörölte a mezőgazdasági népességnek a föld és a vagyon tulajdona szerinti struktúráját, • megváltoztatta a népesség társadalmi szerkezetét. A szövetkezetesítés eredményeként eltűnt a történelmi parasztság, amely a jobbágyfelszabadítást követően csak „egy évszázadot élt meg" hazánkban. Ez a folyamat több, mint egy évtizedet vett igénybe. Ezt „zökkenők, nagy visszaesések, válságok szakították meg."105 Az 1960-2000 közti évtizedek jellemezve: „Az első és az utolsó évtizedre a szervezeti átalakulás viszontagságai, míg a középső két évtizedre a modernizáció, a hatékonyság, a hazai és nemzetközi felzárkózás volt a jellemző."106 Az 1970/80-as évtized - politikai elkötelezettségtől függetlenül - a XX. század magyar mezőgazdaságának legsikeresebb időszakát öleli föl. „A korábbi, főleg élőmunkára és igaerőre alapozott mezőgazdaság egyre korszerűbb üzemekben termelt és sok szállal kapcsolódott a nemzetgazdaság más ágaihoz, valamint a nemzetközi piachoz."107 A hazai állattenyésztésben a baromfi 81%-os, a sertés 37%-os növekedésével tűnt ki.108 A nagyarányú előrelépésben óriási szerepet játszott a háztáji gazdálkodás, amelyben továbbélt a még meglévő paraszti munkakultúra. „Az állattenyésztésben az állatállomány kisebb növekedése mellett - új fajták, a takarmányozás és a tartástechnológia javulásának eredményeként - a hozamok gyorsabb növekedése volt a jellemző. így a szarvasmarha-áiio102 Lásd: Weiserl.-ZajtayA: Takarmányozástan. Bp. 1940., Éber E.-Weiser I.: Gazdaságos takarmányozás. Bp. 1947., M/e/ser /.: Takarmányozástan. Bp. 1952Csukás Z:. Takarmányozástan. Bp. 1956. 103 Donáth F. 1976.463. Az 1945-1948 közötti időszakról lásd: Szakács S.: A népi demokratikus agrárfejlődés kezdetei Magyarországon (1945-1948). Bp. 1971. 104 Donáth F. 1977.171-174. 105 Ua.174. 106 Németi L. 2003.9. 107 Ua.11. 108 Ua.14. mány 1989-ben csak 81%-a volt az i960, évinek, de a tejtermelés 81%- kal haladta meg a bázisévet. A sertéslétszám 20%-os növekedése mellett a sertéshústermelés 127%-kal volt magasabb, míg a baromfiállomány 27%-os növekedése a tojástermelés 141%-os, a baromfihús-termelés 270%-os növekedésével párosult."109 A takarmánygazdálkodást illetően kitűnik, hogy az abrakfogyasztó ágazatok növekedése gyorsult föl. Ha megnézzük az elmúlt száz év hazai mezőgazdaságát,110 látható, hogy a kedvező természeti adottságok ellenére a század első felében az európai átlag alatt termelt. A termésátlagok, az állatsűrűség alacsony színvonalon mozgott. Ebben közrejátszott a mezőgazdaság technikai háttere, a tőkehiány, a tudományos kutatás elmaradottsága. „Alapvetően az ipar fejletlensége játszotta a fő szerepet, amelynek termelési értéke csak a második világháború éveiben érte el a mezőgazdaságét." A mezőgazdaságot külső és belső eredetű válságok sújtották, amiben szerepet játszott az első világháború, a trianoni békeszerződés következménye és az 1929-1933- as gazdasági világválság. Az 1945. évi földosztás a mezőgazdaság birtokszerkezetét - amint erről már korábban is szó esett - átalakította, de a „kisbirtokosodás" csak arra volt elegendő, hogy a háború utáni évek élelmiszer-ellátása megoldódjék és az ország talpra álljon. Az 1950-es évek erőszakos szövetkezetesítése, a begyűjtési rendszer gátolta a kibontakozást. Az 1960-as évek elején lezáruló kollektivizálás befejezésének „eredményei" csak később jelentkeztek. Az állami támogatások és a javuló külkereskedelmi értékesítés hozzájárult a hazai mezőgazdaság nagyarányú fejlődéséhez. Már az 1970-es években megközelítettük néhány területen a világszínvonalat. Ezen időszak közel két évtizedig tartott, a beállt pályán történő haladást megtörte a gazdasági visszaesés. A rendszerváltással egy újabb fejezet kezdődött, aminek kiinduló pontja a földtulajdonviszonyok megváltozása volt, és a gazdálkodás újból a politika, az ideológia csapdájába került. Ennek következtében az 1990-es évek termelési színvonala visszaesett az 1970-es évek szintjére. A hazai állattenyésztésben állandóan gondot jelentő takarmánygazdálkodás111 egyik alapelemének tekintett szálastakarmány-termesztés továbbra is problémát jelentett. A XIX. század második felétől beálló búza-kukorica termesztési gyakorlat állandósulása nemcsak egysíkúvá tette a szántóföldi növénytermesztést, hanem az állattenyésztés szerkezete is hozzáidomult. így 1945 után is a hizlaló takarmányok termesztése került az előtérbe, amihez hozzájárult a világszínvonalra jutó kukoricatermesztés kibontakozása. Hazánkban a kukoricatermesztés hagyománya - különösen az Alföldön - modernizálódott, erősödött és látványos eredményeket ért el. Mindez a sertés-és baromfitartás fejlődésének lendületet adott. A magas fehérjetartalmú takarmányok (pl. szója) és takarmánykiegészítők behozatal erősített a két ágazat súlyát, melyeknél a tartás és takarmányozás korszerűsítése megjelenítette az „iparszerű termelést." A szarvasmarhatartásban is felértékelődött, különösen a hizlalásban, az abrakfélék szerepe. A megtorpanás jelei már az 1980-as évek elején érzékelhetők a hazai 109 Ua. 20-21. 110 Mo. állatt. 1998.7-8. 111 Ua.9-10.
