Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Kulturális antropológia - Simon Krisztián: Megalkotott ünnepek szellemi kulturális örökségi felhasználása. A Bárándi Kenyérfesztivál
104 SIMON KRISZTIÁN szervez), hogy Bárándon miért nincs települési ünnep. Ezt átgondolva vetette fel annak az ötletét, hogy helyi termékekre és előadókra támaszkodva bárándi eseményt hozzon létre a falu, hiszen „nagyon sok minden van a falóban, de azt ki kell találni," azaz megfelelő rendezvényi keretbe kell azokat ágyazni. Az esemény létrehozásában így ő játszott kulcsszerepet a Falusi Turizmus Hajdú-Bihar Megyei Szövetségének elnökeként, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnökeként és a sikeres nagyrábéi Sárrét íze Fesztivál főszervezőjeként. Számára fontos volt, hogy olyan keretet biztosítson az új eseménynek, amely kapcsolódik a település kultúrájához, de a turizmus szempontjából is vonzerőt jelenthet. Véleménye szerint tökéletes csábítást mindig a gasztronómia nyújt, ehhez pedig a nagy hírnévre szert tett bárándi kenyér megfelelő kiindulási pontot szolgáltathatott. Szervezőként és turisztikai szakemberként tudatában volt azzal is, hogy a szaglás érzékelése egy eseményt erősen meghatározóvá képes tenni, a szagjel megkülönböztető, felidéző és márkázó szerepe így az értékesítés és arculatépítés egyik legfőbb eszközének számít.32 A friss kenyérhez társuló kellemes illat mindenkiben pozitív érzéseket képes kelteni, ellentétben akár a húsos, vagy zsíros ételekkel, amelyek napjaink vegetáriánus és egyéb táplálkozási trendjeiből fakadóan nem minden esetben tudnak a kenyérhez - vagy egyéb péksüteményekhez - hasonló érzéseket kiváltani.33 A szaglás, a jó illat (és az ahhoz gyakran kötődő tisztaság), azaz a testhez kapcsolódó szokáskódok egy közösség, vagy település márkájának kialakításához is hozzájárulhatnak, amelyek segítségével felidézhetővé válnak az adott település eseményei. Ezt használja ki a bárándi szervezőség a faluhoz kapcsolódó péktermékek segítségével. Az eladásra kínált tárgyak (szuvenírek), az árusított és versenyeztetett ételek és italok összekapcsolják a testhez kapcsolódó szokáskódokat a tárgyak kódjaival, amelyek két fő funkcióval rendelkeznek a látogatók, vásárlók szemszögéből: élményszerzés és emlékszerzés. Az élményszerzés kapcsán legkézenfekvőbb az árusított ételek, italok kulináris élvezetének biztosítása. Minden olyan esemény kapcsán találkozunk ételárusokkal, ahol maga a rendezvény is gasztronómiai jellegű. Ám míg a szervezett - rendezvényhez kapcsolódó - gasztronómiai kínálat a már említett márkázás, rendezvényi arculatformálás célja, addig a kirakodó árusok a gazdasági haszonszerzést célozzák. Édességek (gumicukrok dömpingje, vattacukorárus, csokoládé szökőkút stb.), főtt kukorica, lángos, fánkok és süteményfélék, üdítők (kólák, jégkása stb.), a különféle alkoholtartalmú italok (egyre nagyobb népszerűségnek örvendő házi sör vagy kézműves sör, táji jelegű és/vagy házi bor, égetett szeszek, likőrök, pálinkák, koktélok) gazdag tárháza jelenik meg egy-egy ilyen kirakodó- vásár étel-és italkínálatában. 32 Kádár 2011.54-55. 33 A szaglás érzékterületére kívánnak hatni ilyen módon a különféle látványpékségek is. Erről bővebben: Kádár 2011.54-59. A Bárándon hagyományosnak számító péksütemények és ételkülönlegességek34 a rendezvény hagyományőrző jellegének ellenére alig lelhetők fel a fesztivál árusainak cikkei között. A legnagyobb értékesítő itt a Bárándi Pékség Kft., amely az iparilag előállított süteményeit, kenyérféléit árusítja, azon jogából fakadóan, hogy ő maga a bárándi kenyér tulajdonképpeni jogutódja, s ezáltal határozza meg a település és a fesztivál arculatát. Más a helyzet a versenyszámok résztvevőinek saját termékeivel. Ők zsűrizésre, nem pedig eladásra kínálják az elkészült ételeket, így a kenyér és péksütemények sütése nem a résztvevők ellátását szolgálja. Ezzel ellentétben a bográcsozás a jelenlévők étkeztetését is igyekszik ellátni, amely mellett a különféle italok, üdítők, csapolt sörök árusítói is megtalálhatók a rendezvényen (jégkása, jeges tea, sörök, ásványvizek). A térbeli funkciója mellett a versenyekhez szükséges négyes kemence tárgyi szükséglet is, amelyhez összetett szimbolikus tartalmak kapcsolódnak. A településen élő egyes személyek összefogásából megépített kemence a közösségiség, a bárándiak identitásának jelképének számít. „Amikor ezt az egészet kitaláltuk, azt gondoltuk, hogy valamiféle, olyan közösségi teret szeretnénk ide, ahova az emberek szívesen eljönnek. Ahol egy család, egy baráti társaság, civil szervezet eljöhet, és néhány órát kellemesen eltölthet. A kemence az valahogy a család, az otthon melegét adja, és így azt gondolom, hogy ez volt itt a legeslegnagyobb erő, hogy ezt építsük meg, meg azt gondoltuk, hogy igény is lesz rá.'® A szervező által elmondott - rögtönzött - magyarázó szövegből jól látszik, hogy a kemence az otthon melegének profán jelképe is, az otthon pedig a lokális térhez való viszonyulás metaforájaként értelmezhető. A mindennapiságához szakrális cselekmény, a kemence megáldása is társult, amelyet a helyi református lelkész szentesített az első fesztivál alkalmával (2012). „Legyen ezen a kenyérsütő kemencén Isten áldása. A benne sütött kenyéremlékeztessen, Isten megáldja az ember munkáját, fáradozását, ígéretét valóra váltja, míg ég és föld lesz, vetés és aratás meg nem szűnik. Az itt sütött kenyér emlékeztessen Úr Jézus szavaira: Én vagyok az az élő kenyér, mely a mennyből szállt le. Kegyelmes és irgalmas Isten, áldja meg ezt a kemencét és őrizze meg. Ámen,"36 Az áldáshoz kapcsolódó szövegkódban a kemence a kenyérsütéssel függ össze, és ezen a gondolatmeneten továbbhaladva a vetéshez és aratáshoz kapcsolódó munkának a szentesítése jelenik meg. A kenyér Jézus testének is szimbóluma, amely megteremtése, képletesen Jézus testének megformálása a kemencének köszönhető, ilyen formán annak megáldása a helyi református közösség számára fontos momentum. így a felépített négyes kemencéhez négyes jelképrendszer is kötődik: • identitás (bárándiság) • szakrális (Jézus testének megjelenítése) • hétköznapi (meghitt otthon melege) • ünnepi (étkezések, versenyhez szüksége tárgyi kellék) 34 Lásd az ide vonatkozó A bárándi kenyér előtt: hagyományos receptek című fejezetet. 35 Koroknai Béla megnyitó beszéde, 2012.1. Bárándi Kenyérfesztivál. 36 Balogh László református lelkész, 2012. Báránd.
