Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Kulturális antropológia - Simon Krisztián: Megalkotott ünnepek szellemi kulturális örökségi felhasználása. A Bárándi Kenyérfesztivál
MEGALKOTOTT ÜNNEPEK SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGI FELHASZNÁLÁSA 103 külsősök későbbi érkezését), illetve a „nívósabb" előadások délutánra való besűrítése az ünnepi hangulat fokozását is célozza, amely az esti, befejező részletben teljesedik ki, rendszerint híres előadókkal. A fesztivál többféle térszerkezet együttes alkalmazásának eredménye. A település központi helyén, a 42-es főút mellett a katolikus templom udvarán kerül megrendezésre. Ezt egészíti ki az első alkalmon (2012. július 7.) megnyílt Balassa Iván Falumúzeum, amely a Bárándhoz kapcsolódó néprajzi tárgyi anyagot mutatja be állandó kiállítás formájában. Az udvarhoz kapcsolódik egy sportpálya, amelyet zöld övezet vesz körbe. Mindennek a térkomplexumnak viszonylag a közepére épült a kenyérfesztivál négyes „magyar" kemencéje, amely nagy része közadakozásból valósult meg: téglával, faanyaggal, üveggel, ácsmunkával járultak hozzá a faluból többen, amely így a falubeliek számára az összetartozást szimbolizálja. E szimbolikus tér viszont nem a paraszti folklórszimbólumokhoz kapcsolódó jelentéstartalmakat hordozza (a kemence Tánczos Vilmos szerint a halál és az újjászületés, a démonok lakóhelye).29 Az itt megjelenő kemence jelentéstartalma teljes egészében átértelmeződik, ahhoz a lokalitáshoz szorosan fűződő, identitáserősítő funkció társul. Az otthon melegének jelképéül szolgál, így nemcsak tárgyi kellék, hanem fontos helyszíne is a fesztiválnak. A térelosztás az aktív és passzív tevékenységeknek megfelelően alakult. Az aktív versenyprogramok helyéül a sportpálya szolgál, ahol a molnárlegények erőpróbája, a szekérhúzás zajlik (kb. 30-40 perc). Innen nem messze, mindössze 10-15 méterre már a színpad, és az előtte lévő fedett nézőtér, a sátor található. Pár lépésre helyezkedik el a négyes kemence, a péksütemények versenyének helyszíne, illetve egy kis utca, ahol a kézműves termékek „piaca" van, középpontban a Bárándi Pékség termékeivel. A kenyérfesztivál a település középpontjában van, a komplex térkombináció egy nagyobb térré alakul: Helyszín Térszemlélet Falumúzeum Múlthoz kapcsolódó, reprezentatív tér Katolikus plébánia Szakrális tér Négyes kemence Kenyérsütéshez és hagyományápoláshoz kapcsolódó, központi szimbolikus tér Sportpálya Sport-, illetve versenytér Zöldövezet Természethez kapcsolódó esztétikai tér 42-es főút Infrastrukturális tér 2. táblázat - A fesztivál térszerkezete A fesztivál helyszínéül szolgáló terület a hétköznapi felhasználásban jelentéktelen, egész évben tulajdonképpen üresen áll, ám a fentiekben nevezett térstruktúrák ötvözésével egy-másfél napig a falu legjelentősebb helyévé válik. Megalkotott fesztiválról lévén szó, a rendezvény területét is újonnan hozták létre, „körül kellett keríteni a fesztivált," amely csupán az eseménysor idejében értékelődik fel: kiemeltté, megemelt térré változik a település történetét bemutató falumúzeum (Múltunk Háza), egész napos sütés folyik a négyes kemencénél, ahol a sütőversenyek is zajlanak. A fesztivált követően a kemence passzív térré, a további helyszínek (sportpálya, katolikus plébánia, falumúzeum) pedig eredeti, mindennapi funkciójukba térnek vissza. A FESZTIVÁL ESEMÉNYEI A márkázáshoz többféle szimbólum szolgálhat alapul: „állandó jelzők, hagyományok, természeti erőforrások, épített örökség, hírességek, intézmények, történelmi események, spirituális élet helyei."30 31 A bárándi esetben a kenyér mint helyi előállítású termék (és egyben márka) szolgáltatta a fesztivál számára a megfelelő márkajelzést, amelyhez többletként a falu hagyományőrző jellege is hozzájárult a településen működő citerások, néptáncosok, hagyománymú'helyesek, fafaragók által. A fesztivál középpontjába tehát ezeknek a csoportoknak a tevékenységei kerültek, a paraszti életmódhoz kapcsolódó szellemi kulturális elemek színpadon történő bemutatásával. 2013-ban mártöbb mint400-an léptek fel, a résztvevőkkel együtt így a dupláját, a kb. 800-1000 főt is megközelítette a fesztivál látogatottsága. Az esemény elsődleges szereplői a szervezők, akik között több civil szervezet is található. Anyagi vagy szervezési munkálatokkal (humán erőforrás) járulnak hozzá a fesztivál sikeréhez, de emellett önreprezentációs tevékenységeket is végeznek: egy külön számukra kijelölt területen saját kiállítást szerveznek. „Abszolút belefér a célközönségünk a civil szervezetek és magánemberek sora, a tűzoltók és a vadászok is civil szervezet. Szívesen bemutatják magukat, mellette ott főznek, az úgy remek."i] így például a helyi vadásztársaság négy táblát állított ki, amelyen trófeáikat helyezték el a 2013-as alkalmon, sátrukban pedig a bográcsversenyre főztek. Mellettük a Bárándi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete egy veterán, Mercedes típusú tűzoltóautót is felvonultatott, amelybe az érdeklődők (rendszerint gyerekek) be is szánhattak, az egyesület tagjai pedig szintén részt vettek a bográcsversenyben. A hagyománymú'helyesek kézműves foglalkozásokat tartottak szintén egy erre a célra kihelyezett sátorba elkülönülve. Hozzájuk kapcsolódó cselekvéskódok közül a tényleges ünnepi idő eltöltésénél a felvonulás, vagy külön bemutató nem volt tapasztalható, passzív (nézelődés) és aktív programlehetőségeket nyújtottak a látogatók számára, illetve a szórakozásban és a versenyekben (főzés) való részvétel volt az első számú cél. A fesztivált megelőző, előkészítési fázisban viszont aktív szervezési és lebonyolítási munkákat végeznek, valamint felajánlásokat is tesznek a rendezvényhez. Annak ellenére, hogy nem feltétlenül illenek az esemény profiljába, bárándiként mégis helyük van a fesztiváli térben. A fesztivál meghatározó személye Koroknai Béla, akit a település lakói többször kérdőre vontak (abból kifolyólag, hogy több rendezvényt is 30 Kádár 2012.31-35. 31 Koroknai Béla 2014.02.25. Báránd. 29 Tánczos 2006.202.
