Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)

Iparművészet - Kovács József Dénes: A Déri Múzeum Antik gyűjteménye – gyűjtéstörténet

A DÉRI MÚZEUM ANTIK GYŰJTEMÉNYE - GYŰJTÉSTÖRTÉNET

89

Mint látható, Déri Frigyes az antik anyagi kultúrát és művészetet elsődlegesen az ókori etruszk-görög-római világgal azonosítja. Ebben tehát részben a Szépművészeti Múzeum 1896-os, Italiát és Hellas-t középpontba emelő álláspontját követi, ugyanakkor az 1894-es nézet is erőteljesen jelen van, hiszen messze nem csak plasztikák alkotják az anyagot. Ha mindehhez még hozzávesszük azt is, hogy a Mediterráneum egyéb területeiről származó műtárgyakat is vásárolt (pl. az 5. századi Syriából21 vagy a ptolemaioszi Egyiptomból22), akkor megkockáztathatjuk azt a kijelentést, hogy Déri Antik gyűjteménye az 1920—1930-as években egyedülállóan színesnek és egységesnek számított Magyarországon. Talán ennek is köszönhető, hogy a II. világháborút követő országos gyűjteményegyesítési folyamat érintetlenül hagyta a kollekciót, így a mai napig a Szép- művészeti Múzeum mellett csak itt tekinthetők meg jelentős számú és ritka antik műtárgyak.

II. Külső hatások - a műgyűjtést nehezítő körülmények

Déri Frigyes 1912 és 1924 közötti, céltudatos műtárgyvásárlási és gyűjtemény-gyarapítási időszakának23 általános életrajzi adatait már számos tanulmány feldolgozta,24 így ennek részletes és kronologikus bemutatásától eltekintünk. Amire mégis szükségesnek érzem felhívni a figyelmet, az a korabeli írott források azon részletei,25 amelyek az elvégezett munka összetettségét és komoly kihívásait mutatják be. Az általuk megvilágított - és eddig sajnos nem elég hangsúlyosan bemutatott - perspektívából ugyanis egy olyan gyűjtő profilja rajzolódik ki, aki dacolva a rendkívül nehéz kül- és belpolitikai viszonyokkal, a pénzügyi problémákkal, valamint a bürokrácia útvesztőivel, tűzön-vízen át kitartott elhatározása mellett.

A korszak legsúlyosabb megpróbáltatási, amiket már csak kiterjedésük miatt sem lehetett befolyásolni, és jelentősen korlátozták Déri Frigyes műgyűjtésének lehetőségeit, a következők voltak:

1. A gyűjtőmunka megkezdése után két évvel kirobbant a Nagy Háború, ami negatív hatással volt a műtárgypiacra és a kereskedelmi kapcsolatokra.26

2. A háború követően a Monarchia felbomlott, és létrejöttek a nemzetállamok. Arról nincsenek konkrét adataink, hogy Déri Frigyes kapcsolati hálózata ennek következtében sérült-e (feltételezhetően igen), azonban a bevételei mindenképpen veszélybe kerültek. Ennek többek között az volt az oka, hogy immár három országban is vagyonadót kellett fizetnie:

21 Mészkőfej, Itsz.: DF.5.VIII.1.

22 Katalógus, 29. fejezet

23 A rendelkezésünkre álló források szerint Déri Frigyes 1912-ben megkezdett gyűjtemény fejlesztési tevékenységet egészen halála napjáig, 1924. október 27-ig folytatta.

24 A teljesség igénye nélkül: Ecsedy 1930; Sőregi 1939; Dankó 1977; Lakner 2014.

25 Elsősorban Déri Frigyes levelezése árul el apró, de lényeges részleteket. Nem volt jellemző, hogy magén vagy hivatalos levelében panaszkodjon, általában csak egy-két mondatban számol be a felmerült problémákról. Amennyiben úgy érezte, hogy az adott ügyben segítségre van szüksége, mindig tárgyilagosan és udvarias módon kérte az illetékes személy segítségét. (Lásd: Korompai 2010 és 2011/12).

26 Hatásairól bővebb információ a tanulmány vonatkozó részénél olvasható.

„Február végén befizettem Ausztriába vagyonadómat3 milliót, Csehországban27 épp annyit fognak követelni. Budapesten lefoglaltak a betéteimből körűb. 2,5 milliót."21

3. Amellett, hogy a bevételei csökkenni kezdtek, a hivatalos fizetőeszköz (aranykorona) is romlásnak indult:

„...a magy. valuta egyre emelkedik, az osztr. pedig folytonosan sűlyed."29 „...pénzügyünk összeomlása folytán egyre fenyegetnek és minden éberségemet követelik, hogy saját üzemeim ebben a válságos helyzetben ha csonkítva is de életképesen maradjanak...'™

Ha mindezekhez a külső nehézségekhez hozzávesszük a műtárgyak felkutatásának egész embert kívánó feladatát; a kollekciót bemutató, részletes Katalógus megírásának szellemi fáradalmait; valamint a múzeumalapítás körüli adminisztratív bonyodalmakat, nem csodálkozhatunk azon, hogy a közel hetven éves Déri Frigyes egészségét kikezdte a folyamatos munka és aggodalom. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a rendelkezésünkre álló, közel három és fél évet felölelő levelezésében31 legalább hat olyan esetről olvashatunk, amikor komoly betegség vagy szellemi kimerültség nehezítette munkáját, illetve akadályozta utazását:32 „...az egészségi állapotom már másnap, hogy Alföldy33 doktor elutazott, rosszabbodott és most erősebb lázam is van.'™

„Fáradt vagyok a sok munkától, de a katalogizálást nem akarom halasztani. Annak befejezése után egy kis pihenésre fogok gondolni, talán csak elbírom még addig"3S

„..mivel az idegrendszerem nem a legjobb állapotban van s magamnak semmiféle vágyódásom sincsen az ünnepeltetésre, kérlek, legyél szíves a debreczenieket megkérni arra, hogy odaérkezésem alkalmából ne rendezzenek ünnepélyes fogadtatást, vagy bankettezést.'™

„Péntek este 12-én támadt meg egy komolyabb bélbajféle lázzal. Azóta hála Istennek már jobban vagyok és a röntgen átvilágítás nem valami komolyabb gyuladást konstatálhatott „...egészségi állapotom most nem engedi hogy Pestre utazzak.'™

27 Déri selyemgyárai cseh területeken voltak. Lásd: 1921. szeptember 26. Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek. Korompai 2011.24told.

281921. március 15. Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek. Korompai 2010,249-old.

291921. június 20. Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek, melyben az öccse (Déri Miksa) által átíratott hadi kötvények és hadikölcsönök ügyében ír. Korompai 2011,237.old.

30 1921. szeptember 26. Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek. Korompai 2011.241.0W.

31 1920. január 4. -1923. június 13. Korompai 2010 és 2011/12.

32 Az utóbbi azért is lehetett komoly megpróbáltatás Déri számára, mert amit csak lehetett, szeretett személyesen intézni, akár műtárgyvásárlásról, akár ügyintézésről volt szó. Idős kora ellenére megőrizte aktivitását, és többször járt Magyarországon is az 1920-as években.

33 Alföldi Andrásról van szó, aki egyfajta tudományos titkári feladatokat látott el Déri Frigyes mellett.

34 1920. november 21., Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek. Korompai 2010,244.old.

351921. március 15. Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek. Korompai 2010,249-old.

361921. április 7. Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek. Korompai 2010,252.old.

371921. augusztus 22. Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek. Korompai 2011., 239.0W.

381922. október 26.1921. szeptember 26. Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek. Korompai 2011., 246.0ld