Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Iparművészet - Kovács József Dénes: A Déri Múzeum Antik gyűjteménye – gyűjtéstörténet
90 KOVÁCS JÓZSEF DÉNES „Üdülésem Gasteinben39 * 41 csorbítva lett az által, hogy spanyol betegség lázzal és tüdőhuruttal megtámadt."® Déri Frigyes mindezek ellenére sem hátrált meg az előtte tornyosuló feladatoktól, és egészen haláláig folyamatosan dolgozott gyűjteményének fejlesztésén. Kitartásának köszönhetően a Katalógus Bevezetőjében szerényen, de büszkén és elégedetten írhatta gyűjteményéről: „Jeirt gyűjtemény nem állhat versenybe, sem nem hasonlítható valamely fővárosi múzeum évszázadok, évtizedek óta gyűjtött országos kincseivel, de ha kis arányban, mégis magában foglal olyan tárgyakat is, melyek neves múzeumi szakemberek nyilatkozatai szerint, méltónak tekinthetők akár a legelőkelőbb múzeumok gyűjteménytárgyaihoz."4i A GYŰJTÉSTÖRTÉNET REKONSTRUÁLHATÓ RÉSZLETEI Ha kezünkbe vesszük a Aűfö/ógusf, és fellapozzuk az ókori műtárgyakat bemutató fejezeteket,42 hamar meggyőződhetünk arról, hogy Déri nagy hangsúlyt fektetett antik gyűjteményének minél aprólékosabb és szakszerűbb kialakítására. Ahogyan a Bevezetőben is fogalmazott: „Ezen korszak, kimagasló fontossága folytán, a legmélyebb érzelemmel foglalkoztatott..."43 44 Minden bizonnyal a műkincsek iránti szeretete és a személyégéből fakadó precizitásnak köszönhető, hogy gyűjteményéről részletes feljegyzéseket írt, ugyanis csak ezekre támaszkodva rendszerezhette később a tárgyakat, és írhatta meg a már sokszor idézett Katalógusát. Az 1912 és 1924 közötti műgyűjtéséről készült nyilvántartásai közül messze kiemelkedik a Vásárlási Naplója,44 amelyet 1912. szeptember 23-i dátummal nyitott meg, és 1920. március 30-án zárt le. Ez a dokumentum gyakorlatilag minden lényeges információt45 tartalmaz az adott időszak műtárgyvásárlásairól, így a Déri-hagyaték gyűjtés- és gyűjteménytörténetének legfontosabb forrásának tekinthető. Az 1920. március és 1922 közötti több, mint másfél éves gyűjtési szakaszról készült feljegyzések jelenleg nem állnak rendelkezésünkre,46 er39 Déri Frigyes gyakran utazott az osztrák fürdővárosba, Bad Gasteinbe, minden bizonynyal egészségügyi kúrára. 401923. június 13.1922. október 26.1921. szeptember 26. Déri Frigyes levele Czakó Elemérnek. Korompai 2011., 249. old. 41 Katalógus, i.old 42 5. fejezet: Görög-római-etruszk korszak (59-89.old); 10. fejezet: Történelem előtti fegyverzetek (109-no.old.); 29. fejezet: Az egyiptomi gyűjtemény (30o-3i3.old). 43 Katalógus, i.old. 44 „Erwerbungen für die Sammlungen". A Napló két részből éli: az első (nagyobbik) a képző- és iparművészeti műkincsek és a történelem egyéb tárgyi emlékeinek az adatait tartalmazza. A második részben Déri Frigyes az éremgyűjtés adatait rögzítette. 45 Tartalmazza a vásárlás időpontját; az eladó nevét és címét; a műtárgy megnevezését; a vételárat; alkalmanként egyéb kiegészítő megjegyzéseket a vásárlásról. 46 Ismerve Déri módszerességét, nehezen képzelhető el, hogy erről az időszakról nem készített részletes feljegyzéseket, hiszen a Vásárlási Napló második részében található Érem-gyűjtemény dokumentálását egészen 1922. július 13-ig folytatta. Feltételezhető, hogy létezik még egy, rövidebb Napló is, amelyben az 1920-1922 közötti vásárlásait rögzítette, azonban erről az esetleges írásáról jelenleg nincsenek információink. ről a periódusról a magánlevelezésében találhatók adatok. A Katalógus megjelenése utáni szakasz (1922-1924) valamivel jobban dokumentált. Bár a könyvet gyűjteményalapítónk kívánsága szerint úgy szerkesztették, hogy a belekötött üres lapokra a további vásárlásokat is fel lehessen vezetni, ezeken antik műtárgyakat érintő, utólagos kézírásos bejegyzések nem szerepelnek, igya gyűjtésre vonatkozó kérdések megválaszolásában csak a nyomtatott szövegre támaszkodhatunk. Déri Frigyes személyes használatra magánál tartott Katalógusa (az úgynevezett „ős Katalógus") a Vásárlási Naplóval együtt a gyűjtemény adattárában ma is megtekinthető. A Déri által rögzített adatok és a magánlevelekben itt-ott megbúvó információtöredékek rendszerezése lehetővé teszi számunkra, hogy megismerjük Déri Frigyes 1912 -1924 közötti gyűjtőmunkáját, kapcsolati hálózatát, a tárgyak származási helyét, a vásárlásokra fordított összegek mértékét és még sok egyéb érdekességet. Ha ezeket az információkat összevetjük a korábban bemutatott külső körülményekkel, igen jól dokumentálható gyűjtéstörténet bontakozik ki előttünk. A Vásárlási Napló adatait összegző készült részletes táblázat az I. Mellékletben tekinthető meg. I. A gyűjtés szakmai háttere: a tudományos kapcsolatok Déri Frigyes nagy hangsúlyt fektetett gyűjteményének szakmai hitelességére, így egy-egy vásárlás előtt, illetve gyűjteményének rendszerezése során gyakran kérte ki történészek, régészek és múzeumi dolgozók véleményét. Az osztrák és magyarországi szakértőkkel egyaránt kapcsolatban állt, megbízott tudásukban, gyakran támaszkodott szakértő meglátásaikra. Levelezésében és Katalógusában számos tudós neve fennmaradt, akik tanácsokkal segítették munkája során. A görög-római-etruszk tárgyak megítélésére47 dr. Fritz Eichlert, a Kunsthistorisches Museum antik korral foglalkozó régészét kérte fel. A gyűjtemény legértékesebb darabjai közé tartozó „Ara" oltárkő48 és a római sírsztélé49 leírását pedig a múzeum Antik gyűjteményének igazgatója, dr. Julius Bankó készítette el. A múzeumi szakemberek mellett Déri szívesen konzultált bécsi egyetemi tanárokkal, az antik kort kutató tudósokkal és megbízhatónak ítélt régiségkereskedőkkel. Mivel szakmai véleményükért vagy közbenjárásukért gyakran honoráriumot is fizetett, a Vásárlási Naplójában ez a kapcsolatrendszer is nyomon követhető.50 Múzeumalapítónk természetesen a magyarországi tudóstársadalommal is szoros összeköttetésben állt, többeket bevont a műgyűjtés folyamatába is. Közéjük tartozott a Déri mellett tudományos titkári feladatokat ellátó Alföldi András;51 a gyűjtemény katalogizálásában segédkező Hajnal 47 Katalógus, s9.old. 48 DF.5VIII.12. (Katalógus: Si.old.) 49 DF.5.VIII.13. (Katalógus: 8i-82.old.) 50 Általában a kifizetés szakmai vélemény; közvetítés vagy restaurálás címén történt. 51 A Déri mellett végzett munkájáról bővebben I. Alföldi András három oldalas levelét. Korompai 2010,244-old.
