Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Iparművészet - Kovács József Dénes: A Déri Múzeum Antik gyűjteménye – gyűjtéstörténet
87 Kovács József Dénes A DÉRI MÚZEUM ANTIK GYŰJTEMÉNYE - GYŰJTÉSTÖRTÉNET HISTÓRIA EST MAGISTRA VITAE „História est magistra vitae - A történelem az étet tanítómestere" Az örök érvényű szentencia, mely a Déri Múzeum bejáratánál fogadja a látogatókat, akár az alapító, Déri Frigyes ars poeticája is lehetett volna. Azt az elvet vallotta ugyanis - összhangban a korszak szellemiségét döntően meghatározó értelmiségi körökkel, művészekkel és kultúrpolitikusokkal - hogy Magyarország sikerének záloga a művelt emberfő.1 Ahhoz azonban, hogy a jövőt felépítsék, egyaránt szükséges megismerni az emberiség és a nemzet múltját is, hiszen csak így érthetők meg az élet mozgatórugói és sorsfordító eseményei. Múzeumalapítónk ennek érdekében megtett minden tőle telhetőt. Vagyonát és erejét nem kímélve fogott bele gyűjteményének létrehozásába, amellyel nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy elősegítse a kulturális élet felvirágzását szülőhazájában, valamint lehetővé tegye az eljövendő nemzedékek történelmi és művészettörténeti oktatását. 1921-ben, az általa írt Katalógusban 2 a következőképpen összegezte műgyűjtői tevékenységének motivációját, feladatait és végső célját:1 2 3 „Amennyiben kis keretben, egy magánember rövid élete munkájával lehetséges volt, arra törekedtünk, hogy oktató célú gyűjteményünk a kezdet kezdetétől kiindulva felölelje az emberiség egyetemes kultúrájának a fokozatos fejlődés lépcsőin haladó kialakulását" valamint: „A magyarság iránti igaz szeretettel és jóakarattal adom át az ideiglenes lajstromot a nyilvánosságnak, abban a reményben, hogy a gyűjteményhez fűződő óhajtás teljesedni fog és hogy az a jövő generáció, nevezetesen a debreceni lakosság és tanulóifjúság művelésére és oktatására egyaránt hasznos és jótékony befolyást fog gyakorolni. Ha ezt elérjük, megnyugvással mondhatom, hogy nehéz, de szép feladatomat sikerült megoldanom". Ennek fényében pedig a hálás utókor feladata nem lehet más, mint hogy folytatja a gyűjtemény legkörültekintőbb feldolgozását, Déri Frigyes akaratának megfelelően: 1 Levelezésében folyamatosan nyomon követhető a hazáért és a művelődésért való tenni akarása. (Lásd: Korompai 2010 és 2011/12). 2 Pontos címe: A debreczeni Déri Muzeum gyűjteményeinek leirása. (A továbbiakban Ao- talógus). Déri Frigyesa kéziratot 1921. karácsonyán zárta ie, Bécsben. A kötet 1922-ben jelent meg Debrecenben, miután Zoltai Lajos és Só'regi János a szöveget szakmailag ellenőrizte és javította. (Sőregi 1956) 3 Katalógus, 9. old. „Az egyes tárgyak meghatározásában arra törekedtünk, hogy annak idején a múzeumot kezelő szakemberek a jelentősebb adatokat illetőleg egy leendő katalógus elkészítésénél előre tájékozva legyenek"4 A gyűjteményben az elmúlt több, mint 80 év során történt változások, az azóta felbukkant írott források és a műtárgyakat elemző tudományos vizsgálatok és publikációk összegzésére kiváló alkalomnak ígérkezik 2021/2022. A Katalógus megjelenésének centenáriumi évében egy Új Katalógus kiadásával méltóképpen lehetne tisztelegni Déri Frigyes emléke előtt. Jelen tanulmány célja éppen az, hogy megtegye az első lépést ebbe az irányba, és kiinduló pontként szolgáljon az elvégzendő feladathoz. A téma választása szimbolikus, hiszen mi mással is kezdhetnénk a kollekció gyűjtés- és gyűjteménytörténeti feldolgozását, mint Déri Frigyes legkedvesebb műtárgycsoportjával, az Antik gyűjteménnyel? AZ ANTIK TÁRGYAK GYŰJTÉSÉNEK HÁTTERE Déri Frigyes Antik gyűjteményének története valamikor a XIX. század utolsó negyedévében kezdődhetett. Pontos információkkal nem rendelkezünk erről az időszakról, mivel nem maradtak ránk olyan írásos források, amelyekből a gyűjtés részleteit kideríthetnénk. Mindössze Déri egyetlen magánlevelében találunk utalást arra, hogy az 1910s előtt vásárolt ásatási leleteket - közöttük feltételezhetően antik műtárgyakat is - a stájerországi birtokán található vadászkastélyában helyezte el.6 Ugyancsak kevéssé dokumentált, hogy pontosan melyik évben fogott hozzá a korszerű, a fentiekben meghatározott célú műgyűjtéshez. A legelfogadottabb, írásos dokumentumokkal alátámasztható dátum 1912, így ezt az időpontot tekintjük a tanulmányban bemutatandó gyűjtéstörténet kezdő évszámának. Ahhoz azonban, hogy jobban megértsük Déri műtárgyvásárlási koncepcióját és tevékenységét, valamint meg tudjuk becsülni Antik gyűjteményének szerepét a magyar kulturális életben, röviden meg kell ismerkednünk a korszak uralkodó gyűjtó'i/muzeológiai nézeteivel valamint a meghatározó politikai/gazdasági folyamatokkal. Ezek megértése 4 Katalógus, 59.old. 5 Ebben az évben hunyt el tragikus körülmények között Déri Frigyes felesége, aki kezdeti műgyűjtését ihlette. A haláleset után Déri eladta birtokát, az itt elhelyezett további műtárgyak sorsáról nincsenek egyértelmű információink. 6 Korompai 2011/12,25i.old.
