Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában
46 BAJKAI ROZÁLIA ■ lassúkorongolt m kézzelformált 61. szabadban álló kemence 65. szabadban allo kemence 55. ház M3-47 Hajdúnánás - Mácsi-dölő M = 1:1000 14. kép A lassúkorongolt és kézzel formált kerámia megoszlása a késő avar kori település kiemelt objektumaiban, (darabszám alapján) 0% 20% 40% 60% 80% 100% ■ lassúkorongolt a kézzel formált 15. kép A lassúkorongolt és kézzel formált kerámia megoszlása a késő avar kori település kiemelt objektumaiban, (edényszám alapján) Nyíregyháza - Mandabokor) és az ártándi temetőből is.37 Örménykút 54- sz. lelőhely A12 házából egy nagyon hasonló lassúkorongolt, homokkal soványított kerámiatöredék került elő, mint a fent említettek: rövid, visz- szanyomott, vízszintesen kihajló peremű, melynek belső felülete szakaszosan bekarcolt íves vonalkötegekkel díszített; vállán bekarcolt girland motívum, alatta vízszintesen bekarcolt egyenes vonalköteg látható. A kerámia a III. települési fázishoz tartozó objektumból került elő, melyet Herold Hajnalka nagyobb valószínűséggel a 10. századra keltezett (HEROLD 2004,63, faf. 53:2).38 A III. települési fázis időben az avar korra keltezett I—II. fázisok és az Árpád-korra datált IV. fázis között helyezkedik el, melyre jellemző a szinte kizárólag lassúkorongolt kerámia, a kónikus tálak, a homokkal soványított, egész felületén bekarcolt díszű fazekak megléte (HEROLD 2004,61-63). Véleményem szerint a 9. századi keltezés inkább elképzelhető. Mindenesetre a felsorolt párhuzamok alapján a hajdúnánási lassúkorongolt, rövid, vízszintesen kihajló peremű, nyakban élesen megtörő formájú és belső peremdíszes kerámiák a késő avar kor végére, a 9. századra mutatnak. A rövid, erősen kihajló peremű, nyakban élesen megtörő profilú, gömbös testű edényforma egyébként belső peremdísz nélkül is többször előfordul a hajdúnánási telepen. Díszítésük vízszintesen bekarcolt egyenes vonalköteg, vagy vállon girland motívum, illetve hullámvonalköteg, alatta vízszintesen bekarcolt egyenes vonalkötegek (10. kép: 7; 11. kép: 4; 12. kép: 3). A 42. házból egy feketére égetett, széles közű hullámvonallal és 37 A102. sírban található edény mellett az elhunytnak csupán egy bronz trapéz alakú csatja volt (KRALOVÁNSZKY1996,49). Szilágyi Krisztián Antal elemzése szerint ez a csat a temető 8. század középső harmadára, de g 8. század végére - 9. századra keltezhető sírjaiban is megvolt. Az információt ezúton is köszönöm. 38 A III. települési fázis időben az avar korra keltezett Hl. fázisok és az Árpád-korra datált IV. fázis között helyezkedik el, melyre jellemző a szinte kizárólag lassúkorongolt kerámia, a kónikus tálak, a homokkal soványított, egész felületén bekarcolt díszű fazekak megléte (HEROLD 2004,61-63).
