Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Herczeg Ferenc debreceni fogadatatása és kapcsolatai
io8 BAKÚ ENDRE hogy az író felvet egy problémát, de nem jár a végére. Azzal mentegeti a szerzőt, hogy a következményeket a néző fantáziájára bízza. Az Ocskay brigadémol (1901) - noha a darab egy áruló mentegetése - a dolgozatíró megállapítja, „lehet, hogy e lélektani háttér nem bír teljes történelmi hitellel, (...) de művészi alkotásnál a szuggesztió a fontos." Ocskay szép elégtételt kap...(...) E rehabilitáció fényes sikerét Herczeg elsősorban a maga kiváló írói képességeinek köszönheti", akinek léleklátást egyenesen Arany János léleklátásához hasonlítja! A Rákóczi emlékére írott A bujdosók (1906) c. egyfelvonásosát Szabó József a legméltóbb áldozati tüzek egyikének minősíti, a Déryné ifjasszonyt (1907) pedig a magyar színészet komoly társadalmi jövőjébe vetett hit szimbólumának. A kivándorló (1909) szerinte zseniális íróművész alkotása, ebben Herczeg ráadásul nagy tanítómesternek is bizonyul. Nem kisebb túlzás az Éva boszorkányt (1912) a női lélek mély ismeretére valló színjátéknak deklarálni. Azt viszont helyesen látta, hogy a Kék róka bár kevés meséjű, de „sziporkázóan szellemes előadásmóddal párosul." Jogosan teszi szóvá, hogy a Petőfiről írott egyfelvonásos pillanatfelvételben [A költő és a halál, 1922) a költő mintha józan számításból kereste volna a hősi halált, s egyes mondatai teljesen hiteltelenül hangzanak. A kronológiai sorrendet megszakítva ezután tárgyalja a Szendrey Júlia (1930) c. darabot, melyet ugyan kiválónak tart, de helyteleníti néhány történelmileg nem igazolható motívum beépítését (pl. az orosz jelmezes bálon való részvétel), ami hátráltatja Szendrey Júlia rehabilitációját. A továbbiakban részletesen elemzi az író kilenc egyfelvonásosát. Herczeg vígjátékainak sorát a Balaton rege (1902) nyitja meg, amely kedvesen, üdén hullámzik a valóság és a fantasztikum között. A dolgozatíró szerint a protekció mindenhatóságát gúnyoló Kéz kezet mos (1903) erkölcsi útmutatása az, hogy „a protekció ellen a protekció a legjobb orvosság." Az ezredes (1914) legfőbb művészi elemea játék. KSirokkó (1924) tanulsága „A házasság lélektanának mély ismeretéből szüremkedik le" - hangzik a summázat, holott az író házassága közismerten zátonyra futott. Négy egyfelvonásos vígjátéka után még a Majomszínház (1926), egy kevésbé ismert darabja kerül terítékre, melyben az író „a hiper-modern emberi közösséget mutatja be tréfás gúnnyal." Tudniillik a gőgös, pénz- hajhász, kapzsi, háborúskodó és a szerelmi álhatatlanság fertőjében vergődő emberiségnél a majmok többre tarthatják magukat. Szabó József terjedelmes dolgozatában külön másfél oldalas fejezetet szentel Herczeg A három testőr (T895) c. bohózatának, mint alantasabb műfaji terméknek. A valóság az, hogy Herczeg vígjátékai gyakran esnek a bohózat igénytelenebb csapdájába. Összefoglalójában dicséri az író tisztánlátását, szellemességét, bátorságát, éles szemét, s kijelenti: „Herczeg mélyen erkölcsös világnézete az egész magyar faj életakarását jelenti." Nagyra értékeli emberábrázoló képességét, biztos szerkesztő tudását, kényes formaérzékét. „Az ő darabjai a színpadiasságot és irodalmiságot a legmagasabb rendű művészet fokán egyesítik. Ő nemcsak a ma élő magyar drámaírók közt vezető szellem, hanem az egész magyar drámairodalom egyik legnagyobb alakja."35 9. PAP KÁROLY A POGÁNYOKRÓL Herczeg Ferenc-Emlékkönyvnek is emlegetik azt a kiadványt, melyet a Petőfi Társaság adott ki 1941-ben. Ebben a debreceniek közül Pap Károly szerepel egy tanulmánnyal.36 A szerző emlékeztet rá, hogy Herczeg csak az 1900-as években kezdett a magyar múlt, a történelmi és népi lélek felé fordulni, amiben „dúsan bontakozó zsenijén kívül bizonyára hatással volt rá a millennium utáni évek lázas hangulata", miközben a magyar parlament rövidesen sivár pártharcok színterévé vált. Herczeg rádöbbent, hogy „a jelen igazi lényegét nem lehet megismerni az ősök ismerete nélkül." A Pogányok írása közben „a különleges magyar probléma", Kelet és Nyugat szakadatlan összeütközései foglalkoztatták. A regény jelességei - Pap Károly szerint - főleg két tényezőben csúcsosodnak ki: „rendkívül eleven korrajzaiban, valamint dús nép- és természetrajzi megfigyeléseinek frissességében." Lenyűgözőnek találja mind a puszta képeit, mind a róna és a vizek embereinek megelevenítését, akik ezer év előtti arcot kapnak az író palettáján. Az ábrázolt népi csoportok közül kiválik az uralkodó magyar, melynek öltözetét, szokásait, észjárását, beszédmódját stb. szinte etnografikus pontossággal írja le. A regény sok korfestő alakja közül (Szent Gellért, Csanád, a táltos, a regös stb.) kiemelkedik a két ellentétes hősnő, Seruzád és Zenóbia, bár mindkettő az író szülötte, de olyan éles egyéni és kortörténeti vonásokkal vannak felruházva, hogy szinte látjuk őket. A regény értéke az is, hogy „mély értelműén rekonstruálja Herczeg (...) a Szent István korabeli magyarság országos kérdéseit, a különféle egyházi, társadalmi és politikai problémákat, az Alpár-Vatha-féle lázadás legapróbb részleteiig." E célból felhasznált minden rendelkezésre álló forrást. Legmélyebb gondolati szövedékét az író a lázadás okainak bemutatása során bontogatja, ez sokban rokon a Bánk bán tragikai magvával. Herczeg úgy vélte, hogy a lázadók és vezéreik, Alpár és Vatha, nem a kereszténység ellenségei voltak, hanem a hamis, haszonleső idegenek ellen támadtak. Pap Károly ezt a koncepciót elfogadja, és dicséri a könyv, mint „a magyar történelmi regény egyik legmaradandóbb értékű alkotásának" a krisztusi szeretetet, békét és műveltséget sugárzó lapjait. 10. BARTA JÁNOS HERCZEG FERENCRŐL Barta Jánosa két világháború között többször írt Herczeg műveiről kritikát a Neue Rundschau c. lapba.37 Nem volt elragadtatva Herczeg művészetétől, de komolyan számolt vele. Az író halála után szükségesnek látta, hogy irodalomtudományunk szembesüljön a hatalmas terjedel35 SZABÓ József: Herczeg Ferenc. A drámaíró. Debrecen, 1937.1-45. Klny. A Debreceni Református Kollégiumi Tanárképző 1937/38. évi évkönyvéből. 36 Széljegyzetek Herczeg „Pogányok" című regényéhez. \n: Herczeg Ferenc félszázadostag- ságának alkalmával. írták a Petőfi Társaság tagjai. Bp., é. n. /1941/ 37 SZÉNÁSSYNÉ Ludányi Valéria: Barta János munkásságának repertóriuma. Debrecen, 1977.
