Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Régészet - Horváth Tünde: Mobilitás: Transzhumálók vagy bevándorlók?
9 Horváth Tünde MOBILITÁS: TRANSZHUMÁLÓK VAGY BEVÁNDORLÓK?1 A magyar Alfáidon található Sárrétudvari-Őr-halom kurgán két felhordási rétegre bontható, az alatta feltárt nyolc sír pedig három temetkezési fázisra. A kurgán egy szigmás kalibrált radiokarbon dátumainak legszélső értékei a magyar őskor felosztásában a késő rézkor, a rézkor-bronzkor közötti átmeneti periódus és a kora bronzkor 1. periódusokat ölelik fel, amely a térségben a bennszülött Boteráz, Baden, majd a Makó kultúrát, és a bevándorló Cotofeni III, pre-Gödörsíros (Yamnaya), Gödörsíros, és késői Gödörsí- ros entitásokat jelenti. A temetkezések mellékleteiben a késői Gödörsíros, a Cotofeni Ili, Makó és az erdélyi Livezile-Bedellő csoport emlékanyaga azonosítható. A sírok régészeti és izotópos vizsgálata után arra keressük a választ, vajon a bennszülött és az erdélyi, Fekete-tengeri/pontusi kultúrákkal megnyilvánuló egyértelmű régészeti kapcsolat miiyen módon oldható fel. Kulcsszavak: Magyarország versus Románia; Sárrét vs Torockó Hegység; Gödörsíros entitások vs Livezile-Bedellő csoport; Késő rézkor vs Kora bronzkor; nomádok/fél-nomádok i/stranszhumálók BEVEZETÉS A Sárrétudvari-Őr-halom kurgán régészeti és interdiszciplináris feldolgozása után (Dani & M. Nepper 2006; Dani 2011; Dani & Horváth 2012, 26-33) elkészült a kurgántemetkezések elsődleges (stroncium- és oxigén-) izotópos vizsgálata is [pilotstudies: Gerling etal. 2012a; Gerling et al. 2012b). Mindkét megjelent tanulmány egyértelműen azt sugallta, hogy a korai, melléklet nélküli centrális alaptemetkezés-(ek?) (a 12. sír mellett a 8. sír is lehet alaptemetkezés régészetiig; izotóposán pedig még a 7a és a 10. sírok is ebbe a „lokális" csoportba tartoznak) egykori Yamnaya bevándorlók már itt született leszármazottai. A tanulmányok szerint a késői, gazdag mellékletekkel ellátott, a kurgán középpontjától távol található sírok (főleg a 4,7,9. és 11 sírok izotópos értékei miatt) az Apuseni-hegység=Erdélyi Szigethegység, szorosabban a Torockói-hegység területéről, a Livezile-Bedellő csoport tagjaiként, transzhumálást folytató állattartóként kerültek az alföldi temetkezési halom alá. Az eltérő izotópértékek azonban az észak-pontusi régióval is egyezést mutatnak, így észak-pontusi eredetük sem zárható ki teljesen, vándorlásuk közben a magyar Alföld felé útba ejtve az Apuseni-hegység területét. 1 1 A cikk a szerző eredeti kézirata alapján - lektorálás és javítás nélkül - változatlan formában kerül közlésre. KRONOLÓGIAI ÉS KULTURÁLIS KERETEK A Sárrétudvari mellett feltárt kurgán két építési fázissal rendelkezik. A sírok rítusa, valamint a halom felhordási földjében, a sírok betöltésében és a sírokban talált mellékletek, és végül a radiokarbon mérések alapján a magyar őskor-felosztás szerint a késő rézkor (3600-2800 BC közt) közepe-vége (3350 BC-től: 12. sír, Deb-6869,3350 -3113 BC, 10; 8. sír, Poz- 39563,3359-3106 BC, 10), a késő rézkor-kora bronzkor közötti átmeneti periódus (2800-2600 BC közt: 4. sír, Deb-7182,2866-2624 BC, 10) és a kora bronzkor 1. fázisa (2600-2500 BC közt, 9. sír, Deb-6871,2835-2491 BC, 10) régészeti korszakok képviseltek. A kurgánt tehát több nagy régészeti korszak és a kalibrált radiokarbon szélső értékek alapján akár 850, a BP értékek szerint 460 éves időszak alatt létesíthették és használhatták. A temetkezések rítusa és a mellékletek alapján a kurgán középpontjában az első építési periódushoz a melléklet nélküli 12. sír (pre-Yamnaya vagy Yamnaya) és talán a 8. sír tartozik. A12. sírtól eltérően a 8. sír egy kirabolt gyékénytakarós sír: Yamnaya temetkezés lehet, ám a 12. sírnál mindenképpen későbbi és attól különböző Yamnaya csoporthoz tartozhatott. Lehet az első felhordási fázis utólagos betemetkezése, és a 2. felhordási fázis alaptemetkezése is. A második építési periódushoz a 10. sír kapcsolható, amely rítusában tiszta Yamnaya jellegzetességeket mutat, ám a magyar kurgánok- ban egyedi jelenségnek számító alsó őrló'kő és a kurgántemetkezésekben úgyszintén ritka szarvasmarha és ló-csont a sírban már az autochton Baden kultúrába tartozó, vagy ahhoz asszimilálódott Yamnaya egyént sejtet 3000-2900 BC közti dátumával (10. sír, Deb-6639,3012-2910 BC, 10). A hagyományos antropológiai vizsgálat is a robosztus cro-magnoni kurgánnépességre jellemző egyed helyett a kurgán alatti temetkezések közti leg-gracilisebb, 44-55 év közötti férfit határozott meg (K. Zoffmann 2006:51), amely a Baden kultúrának 80% feletti reprezentatív embertani típusa (K. Zoffmann 2004). Ezt a lokális jelleget (Baden egyedetvagy Ba- denbe asszimilálódott Yamnaya egyedet?) erősíti az egyed helyi régióba illő izotópos értéke is (Gerling etal. 2012a, 1104; Gerling etal. 2012b, 172). A harmadik, építés-ráhordás nélküli, pusztán temetkezések alapján elkülönülő fázis csak a betemetkezésekkel és a mellékletekkel jellemezhető. Ide sorolhatók a 4,7. és 7a, 9. és 11. mellékletekkel ellátott sírok, amelyeknek edény-párhuzamai a Makó és a Livezile hagyatékából kerültek elő, míg a 11. sír betöltéséből előkerült cseréptöredék a Cotofeni III kultúrából ismert, a fémtárgyak pedig késői, mára keleti törzsterületen Katakomba- sírossal kevert Yamnaya párhuzamokat mutatnak.
