Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Régészet - Horváth Tünde: Mobilitás: Transzhumálók vagy bevándorlók?
A Sárrétudvari kurgánhoz köthető egyének kulturális hovatartozása tehát sokszínű (pre-Yamnaya, Yamnaya, Badenbe asszimilálódott Yamnaya, késői Yamnaya, Makóba és Livezilébe asszimilálódott késői kevert Yamnaya, Cotofeni). Amennyiben a kurgán tágabb környezetét vizsgáljuk a megadott 850 éves periódusban - tekintve, hogy a Yamnaya a magyar Alföld területén keletről bevándorló és a helyi, itt élő kultúrák területén belül szállásfoglaló népcsoportokat jelent - akkor a területen a késő rézkori Boleráz, a késő rézkori és a kora bronzkorban is továbbélő Baden, Kostolác, némi Cotofeni III, majd 2600 BC-től a kora bronzkori Makó kultúra autochton jelenléte tételezhető fel a folyamatos és szintén nem egyetlen régészeti kultúrához és horizonthoz köthető keleti bevándorlók mellett (Horváth 2011; 2012; Horváth etal. 2013). A bennszülött lakosság teljes kulturális (és genetikai?) kicserélődése ÉK-Magyarország területén - és egyben a Yamnaya-jelenlét megszűnése - a Nyírség kultúra 2200 BC körüli feltűnésével egyszerre történt, amely a magyar ősrégészeti beosztás szerint a kora bronzkor 2b/3 fázisainak váltására tehető (Hajdúnánás—Fekete-halom, Poz-39462,39463,2190-2037 BC, 10,2201-2053 BC, 10). Kicsit korábban ez a Sárrét területén viszont kulturálisan a Yamnaya mellett nem a Nyírség, hanem a Makó kultúrát jelenti (Berettyóújfalu—Nagy-Bócs-dűlő, Poz-31798,31800,31803,31804, 31801, kb. 2350 BC-ig). GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A vizsgált idő- és térbeli keretek közt a Yamnaya különböző csoportjainak temetkezési kurgánjai mellett tehát a potenciális helyi kultúrákat is be kell mutatnunk. Az Alföld területén általánosan ritkán, bizonyos régiókban (főleg jó termőképességű talajok és bővebb vízforrások mentén, mint pl. a Hajdúság területe, a Tiszazug és a Körösök mente—Békés megye) gyakoribb Boleráz, Baden, Kostolác és Makó lelőhelyek találhatók (Honti & Horváth 2013: Late Copper Age/Tables/Late Copper Age sites in Hungary). A Yamnaya feltehetően elsőként azokat a területeket foglalta el, amelyeket a felsorolt kultúrák eleve nem, vagy gyérebben népesítettek be („Senki földje" modell, de csak a Boleráz-Baden szempontjából, mivel a Gödörsírosok éppen ezt a Boleráz-Baden által üresen hagyott területet foglalják el, amely azonban a késő rézkor egészét nézve tehát már így nem senki földje! Horváth 2011: Figure 23; Dani & Horváth 2012:91- 101). 850 év alatt azonban a nem túl távoli sűrűbb, és a még közelebbi gyéren lakott területekkel is meg kellett indulnia az idegen bevándorlók és a bennszülött lakosság közti kapcsolatfelvételek különböző formáinak. Ennek egyik jele lehet a dunántúli Balatonőszödön, egy badeni településen rituális álarc formájában megjelenő, Yamnaya embertani típust ábrázoló férfiarc felbukkanása (peregrinus rítus?: Horváth 2010). Mekkora lehetett az a minden kétséget kizárólag idegen, bevándorló Yamnaya populáció, amely 3350 és 2400 BC közt beszivárgott a keleti steppékről a magyar Alföldre? Populáció-számítást végezni az őskorban mindig kockázatos feladat, hiszen a régészeti kultúrák feltárt halottai és a társadalmak egykori nagysága közti viszony ismeretlen számunkra, az azonban biztos, hogy nincsenek egyenes arányosságban: mindig 10 kevesebbet találunk meg a valóságosnál. A számítást nehezíti, hogy a Yamnaya esetében valószínűleg többféle identitású csoportról kell beszélnünk, akik nem is egy időpontban, egy helyről, hanem 1000 év alatt több primér centrumból, különböző útvonalakon, folyamatosan települtek be az Alföldre. Yamnaya Települések hiányában nincs lehetőség a temető-számításban kompenzációt vagy korrekciót végezni. A helyzetet rontja, hogy egyes becslések szerint a ma kb. 4000, még megtalálható kurgán helyett egykor 40.000-el kellett számolni, amelyek 90%-a az idők folyamán mára eltűnt. Az is ismeretlen egyelőre, hogy a kurgánok alatt megtalálható Yamnaya halottak az egykori populáció mely részét reprezentálják? Mindenkinek járt ilyen temetés (tehát a kurgánok alatt a teljes társadalmi spektrum van eltemetve), vagy csak egy kisebb, kiválasztott elit-rétegnek (tehát csak Yamnaya vezetőket találunk meg a kurgánok alatt, és ez esetben: hol vannak a többiek, sőt, vannak-e egyáltalán, hiszen talán az alávetett réteg éppen a bennszülött és leigázott kultúrákból került ki, ezért nincsenek a kurgánok alatt)? A szokásosnál is több ismeretlen tényező van a felállított egyenletünkben, ezért a számítást el sem lehet kezdeni. Ezer évre elosztva számolhatunk 4000 teljes, vegyes társadalmi és kulturális csoportba tartozó vagy 4000 elit, tiszta Yamnaya fővel, de 40000 teljes/vegyes és 40000 elit/tiszta fővel is, a többiekről, akik nem az elit részét képezték, jóslatokba sem bocsátkozunk. Amennyiben egy kurgán/több halott kalkulációt képzelünk el (mint azt pl. Sárrétudvari vagy Kunhegyes, Püspökladány esete bizonyította, ahol nem egy centrális temetkezést tártak fel a halom alatt) ezeket tovább szorozhatjuk különböző szorzatokkal. A levezetés alapján az egyértelmű, hogy reális populációszámítást jelenleg nem tudunk végezni. Bár a 4200/4000-2200/2000 BC közt eltelt 2000 év egy erősen ingadozó, kiszámíthatatlan, ezért földművelésre nem túl alkalmas periódus, amely a magyar terminológia szerinti középső rézkor végi (pl. Balaton— Lasinja, Furchenstich, Bodrogkeresztúr, Hunyadi-halom kultúrák), késő rézkori és kora bronzkori kultúrákat arra készteti, hogy az előző (neolitikus) és a következő (középső-késő bronzkori) időszakok állandóan és hosszú ideig lakott, sokszor tell-jellegű, elsődlegesen földművelő kultúráitól eltérően egy mobilisabb, kevésbé letelepült, és főként állattartásra specializálódott életformára térjenek át: ez a különböző említett kultúrákban az állatfajok felhasználásának arányában, jellegében és a letelepedettség tekintetében eltérően alakult, többek közt ezért is különböztethetők meg ma, 5000 év távlatából különböző régészeti kultúrákként (Horváth 2011:82). Mind a Boleráz, Baden, Kostolác, Cotofeni és a Makó kultúráknak léteznek településnyomai, és rendszerint előkerülnek a gazdasági életre utaló konkrét leletek (pl. kerámia, állatcsontok). A felsorolt kultúrák települési nyomai akár hosszú ideig, de nem intenzíven és állandóan lakott településeket sejtetnek, amelyek egy vízfolyás mentén hálózatot alkotnak, és az állattartás különböző lehetséges módozatai (külterjes/extenzív; legelő- váltó/transzhumáló; belterjes/a falu vagy szállás körül legeltető) mellett a földművelés szerény mértékű meglétét is prezentálják. Ezzel ellentétben a Yamnaya itt megjelenő különböző időrendi és kulturális besorolású csoportjai csakis temetkezések formájában jelentkezHORVÁTH TÜNDE
