Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)

Régészt–Ókortudomány - Hullám Dénes: Elfeledett sírok elfeledett leletei 1. – Római császárkori sírleletek a Sebes-Körös alsó folyásánál

ELFELEDETT SlROK ELFELEDETT LELETE11.

47

Sima tükröknél több az ép darab, elterjedtségük - az újabb példányokon keresztül is - széleskörű, de jelenlétük folyamatosnak tekinthető a császárkor alatt.77

A leközölt rajz alapján a Körmösd-pusztai orsógomb kettős kónikus testű (ia. típus). E tárgytípus ha sírból került elő, akkor az általában női halottra utalt. Gyakran lábnál edény vagy kés mellett tűnik fel.78

3.3.Edények

A bemutatott lelőhelyekről 9 edénnyel gyarapodott a múzeum gyűjteménye. A Körmösd-pusztai darabok nincsenek meg, viszont a publikált rajz alapján meg lehetett állapítani formájukat.79 A Korhány-halmi kézzel formált fazék méretei miatt sírhoz kötése kétséges. A 7 korongolt edény között találunk bögréket, egy tálat és egy palackot.

A kézzel formált, kihajló peremű edények széles körben elterjedtek a császárkorfolyamán. A Korhány-halomról való darab a középső harmadában hasasodó fazekak keskenyebb szériájába sorolható.80 A másik kézzel formált edény egy szokatlanabb meredek falú, felső harmadában hasasodó, kihajló peremű, talpas pohár.81

A homorú nyakvonalú tálak csoportjába sorolható a Körmösd-pusztai edény, párhuzamai Törökszemiklós-Surján Barta-pusztáról és -Kastélydombról ismertek 3. század végi—4. századi keltezéssel.82

A díszítetlen bögréket Vaday Andrea a Szolnok megyei anyag alapján a 2. század második felére és a 3. század első felére helyezte. Az analógiák közül megemlíthető a Csukástó-ráczkúti 9. sírból, a Kiszombor B temető 79- sírjából származó, vagy a hasonló keltezésű püspökladányi és békéssámosoni bögre is.83

Külön szót érdemel a besimított díszű keskeny szájú palack, melynek alakjára római üvegpalack vagy keskeny, rövid nyakú üvegkorsó szolgálhatott.84 Hasonló testformát pannóniai edények között is találunk, de ezek 1 vagy 2 fülű korsók.85 Torda-Középmálról egy kis méreteű, 6 cm magas Tiberius és Claudius korára keltezett parfümös üvegpalack ismert, mely formáját tekintve párhuzama edényünknek.86 Hasonló kerámia palackot az alföldi Barbaricumból Szolnok-Szandaszőlős Netovább csárda lelőhelyen találunk az 1956-os ásatási évad szórványai között.87 A sávokra osztott besimított díszítés a késői szarmata kerámiaművességben gyakori, azonban a ferdén sávozott ívháromszöges motívum és hálóminta nem túl el77 DINYYÉS1998 78,2. tábla 2; ÁCS-VADAY 2004,109,6. kép 2; FODOR-VADAY 2005, 65,14. kép 1, ISTVÁNOVITS—KULCSÁR 1993,13.

78 VADAY 1989,126; KULCSÁR 1998,57.

79 MESTERHÁZY1966,20,2. kép.

80 VADAY 1989,173-174.

81 PÁRDUCZ1950,13, LXVII./21.

82 VADAY 1989,150, Abb. 41/7.

83 NEPPER 1976,280, IX. tábla, VADAY 1989,139-140; RÓZSA 2005,63-64,9. kép 5.

84 BARKÚCZ11988,181-182, XLIII. 449-452.

85 BÓNIS1942,26, Taf. XXVII./13-14, XXXIX./19.

86 PÁNCZÉL 2006,514, Abb. 4.

87 VADAY 1989,267-270, Taf. 99.74.

terjedt.88 További érdekesség, hogy a sávokra osztott képmezős díszítés a római üvegkorsókon is megfigyelhető.89

Ritkaság számba megy a Korhány-halomról származó mázas edény, jellegzetes fogazott díszítésével.

Vári Anita a közelmúltban közreadott gyűjtése alapján is jól látható, hogy ezen római termékek alacsony számban vannak jelen a Barbaricumban, s főleg a 4. század utolsó harmadát követően készültek. A Birodalomból származó díszkerámiáknál a terra sigilláták száma jelentős, mellettük csekély mennyiségű festett, mázas, barbotinos vagy figurális díszű darab van.90

Ép mázas edény ismert Szavas-Egyházasföld 22. női sírjából, melyet egy a Dráva-Száva közén működött 2. századi pannóniai műhelyhez kapcsoltak.91 Töredékeket Madarason is találtak: a 246. sírban egy zöldmázas dörzstál kis darabját, illetve a 664. sírban egy szintén zöldmázas korsó töredékeit, melyeket a 4. század végére kelteztek.92 A 4. századi mázasok között találunk tálakat, bögréket, palackokat, fazekakat, mécseseket is, elterjedésük a Birodalomban a Duna mentén figyelhető meg 93A berekböszörményi edény formája igen szokatlan, de a fogazott díszítés gyakori eleme a korai mázas edényeknek

.94

A földrajzi közelség miatt vizsgálnunk kell a daciai eredet lehetőségét is. Legtöbb mázas kerámiát Dacia Apulensisből ismerjük, de területünkhöz közelebb eső Porolissumból, Buciumiból és Resculumból is számos példány ismert, melyek nyomán egy Dacia Porolisensisben működő műhelyet is feltételeznek.95 A daciai mázas edényeket a 2. századtól a 3. század közepéig lehet keltezni, amit a leletek kontextusa igazol.96

4. IDŐREND

A kKárpát-medencei szarmata régészet finom kronológiai rendszere máig kidolgozatlan, ami azt is jelenti, hogy az analógiákon alapuló keltezést is megfelelő körültekintéssel kell elvégeznünk. Az alábbiakban a 6 lelőhely kronológiai vázlatát foglaltam össze.

Berekböszörmény-Korhány-halom lelőhelyen az adatok és a leletek alapján is több sír pusztulhatott el a homokbányászás következtében. A leírások szerint az ezüsttükör - mint nagyméretű mellkorong - a gyöngyök, a csengő és a dudoros gyűrű összetartozhatott, melyek így egy 2. század végi 3. század elei sírt jelölnek. A bögrét, a mázas edényt, a féltorquest és a gyöngyöket már tágabb keretek között kell értelmezni, a 2. század második felétől a 3. század végig. A besimított díszes pass ISTVÁNOVITS 1981; VADAY 1985,33; VADAY-RÓZSA 2006,94-97.

89 BARKÓCZ11988,200-205, Taf. LVII-LIX.

90 VÁRI 2011,96-97,108.

91 JUHÁSZ 2002,91.

92 KŐHEGYI-VÖRÖS 2011,338-339.

93 GUDEA1987,413-423.

94 BÓNIS 1942,24-29;

95 GUDEA 1995,116; GUDEA 1997, 41-42, Abb. 25; BONDOC—GUDEA 2009, 210-211, Plansa XCVI./516,51996 GUDEA 1990,155-157-