Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Régészt–Ókortudomány - Hullám Dénes: Elfeledett sírok elfeledett leletei 1. – Római császárkori sírleletek a Sebes-Körös alsó folyásánál
48 hullám Dénes lackot azonban a 4- századra is lehet keltezni. A bemutatott tárgyak egy több fázisú temető képét rajzolják ki, melyet eddigi adataink alapján a 2. században nyitottak meg. A Berec-tanyai gyöngyökről keveset tudunk, akár egy női ruha gyöngyhímzéséhez is tartozhattak. A gyöngyök típusa alapján a 2-3. századra keltezhetőek. Hasonló megállapításra juthatunk a Pál-dombi edénnyel kapcsolatban is, de nem zárható ki későbbi keltezése sem. Körösszakál-Gál-tanya lelőhelyről - ahol a feljegyzések alapján egy sírból kerültek elő a leletek - az aláhajtott lábú fibula és a sokszög alakú gyöngyök, valamint az enyhén kiszélesedő végű karperec a 3. század második felei - 4. századi keltezést valószínűsíti. A Körösszegapáti-Körmösd-pusztról való leletek akár többsíros temetőből is származhatnak. Az emailos fibula, valamint a gyöngyök a 2. század végére - 3. századra datálhatóak. A Körösszegapáti-Homokbányából származó emailos fibula hasonló időrendet rajzol ki, de a gyöngyök inkább a 2. századra tehetőek. Az innen beszolgáltatott másik fibula szavatos leírása egy korai fibulatípusra utal, ami tovább erősítheti a korai keltezést. A fentiek alapján a vizsgált területen a keltezési nehézségeket és a leletanyag töredékességét is figyelembe véve a 2. század második felétől/ végétől a 4. századig bezárólag datálhatóak a bemutatott tárgyak. 5. A LELETANYAG RÓMAI KAPCSOLATAI Anyagunkban több római eredetű lelet is bemutatásra került, ezek származhatnak kereskedelemből, zsákmányból vagy ajándékozásból is. A megszerzés módját tárgytípusonként vagy egyes tárgyak szerint külön érdemes vizsgálni. Valamennyi aspektushoz rendelhetünk példákat a barbaricumi leletanyagból.97 Esetünkben presztízs vagy különösebb értéket képviselő tárgy nincs, a fenti leletanyag analógiái széles körben megtalálhatóak az alföldi Barbaricumban, ami azt jelzi, hogy a többség számára elérhető tárgyakról, talán általános használati tárgyakról van szó. A kereskedelemmel kapcsolatban a kutatásban hangsúlyozottan vannak jelen a kárpát-medencei Barbaricumot átszelő-főleg terra sigilláták, bronz- és üvegedények, pénzek, valamint emailos fibulák révén kirajzolt - útvonalak, melyek Pannónia és Dacia provinciákat kötötték össze. Mindemellett az elterjedési térképek is utalnak a Tisza és annak vízhordó folyóinak a kereskedelemben betöltött szerepére.98 Római tárgyak már igen korán feltűnnek az Alföldön, de úgy tűnik, hogy a barbaricumi kereskedelem intenzitása összefüggött Dacia provincia sorsával. A korai leletek között meg kell említeni a körösszakáli köztársaság kori éremleletet, mely egy L. Cossutius dénáréval záródik, i.e. 72-vel.99 A korai időszakot főleg a pannóniai kelta (eraviscus) őslakosok árui jelölik.100 Dacia megalakulásával megszaporodnak a római tárgyak 97 VADAY1998,120-122. 98 GABLER 1976,89-90; VADAY 2003,368-372, Fig. 26. 99 SEY1968,67. 100 VADAY 1998,125. az Alföldön, majd a markomann háborúk alatt visszaesés tapasztalható, de a béke beálltával újabb felvirágzás következik, s végül a 3. század második harmadára látható erős csökkenés beáramlásuknak mértékében.101 A bemutatott anyagban az emailos fibulák, a tükrök, a mázas edény és esetlegesen a bronzcsengő származhatott a Birodalomból. A szarmata kori sírokban talált tükrök főbb típusait - az ún. nomád tükrök kivételével - római eredetűnek tartják, ahogy az öntött csengők nagy részét is.102 A római tárgyak jelenléte adódhat Dacia földrajzi közelségéből és valószínűleg a Sebes-Körös, mint kereskedelmi útvonal fontos szerepet játszhatott a két provincia (Pannónia és Dacia) közötti kapcsolattartásban és kereskedelmében. 6. KÖVETKEZTETÉSEK Vizsgálódásom során a 3 település, 6 császárkori vonatkozású lelőhelyét mutattam be, melyek közül egyet még nem sikerült azonosítani. A lelőhelyek mai állapota - a múlt századi homokbányászat azóta sem látott fellendülésének köszönhetően - igen elszomorító. Az értékelt anyag összetétele heterogén, nagy valószínűséggel valamennyi temetkezésekhez köthetően került a földbe. Kontextus hiányában csak a tárgyak elemzésére hagyatkozhattunk. A mázas edény, a besimított díszű palack, az emailos fibulák és más egyéb (római) bronztárgyak a Birodalommal való kapcsolat egyértelmű mutatói. A Sebes-Körös mente jelentékeny útvonal lehetett a provinciák közötti kereskedelemben. A böszörményi szíjvég egy újabb bizonyítéka a Kárpát-medencébe érkező germánok és szarmaták között fennállt kontaktusnak. A kiválasztott területtel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az 1960-as évek terepbejárásai során Körösszegapátitól északra és délre azonosították a Csörsz-árok két szakaszát.103 Bár régóta ismert a sáncrendszer több szakasza is a kutatás előtt, azonban továbbra sem tudjuk, hogy pontosan mikor épülhetett és, hogy mikor milyen politikai-stratégiai célokat szolgált.104 A sánc rendszer használata idején a területünkre eső szakaszon feltehetően átkelőhely (kapu) is lehetett, ami feltételez egyfajta helyőrséget vagy hatalmi koncentrációt. Ez az erő felügyelte, irányította, szükség esetén védte e stratégiai pontot. A régészeti leletek oldaláról, e tekintetben vakok vagyunk. A vizsgált területen 1. századra vagy a 2. század első felére keltezhető anyag nem volt. Dák jelenlétet próbáltak kimutatni a Biharkeresztes-Tol- di útfélen előkerült kézzel formált, „dák jellegűnek" mondott kerámiák kapcsán, amikhez a berekböszörményi szórvány - szintén kézzel formált - edényeket rokonimnak.105 A feltáró, Nepper Ibolya jegyzi, meg, 101 VADAY 1989,189-192; VADAY 1998,125-127. 102 VADAY 1989,59; VADAY 1998,134. 103 GARAM-PATAY—SOPRONI 2003, 38-39- A Hajdú-Bihar megyét érintő Csörsz-árok kutatások eredményeiről egy következő tanulmányban kívánok beszámolni, ezért jelen sorok között nem részletezem a problémakört. 104 ISTVÁNOVITS—KULCSÁR 2010,314-317. 105 Nehezíti az értelmezést, hogy a feltárt kemencéből „dák és germán" edénytöredékek is kerültek elő. NEPPER 1971,84-85.
